Könyvekről mindenkinek

 Amint azt a könyv alcíme is mutatja (Válogatott közjog- és tudománytörténeti tanulmányok),Schweitzer Gábor könyve elsősorban jogászoknak íródott. Ám A mezítlábas ügyvédtől a legitimsta professzorig című könyv tanulmányai oly sorétűek, hogy haszonnal forgathatják a kötetet történészek, művelődéstörténészek is. Ebben a könyvajánlóban nagyon röviden összefoglalom, miről is szólnak a négy blokkba rendezett, korszerű és alapos forráskezelésen alapuló tanulmányok. Bizonyára minden Kedves Látogatónk megtalálja az érdeklődési körének és habitusának leginkább megfelelő témákat.  Az első blokk tragkus történelmi eseményeket elevenít fel. A Horthy-korszak Magyarországán, 1938-ban illetve 1939-ben, elfogadták a német mintára megalkotott, embertelen és mindenféle emberi jogot sértő első illetve második zsidótörvényt. Schwitzer Gábor több tanulmányt is közöl erről a nagyon tragikus korszakról. Az egyikben a pécsi ügyvédi társadalom és a zsidótörvények kapcsolatát vizsgálja:a baranyai megyeszékhely

 Varjú Éva:Útközben.Valahol Európában című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk,akik szeretnek utazni. Továbbá nagyon jó példa ez a könyv arra,hogy az új típusú médiumok-jelen esetben internetes blogok-nagyon jól együttműködnek a hagyományos információközlési formákkal-jelen esetben a könyvvel. Varju Éva nem arra törekszik, hogy sziszttematikus útikalauzt adjon a járatlan Olvasó számára, inkább saját személyes élményeit ismerteti a kíváncsi érdeklődőkkel.  A kalandos utazások Európa egyik emblematikus országából,Franciaorszából,indulnak. Megismerkedünk a világ legnagyobb és leglátogatottabb múzeumával,a Louvre-val,a kultúrtörteneti érdekességeken túl praktikus információkat is megtudhatunk:pl.hogyan és mennyíért tudunk jegyet foglalni a neten. Az Eiffel-toronyra is felmászunk.Feljutunk a Montparnasse toronyra, mely sokáig Franciaország legmagasabb épülete volt, s amelynek különlegessége, hogy 40 másodperc alatt jutunk fel lifttel az 56. emeletre, ahol is étteremben ebédelhetnek azok, ak

 Krúdy kisregénye irodalomtörténeti "leg": A kb. 45 oldalas mű 1922-ben jelent meg először, a Pegazus kiadábáan, önálló kötetként. Aztán 1957- ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó novella-válogatást közölt Krúdytól, jó vastagot, s ebbe beválogatta az Őszi versenyeket is. A 45 oldallas művet a novellák közé sorolták, így Krúdy Gyula műve joggal pályázhat a "világ leghosszabb novellája" címre. Ha esetleg tényleg volna ilyen cím az irodalom sokarcú világában, jelezni fogjuk!  A történet főhőse (tulajdonképpeni főhőse) a 19.századvégi Budapest, amelyet egy Ben nevű elbocsátott zsoké ( hiszen lezajlottak az őszi versenyek...) mélabús világi életén keresztül ismerünk meg. Megismerkedünk a garniszállók világával, ahová a portás csak akkor engedi be Bent, amennyiben az kellően szórakoztató történetet ad elő a lóverseny világáról. Bennek nincs egy krajcárja sem, napközben a hontalanok között üldögél a padon, sóvárgó tekintettel nézi a csillogó kirakatokat, meg az előkelőkkel szágu

