Könyvekről mindenkinek

 Háy János a kortárs magyar irodalom egyik vezető személyisége. A cégveztő című regénye alámerülés a múltba, egy felső középosztálybéli ember sorsán keresztül bemutatván a rendszerváltás-korabeli magyar történelmet. Szokásomtól eltérően most nem spoilerezek, nikább azokat a kérdéseket, gondolatokat és kételyeket gyűjtöttem össze, melyek Háy János könyve olvastával- és a rendszerváltás-korabeli magyar histórián való gondolkodással- felmerültek bennem. Senkit nem akarok lelombozni, de Háy János könyve jó, sok ember talál önmagában és környezetében élő embertársain a regény főhőséhez hasonló kraktervonásokat. Úgyhogy jöjjenek azok a kérdések és problémafelvetések, ha pedig ezen túl vagyok, máis lehet menni könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba, beszerezni ezt a kiváló könyvet.  Szóval, elsőként az jutot eszembe: volt-e Magyarország valaha erkölcsös ország? Hiszne még a 19.századi nagy előreugrás, a dualizmus korának nagy ipari és kereskedelmi fejlődése, urbanizációja is rengeteg korrup

A könyv alcíme:A modern, magyar fülgyógyászat megteremtőjének és családjának története Bármennyit is fejlődött az utóbbi évtizedekben orvostörténet-írásunk, sajnos, még mindig kijelenthető:a magyar történeti köztudatban nincsenek benne híres orvosaink és az ő híres újításaik, felfedezéseik. Éppen ezért hiánypótló Pándy Tamás kitűnő könyve, a Krepuska Géza életműve című, nagyon komoly és precíz munka eredményeképpen megszületett könyv, melynek minden orvos- és egészségtudománnyal foglalkozó szakember és egyetemi hallgató könyvespolcán ott a helye. Ki is volt Dr. Krepuska Géza( 1861-1949)? Igazi polihisztor (nem Hermann Ottó az utolsó, akit ezzel a " címmel" illethetünk"). Legfontosabb az, hogy ő teremtette meg- nemegyszer tanszéki kollégái rivalizálása közepette- a modern magyar fülgyógyászatot. A 19.század közepéig ugyanis a fülgyógyászat pusztán a sebészet egyik mellékága volt, nemhogy az orvosok, de gyakran a betegek sem törődtek fülpanaszaikkal, csak akkor, amikor már

 Katus László monumentális könyve a legkorszerűbb kutatási eredményekre támaszkodva ad összefüggő, koherens narratívát a modern Magyarország történetéről. A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. című könyvet leginkább szakmabelieknek, azaz történészeknek, történelem vagy politológia szakos egyetemi hallgatóknak, gazdaságtörténészeknek ajánljuk.  A magyar történetírás a modern Magyarország születését általában a 19.századra, azon belül is reformkorra, tette. Katus László könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy már a 18.században találunk olyan tendenciákat, melyek megalapozták a későbbi, nagyarányú fejlődést. Megtudhatjuk, valójában hogyan született meg a szatmári békeegyezmény, s milyen következményekkel járt az országra nézve. Megismerkedünk azokkal, akik önző törekvéseik miatt nem akarták a békekötést, inkább Rákóczi és hívei minél keményebb megbüntetésére törekedtek. Megismerjük a magyar történeti köztudatban eddig fehér foltnak számító III. Károly király al

 Mesterházi Lajos gyakorlatilag végigélte a huszadik század borzalmait,végül feltétlen híve lett a Kádár-rendszernek. A hazafiság logikája című könyvét azoknak ajánljuk,akik kíváncsiak arra,hogyan is látta nemzet és történelem összefüggéseit egy,a szocializmus mellett elkötelezett magyar író. Hogyan is látta?A dualizmust a nagytőke és a nagyipar szövetségének ábrázolja,mely Európa legolcsóbb ipari munkaerejére (ez,sajnos,igaz) alapozva teremtett átmeneti gazdasági felvirágzást,hogy aztán az első világháborúval,mely az uralkodó osztályok érdekét szolgálta,mindent leromboljon. Károlyi Mihály,Mesterházi szerint,a magyar történelem legnagyobb alakjai közé tartozik,polgári forradalma egyszerre szolgálta a nemzeti és társadalmi haladást.  A Horthy-rendszer,a Szerző értelmezésében, Európa legreakciósabb rendszere volt, ahol a baloldali ellenzéket elnyomták. A Horthy-rendszer természetszerűleg vezetett 1944-1945.borzalmaihoz.  A második világháború utáni időszakot nem szabad úgy felosztani,hog

 Bán Tamás több, mint 650 oldalas monográfiát írt a magyar történelemről. Egy ennyire rövid terjedelmű könyvajánlóban természetesen nem térhetünk ki mindenre. Úgyhogy recenzens inkább azt a módszert választotta, hogy szól arról mi tetszett neki ebben a könyvben, és néhány gondolatot ejt arról mi az, amit a további kiadásokban módosítani kellene.  Nagyon tetszik a könyv alcíme: " A magyarok története az idők kezdetétől napjainkig". Bizony, az idők kezdetétől, mert a magyarság már egészen korán kialakult, ezt Szerző régészeti leletekkel, antropológiai és nyelvészeti bizonyítékokkal is alátámasztja. Az őstörténettel kapcsolatban Bán Tamás elítéli a dogmatikus finnugorisztikát, de nem esik túlzásokba,sem, elutasítja a fantazmagóriákat.  A könyv koncepciója: a magyarságnak, mint keresztény entitásnak történetét bemutatni. Ezt Bán Tamás kitűnően meg is valósította. Így kerül be a magyarság történetét tárgyaló könyvbe Sarlós Boldogasszony vagy az Árpád-ház szentjeinek sokasága. Jóma

