Könyvekről mindenkinek

 Schmidt Attila:Véreskezűek című könyvében olyan bűntényekről olvashatunk,melyek az 1970-80-as években történtek meg,Magyarországon. Különlegessége a könyvnek,hogy a fejezetek végén a Szerző beszélget az elfogott és elítélt bűnözőkkel. Nagyon tanulságos. Spoiler gyanánt idézzünk fel néhány tragikus történetet a könyvből! Rumi Bélával a siralomházban beszélget Schmidt Attila. Az elkövető a lehető legsúlyosabb büntetést kapta,mivel-a bíróság szerint előre megfontolt szándékkal-megölte szeretőjét és annak férjét. Rumi az előre megfontoltságot tagadja. Szerinte Horváthné és a férje támadt rá,amikor randevúra indult.Horváth ráugrott hátulról,ő pedig csak védekezett,féltette az életét. A tanúk és a helyszínen talált bizonyítékok azonban teljesen mást mondanak.A vádhatóság szerint az elítélt akarta megölni a szeretőjét,a férj védte a feleségét,eközben érte a halálos késszúrás.Azután,hogy szemtanú ne maradjon,Rumi megölte a szeretőjét is,harminc késszúrással.Az elítélt szerint a tanúk,azaz a f

 A könyv alcíme: A gyilkosságok kultúrtörténete Uthmann könyve voltaképpen a gyilkosság nyomozás gyakorlatának fejlődését tekinti át, a középkortól egészen a 21.század küszöbéig.Amolyan népszerű kriminalisztikai összefoglalónak is tekinthető, bevezetőnek a nyomozás-tudomány elképesztően széles világába.  A Gyilkosok és detektívek c. könyvből megtudhatjuk, miért és mikor tiltották be az istenítéleteket ( már 1215-ben kimondta a lateráni zsinat, hogy papi személy nem vehet részt ilyesmiken). Elgondolkodhatunk arról, hogy a nyomozati szervek századokon át ragaszkodtak a két tanú elvéhez, ha pedig nem találtak, akkor jöhetett a kínvallatás, amit még a 16.században is teljesen elfogadott módszernek tartottak. Majd a francia felvilágosodás idején kezdik kétségbevonni a kínvallatással kicskart vallomások hitelességét. A világ kriminalisztika-történetében igen jelentős az Uthmann által is említett Calas-ügy, ami egyébként mai krimiírók fantáziáját is felcsigázhatja:egy család összegyűlik ebéde

Sokan irodalmi igénytelenségnek tartják a krimit. Sok esetben ez igaz is- de mi van akkor, ha rendőr írja meg egy valódi bűntény történetét, persze, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával? Ez esetben más lesz a mérce, az adott könyv voltaképpen átalakul: krimiből bűnügyi dokumentumregénnyé válik. Dr. Vedres Géza könyveit a színtiszta realizmus jellemzi. Nem feltétlenül borzongatni akar, hanem egy nyomozás menetét feltárni az Olvasó előtt. Az Akasztás kétszer című regényben is ez történik. A mű főhőse Karola, aki úgy lóg ki az 1980-as évek szoci mindennapjaiból, mint túlméretes ponty a horgász vödréből. Karola nem rendelkezik szakmával, dolgozni sem akar, viszont imád bulizni, szereti a drága ruhákat, és persze a diszkót. Szegény férje alig tűri az asszonyi szeszélyek eme túlzottan materiális megnyilvánulásait, az anyós egyre többször ad hangot ellenszenvének, mígnem Karolánk elhatározza, hogy beiratkozik egy gyors- és gépíró tanfolyamra. A tanfolyamon megismerkedik egy másik f