 Ez a könyv, kiváló tanulmánykötet, 2007-ben jelent meg a magyar gazdaság-és társadalomföldrjazi kutatás egyik vezető személyiségének, Dr.Becsei József professzornak 70. születésnapja tiszteletére. A kötetben közölt tanulmányok rnedkívül sokoldalúak, az infrastruktúra 21.századi helyzetétől a magyar települések demográfiájának alakulásától az adalékanyagoktól mentes, egészséges táplálkozásig. Jelen könyvajánlóban nem áll módomban minden itt közölt tanulmányról külön-külön írni, csupán arra vállalkozhatok, hogy A társadalmi földrajz világaiból, eből a több, mint 500 oldalas laudációból, néhány mondatban bemutatok néhány nagyon érdekes és a könyv megjelenése óta aktuális tanulmányt.  Itt van mindjárt Abonyiné Palotás Jolán:Magyarország infrastrukturális fejlődésének néhány sajátossága című írása. Szerző, nagyon korszerűen, az infrastruktúra fogalmát átfogóan, komplexen értelmezi. A 19.oldalon található, Magyarország rendszerváltozás utáni infrastrukturális fejlődésének főbb indikátorai c

 Aki élt és olvasott már a huszadik század második felében, annak nem kell bemutatni Mattyasovszky Jenőt és az ő Hód-történeteit. Közép-Európában ez volt a bestseller, hivatalos és kevésbé hivatalos utakon terjedtek ezek a könyvek Magyarországon, Csehszlovákiába, Romániában, Németország keleti részén, és milliók olvasták őket. A Hód és az elárult ügynök is kiváló, izgalmas, feszült kém-és krimitörténet, egy rövidke spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni mindazoknak, akiknek ez a sztori kimmaradt, vagy épp azoknak a fiataloknak, akik kíváncsiak arra, milyen is az igazi, jó, vérbő magyar krimi.  Tehát jöjjön a spoiler! Otto Hauser egy német cég képviseletében rendszeresen megfordul Magyarországon ( egyébként a céget egy kétes multú, a második világháborúban gyaús tevékenységet folytató, torz külsejű és lelkű úriember vezeti). Drága budapesti szállodákban lakik, szórja a pénzt, fiatal hölgyekkel ismerkedik. Így kerül látóterébe egy fiatal hölgy, Mária, aki cigarettát árul egy pesti szállób

 Mattyasovszky Jenő egyik legkeményebb, recenzens szerint talán legjobb Hód-története. Logikai alapú, de rendkívül pörgős, dinamikus könyv, szinte csak együltében olvashatja el az ember, letenni, szünetet tartani lehetetlen. Ez az a könyv, amiről azt szokták írni a kritikusok, hogy " magával ragadó". Egy rövid spoilerrel szeretnénk fölkelteni Kedves Látogatóink érdeklődését. A történet az 1970-es években játszódik, Budapesten. Május van, szakad az eső. Edit, az orvostanhallgató, aki alkalmilag újságárusítást vállal, bosszús, mert esőben vizes lesz az újság. Ráadásul egy idős,kissé elhanyagolt külsejű férfi majdnem feldönti őt. Ötven másodperc múlva (egy lámpaváltás, innen tudja Edit) egy kislány rohan ki egy kapualjból és sikít:bűntényt fedezett fel. Edit is odarohan a bámészkodók közé:az áldozat nem más, mint az a férfi, aki majdnem feldöntötte őt. A lány, mint orvostanhallgató, megpróbálkozik az újraélesztéssel, de a férfi csak annyit hajtogat: kuka, kuka...majd elveszíti e

 Tóth Krisztina publiciszikái, tácanovellái olvashatók e kötetben. Ha valamilyen tematikai-stilisztikai kategóriába kellene ezeket a műveket besorolni, akkor leginkább az annak idején Bertha Bulcsú által művelt publicisztikához hasonlíthatnánk. Nem akar nagyot mondani, nem célja a világmegváltás. Az élet apróbb dolgairól írja le személyes reflexióit: kutyák és macskák, háztartás, edzés a konditeremben, utazás, hajléktalanok, álmok, anya-gyermek kapcsolat, játék, szóval, effélék. minden írást mélységes humánum, a szegényekkel, elesettekkel való együttérzés hat át.Néhány szőlőszemet kiemelnék ebből a gazdag termésből, afféle spoilerként, a szerintem legjobbak közül.  A Moszkva tér egyszerre szól a magyar társadalom, főleg a kisnyugdíjasok lenyomorodásáról, illetve a művészi szabadságról, a kreativitás sokféleségéről. Az emberek menekülni akarnak ebből a szürke valóságból, de lehet, hogy még szomorúbb világba érkeznek.  A Teiresziász számomra azt mondja el, hogy éljünk bár az ókori világb

