Bejegyzések

állam címkéjű bejegyzések megjelenítése

Majtényi György:K-vonal.Kiváltságok, elit és luxus a szocializmusban

Nagyon fontos történelmi könyvvel örvendeztette meg Majtényi György az Olvasókat.  A K-vonal.Kiváltságok és elit a szocializmusban az 1945 utáni Magyarország elitjének életmódjáról, mentalitásáról, részben összetételéről szól, és arra a kérdésre is választ keres, vajon hogyan viszonyultak a " tömegek" a párt- és állami elit meglehetősen " nyugatias" szórakozásaihoz. Az alábbi könyvajánlóban néhány megjegyzét szeretnék fűzni ehhez a kitűnő könyvhöz, mellyel rmélhetőeg kedvet csinálok ahhoz, hogy elolvassák ezt a remek könyvet.  1. Ami az 1945 utáni, polgári társadalmátó megfosztott magyar társadalomban luxus volt- vadászat,úszómedence a kertben- az a polgári normák szerint, polgári társadalomban voltaképpen a felső középosztály természetes életformájához tartozna. A kiáltó ellentét akörül volt, hogy a kommunista propaganda áltaában véve hangsúlyozta a visszafoogottságot, a szerénységet. Úgy látszik, az elitre nézve ez nem volt kötelező. Sok magyar érezte úg,y hogy am

Gombos József: Finnország politikatörténete 1809-1917

 Finnország történetéről az átlag magyar Olvasó szinte semmit nem tud. Gombos József jegyzete-tankönyve a mai napig hiánypótló műnek tekinthető. Nagyon okos, korrekt, adatgazdag, ugyanakkor jól olvasható könyvet tett le az asztalra a Szerző. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlünk, hanem a könyv néhány megállapításához, gondolatmenetéhez szólnánk hozzá, emelnénk azt ki, remélve, hogy ezzel felkeltjük az érdeklődést nemcsak Gombos József könyve, de Finnország története iránt is.  Nagyon jó dolognak tartom, hogy Paczolay Péter írt bevezetőt a könyvhöz, mely az államról szól. Ebben áttekinti az államfogalmat funkció és történeti változás szempontjából. Szót ejt relacionizmus és relativizmus különbségéről, megismerkedünk Luhmann és Kosseleck államelméleti munkásságával. Sokat megtudunk Cicero res publica fogalmáról, megtudjuk, mi a polis, a regnum, a civitas. Paczolay Péter rámutat: ahhoz, hogy az születő európai államok jellegét jobban lássuk,feltétlenül követnünk kell a latin st

Keith Suter:50 fontos kérdés a világról

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot.  1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam

Anna Burns:Tejes

 Hogy kicsoda a tejes(kisbetűvel kell írni!)?Senki nem tudja. Talán nem is érdekel senkit.Anna Burns furcsa,különleges világában az emberek annyira az ellentétekre koncentrálnak,hogy nem tudják megfogalmazni,ki is az a tejes. A kérdéseiket sem tudják megfogalmazni. A tejes,az egy ember,vagy valami olyasmi. Ennyit kell tudni róla. Az észak-írországi közösség normái szerint a világot örök időktől fogva létező és kibékíthetetlen ellentétek uralják. Katolikusok és protestánsok,angolok és írek,gazdagok és szegények konfliktusaiból épül fel a városi élet. Az állam pedig,amelynek feladata lenne megakadályozni az ellentétek elmélyülését,maga is erőszakszervezetté,szürreális ellenségkeresés eszközévé válik. Tömeges gyilkosságokat hajt végre,mindent megtesz azért,hogy a lakosság ne bízzon benne.  Szürreális világ-szürreális nyelv. A mondatok gyakran állítmány nélküliek,az alany nem pontosan körülhatárolt,inkább csak határozók és furcsa jelzők által körülírt. Nem tudhatunk meg semmiről semmit,Ann

Boda Zsolt:Globális ökopolitika

 Az a gyakorlat,amelyben az emberiség eddig élt,nem folytatható tovább. Tudják ezt a szakemberek és a politikusok is. Éppen ezért már az 1970-es évek óta próbálkoznak valamiféle politikai megoldást találni a természeti-ökológiai környezet helyreállítására,vagy legalább a pusztítás mérséklésére. Boda Zsolt:Globális ökopolitika című könyve tudományosan,elfogulatlan módon foglalja össze azokat a törekvéseket,melyek politikusok,nemzetközi szervezetek és nem utolsósorban maga a társadalom fejt ki az ökológiai környezet megóvására.  Megtudhatjuk,valóban megéri-e egy vállalat számára "zöld vállalattá"válni. Képet kapunk arról,milyen szervezeti és irányításbeli változtatásokat ír elő az ISO 14001 környezeti irányítási rendszer. Megismerkedünk az "etikai befektetés" illetve az "ökológiai lábnyom"fogalmával. Feltesszük Boda Zsolttal a kérdést:a globalizáció valóban elősegíti a zöld piac terjedését,vagy éppenhogy ellene hat. Körüljárjuk a fenntartható fejlődés kifeje