 A könyv címé korabeli, azaz 1880.körüli helyesírással írtuk, tehát nincs benne vessző.  Minden kornak megvan a maga humora. Pap Gyula bácsi, a sokat látott és igen mélyre züllött, életét koldusként befejező újságíró és író, megírta Gidának, a gáncs nélküli lovagnak történetét. Gida, az valószínűleg az író alteregója: lop, csal, hazudik, még közlekedési minisztériumot is létrehoz, meg persze udvarol, aztán pórul jár.  A könyv igencsak hosszú alcíme: Vagyis:az új közlekedési minisztériumnak időelőtti létrejövetele és korai elenyészete. Az örökkévalóságnak megőrizte: Nevető Krónikás. Kiadva Pesten, 1880. körül.  Értjük már, mi ebben a humor? Az 1880-as évek Budapestjének nagypolgári és kispolgári közönsége még nevetett azon, hogy valaki külön minisztériumot akar alakítani a közlekedésnek. ( Igaz, 48-ban volt, de azt egy bizonyos gróf Széchenyi István vezette...)Ez akkoriban akkora anakronizmus volt, mintha manapság, a 21. század elején, valaki Lazacügyi Minisztériumot akarna alapítani. A

Herczeg Ferencet a huszadik századi irodalomtudomány besorolta a közepes írók közé. Most, miután munkássága része lett a Nemzeti Alaptantervnek, érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy egy középszerű író hogyan tudott megnyerni magának olyan magas színvonalú irodalmi közvéleményt, mint amilyen a Horthy-korszak Magyarországán kialakult. Herczeg Ferenc jó író. Ezt bizonyítja A Fehér Páva című könyve is. A történet egy képzeletbeli kisvárosban, Varjason játszódik, a cselekmény a dualizmus idején,1909-ben indul. A városban két család vívja hatalmi harcát:Ábelék és Tollék. Előbbiek képviselik a tiszta magyar hagyományokat, utóbbiak inkább dörzsölt kereskedők. A Fehér Páva ( így nevezik Ábelék rövidárukereskedését) pedig nem más, mint Mariska, aki már eladósorban lévő lány, az Ábel család nagy ígérete. A kérők jönnek is, például Pankotay báró, a környék leggazdagabb, ám kissé csapodár természetű földesura, aztán pedig Toll Jenő, a konkurrens család mérnök fia, a vasútépítés apostola. A lán

Az Úri muri kötelező olvasmány a középiskolákban, időtlen idők óta. A diákok viszont kevéssé szeretik- ismeretlen számukra az közeg, ahol a történet játszódik. Ezzel a kis könyvajánlóval Nekik szeretnénk segíteni, abban bízva, hogy egyre több és több fiatal veszi kézbe Móricz Zsigmond egyik legjobb, ha nem a legjobb-könyvét. Az Úri muri ( a muri szó nagyjából annyit jelent: mulatság, buli) története egy alföldi kisvárosban játszódik. Ebben az időben a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája volt a polgárosodni vágyó, de arra képtelen dzsentri-illetve nemesi rétegek egyre kilátástalanabb helyzete. A földbirtokos lét már a múlt volt, egyre kevésbé lehetett megélni belőle ( mind a dualizmus idején, mind az 1930-as években tömegestől adósodtak el a magyar birtokosok), más lehetőség viszont nem volt. Nem volt kitörési lehetőség, s ez nagyon kemény reakciókban mutatkozott meg: alkoholizmus, depresszió, öngyilkosság. Az Úri muri ennek a kilátástalan helyzetben élő társadalmi rétegnek

Herbert Attila és tanár munkatársai kiváló történelemkönyvet alkottak, ma egyetemi tankönyvnek is beillene. Mivel az 5. kötet egy nagyon bonyolult időszakot, a világtörténelem 1789-1914. közti periódusát ( más néven a " hosszú 19.századot) tárgyalja, nem szeretnék teljeskörű ismertetésébe bocsátkozni, inkább csak címszavakat emelnék ki a tartalomból. Lassuk hát: Nagy Francia Forradalom, avagy a "Vér és sár forradalma"? A Jakobinusok szerepe, belpolitikája.A forradalom hatása a világközvéleményre, a világtörténelemre. Franciaország és Európa a francia forradalom idején, avagy miért nem tudtak az európai hatalmak koalíciói győzedelmeskedni sokáig a franciákon? Ausztria és Magyarország a 18-18.század fordulóján. A magyar jakobinusok, Martinovics és társainak kivégzése, Napóleon katonai és beloplitikai műve. A Napóelon-ellenes koalíció. A bécsi kongresszus és az ott létrehozott új Európa. A reformkor Magyarországon, Széchenyi, Kossuth szerepe. A negyvennyolcas forrad