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék ismerni a jövőt.  Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében olyan kötet került a könyvpiacra, melyből komplex- átfogó képet kaphatunk várható jövőnkről. Az, ami a 2020-2030.közötti években történik, sorsdöntő lehet Magyarország, Európa és az egész világ sorsa szempontjából. Érdemes tehát elolvasni a Magyarország 2030 című könyvet azoknak is, akik úgy vélték, eddig idegen tőlük a futurológia. A szöveg abszolút politikamentes, nem valamelyik párt vagy mögöttük álló értelmiségi csoport véleményét visszhangozza, a szó legnemesebb értelmében önálló, intellektuális munka.  Milyen is lesz a magyarok jövője-illetve hát, jelene- 2030-ban? Azok az értékbeli preferenciák, melyek a 2020-as év magyarságát jellemzik, megmaradnak. Individualizmus, a szabályok laza betartása, szegénység az egyik oldalon- ugyanakkor digitalizáció, követő innováció a másikon. Három fő településtípusunk lesz: Budapest, a megyei jogú városok illetve a csökkenő lakosságszámú kisv

 Révész Gy.István a 20.századi magyar irodalom sokoldalú alakja volt. Írt színpadi műveket,rádiójátékot,tanulmányokat,és rengeteg krimit, ezek egy részét álnéven. Nem tartozott a kommunista rendszer ellenzékéhez,elfogadta a Kádár-rezsimet,mint politikai realitást. Az izgága bébi című könyve 1970-ben jelent meg. Ez az az időszak,amikor minden második könyv a tudomány forradalmáról,az atomról,az űrutazásról meg efféle témákról szólt. Révész Gy.is sikeresen ragadta meg az Olvasók ezirányú kíváncsiságát. Az izgága bébi ugyanis egy tudományos felfedezés története. Spoiler,ígérem,rövid lesz...Az 1960-as évek Budapestjén járunk. Két ifjú kutató egy hordozható Geiger-Müller számlálót vinne egy nemzetközi kiállításra. Egy presszóban,meglepetésükre,a radioaktív sugárzást jelző műszer bejelez. Talán el is könyvelnék pillanatnyi üzemzavarnak az egészet,ha pár hét múlva egy fiatal lányt nem vinnének kórházba sugárfertőzés tüneteivel. A regény két idősíkban játszódik. A másik idősík az 1956-os forra

 Bernáth László könyvét elsősorban filozófusoknak ajánljuk. Ugyanakkor azoknak a szakembereknek-jogászok,pedagógusok stb.-is érdemes elolvasni,akiknek praxisában a felelősség kérdése mindennapi tényezőként,problémakánt merül fel. A Morális felelősség,érdem és kontroll című könyv napjainkban minden korábbinál aktuálisabb-s ahogy telnek az évek,évtizedek,egyre aktuálisabb lesz. A változó társadalmi viszonyokat ugyanis eléggé döcögősen követi az erkölcsi alkalmazkodás. Korábban egyértelmű szituációkban (A a felelős,B az áldozat) ma már,a dolgok fokozódó összetettsége miatt,mind többször fordul elő olyan eset, amikor csak nehezen tudjuk megnevezni a felelőst. Bernáth László mindenekelőtt azt a kérdést teszi fel:szükség van-e egyáltalán olyan elméletekre,melyeknek segítségével meg tudjuk állapítani a felelősséget,vagy éppen megnevezni a felelős személyt?Nem lehetséges az,hogy ez a bizonyos döntés,hogy ki a hibás,ki a vétlen,ez benne van az emberben szubsztanciálisan,magyarul:az ember lényeg