Nicholas Evans:A csapda

 Nicholas Evans könyve emberek és állatok olykor rendkívül bonyolult viszonyáról szól. A csapda című könyvet a természetrajongóknak,környezetvédelem iránt érdeklődőknek ajánljuk elsősorban. A történet Montana amerikai államban játszódik. Itt a farkasok már a 19.században kipusztultak,legalábbis mindenki úgy hitte. A szövetségi kormányzat ezért visszatelepítési programot indított. Nincs is ezzel semmi baj,egészen addig,míg az állatok túl nem szaporodtak. Egy napon egy fekete farkas lejött a hegyekből,egészen Hope faluig. Majdnem megevett egy csecsemőt,akinek életét a család önfeláldozó labrador kutyája mentette meg. Aztán több borjútetemet is találnak,melyet szintén a farkasok ejtettek el.  A helyi birtokosok,élen Buck Calderrel,követelik,hogy a szövetségi kormányzat emberei irtsák ki a farkasokat. Az állatvédők pedig a farkas-populáció megmentését várják el a szövetségiektől. A farkas-kérdésből politikai kérdés lesz. Vajon sikerül-e mindkét fél számára kielégítő megoldást találni?És va

Steven Pinker:Az erőszak alkonya

Steven Pinker amerikai tudós könyvében nem egyebet állít, mint azt, hogy békésebb lett az emberiség. Elsőre megütközhetünk, hiszen a tévéből-netről folyton árad rán kaz erőszak. Pinker szerint éppen az baj, hogy a média felnagyítja, eltúlozza az erőszak jelentőségét társadalmunkban, pusztán a szenzációhajhászás kedvéért. Pinker többszáz oldalon keresztül bizonyítja tézisét. Megtudhatjuk, hogy a huszadik század közepén jóval több volt a polgárháború, mint manapság. Számokkal alátamasztva, kissé meglepetten értesülünk arról, hogy a régebbi korok háborúi időarányosan sokkal több áldozattal jártak. Ami a legmeglepőbb- s az amerikai történelem pontos dokumentáltságát ismerve nehéz vitatkozni- hogy az USa-ban csökken a gyilkosságok száma. Vannak amerikai államok, ahol az 1970-es-80-as években jóval több szándékos emberölés fordult elő, mint a 21. században. Punker szerint az erőszak társadalmi szintű csökkenésének két oka van 1. Az állam, vagy ahogy Hobbes nyomán Pinker emlegeti, a Levia

Scott B.Rae: Erkölcsi döntések. Bevezetés az etikába

Erkölcstelen korban élünk. Tombol a drog, az alkohol, mindenféle bűnözés, a szexuális perverziók. Éppen ezért jön jól egy olyan könyv, mint Scott B.Rae: Erkölcsi döntések c.műve. Keresztény etikát tanít mindenkinek, akit csak érdekel ez a téma. Az első fejezetekben szól olyan, az etika általános vonatkozásait érintő kérdésekről, mint a törvény, a morális minimum, egyház és állam szétválasztása s ennek következménye a társadalmi etikára, erényetika, stb. Ezekből a fejezetekbl egyértelműen kiderül, hogy Szerző bibliai alapokon áll. És ez jó hír. A könyv második szerkezeti egységét az egyes konkrét kérdéseket tárgyaló fejezetek állnak. Szó esik itt a mesterséges megtermékenyítésről, a homoszexualitásról és annak különböző formáiról, egyéb szexuális másságokról, abortuszról, üzleti etikáról, halálbüntetésről ( apropó: Amerikában a halálbüntetés ellenzői abolicionistáknak hívják magukat, csakúgy, mint a 19. század rabszolgafelszabadítói. Ezzel egyenlőségjelet tesznek önmaguk és a 19. szá

Németh István: Császárságból a diktatúrába

Németh István az elmúlt évek folyamán hazánk talán legjobb Németország-szakértőjévé nőtte ki magát. Ennek bizonysága Császárságból a diktatúrába. Németország a 20.század első felében című könyve is. Igen magas színvonalú történetírásról van szó, mely nemcsak a politikai mozgásokat, de az azok hátterében húzódó gazdasági-társadalmi folyamatokat is maguk mélységében elemzi. Mégis, a politikatörténet kap döntő súlyt a könyvben- hiszen Németország mindig is politikacentrikus állam volt. Olyan jeles történelemformáló személyiségekkel találkozunk e lapokon, mint Bismarck ( és örökösei), Vilmos császár, Hindenburg marsall, Rathenau külügyminiszter, és mintegy ennek ellentéteként, olyan történelmi szörnyetegekkel, a diktatúra legrémesebb válfajának uraival, mint mint Hitler vagy Goebbels. Németh István könyvének talán legnagyobb erénye, hogy a poklot is tárgyilagosan elemzi: elítélően, mégis tudományosan szól a 20. század nagy diktatúráiról, a nácizmusról és a kommunizmusról. Ezzel mutat péld

Thierry Baudet: A határok jelentősége

Ha manapság a határokról hallunk, ezek a szavak jutnak eszünkbe: migráció, nemzetállam, nemzettudat. Thierry Baudet könyve, A határok jelentősége, arra tesz kísérletet, hogy megmagyarázza: miért is alakult ez így? A kísérlet sikerült, a holland újságíró átfogó képet ad Olvasóinak a 21.század talán legnagyobb problémaköréről: az államról. És mindazokról az erőkről, melyek az államot lebontani akarják. A könyv első fejezete az állam kialakulásának történetét tekinti át. Rámutat, hogy a modern állam egyrészt a középkori feudalizmus, másrészt az univerzalitásra törekvő egyház ellenében jött létre. A pápai állam soha nem mondott le arról, hogy világi uralkodókat irányítson, s az egész keresztény világ fejének tekintse magát, ideértve a világi dolgokat is. Baudet részletesen elemzi a külső és belső szuverenitás fogalmát, már itt utal arra, hogy napjainkban is vannak erők, melyek a szuverenitás aláásására törekszenek. Szól arról, hogyan alakultak ki a nemzetek, mi a viszonya nemzetnek és ál