 Aki azt várja ettől a könyvtől, hogy valami furcsa építészeti anomáliákról meg botrányosan kivitelezett épületekről olvashat majd, az csalódni fog. Vidor Ferenc a hazai urbanisztika legendás alakja, egyik zászlóvivője. Képek és képtelenségek a városok világáról című könyve igen komoly tanulmánygyűjtemény, ráadásul nagyon részletes és releváns bemutatása és elemzése a nemzetközi szakirodalomnak is.  Ahhoz, hogy Vidor Ferencnek az urbanisztikáról alkotott gondolkodását megértsük, igen messzire kell mennünk. Szerző szerint az emberiségnek vissza kellene találni ahhoz a gondolkodásmódhoz, amelyben hit, tudomány és művészet szerves egységet alkot. Olyan Szerzőltől olvashatunk itt idézeket, mint Hamvas Béla író és filozófus, Weöres Sándor költő ( és hozzátehetjük: filozófus, csak ezt kevesen tudják róla), Fülep Lajos, de még az ókori Lucretius egy mondata is belekívánkozik ebbe a könyvbe. Holisztikus szemlélet- ez a kulcsfogalom. Vidor Ferenc tisztában van azzal, hogy nagyon nehéz a teljess

 Káli István remekművet alkotott. A szemfényvesztett című regény egyszerre pszichológiai dráma és történelem alulnézetből. Nagyon értékes, szívet-lelket gazdagító könyv, ajánljuk minden irodalomkedvelőnek.  A történet főhőse Kormos Albert, aki éppen öngyilkos akar lenni ( vagy mégsem?- ez a rejtély végig az olvasás folyamán elkíséri a befogadót). Ahogy gyűjti magában az elszántságot, úgy ismerjük meg ennek a furcsa embernek rendhagyó- mert ebben a történelmi korszakban mindenki élete rendhagyó- történetét.  Kormos Albert, Berci, ahogy mindenki hívja, félárván, csonka családban nő fel. Kissé szokatlan módon szabómesterséget tanul, nagyon élvezi, inasként látja, hogy egyre jobban megy a   műhely. A bécsi döntés után, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolják, tovább gyarapodik a vendégkör: az ide helyezett magyar tisztviselők, hivatalnokok feleségei körében is felkapottá válik Kuti úr műhelye. A második világháborúból Berci visszajön, testvére fél karját elviszi egy akna. A háború után Berci

 A könyv címé korabeli, azaz 1880.körüli helyesírással írtuk, tehát nincs benne vessző.  Minden kornak megvan a maga humora. Pap Gyula bácsi, a sokat látott és igen mélyre züllött, életét koldusként befejező újságíró és író, megírta Gidának, a gáncs nélküli lovagnak történetét. Gida, az valószínűleg az író alteregója: lop, csal, hazudik, még közlekedési minisztériumot is létrehoz, meg persze udvarol, aztán pórul jár.  A könyv igencsak hosszú alcíme: Vagyis:az új közlekedési minisztériumnak időelőtti létrejövetele és korai elenyészete. Az örökkévalóságnak megőrizte: Nevető Krónikás. Kiadva Pesten, 1880. körül.  Értjük már, mi ebben a humor? Az 1880-as évek Budapestjének nagypolgári és kispolgári közönsége még nevetett azon, hogy valaki külön minisztériumot akar alakítani a közlekedésnek. ( Igaz, 48-ban volt, de azt egy bizonyos gróf Széchenyi István vezette...)Ez akkoriban akkora anakronizmus volt, mintha manapság, a 21. század elején, valaki Lazacügyi Minisztériumot akarna alapítani. A

Moldova György: Titkos záradék című könyve a huszadik századi magyar irodalom botránykönyveinek egyike. A cím utalás a híres Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékára, a huszadik századi történelem egyik tragikus eseményére, mely végül Lengyelország felosztásához vezetett. Hogy miért is minősíthetjük botránykönyvnek a Titkos záradékot? Elsősorban a cselekménye miatt. A könyv magvát kivető Hitler Magyarországon című szatirikus regényben ugyanis Adolf Hitler feltámad, Magyarországra utazik nyaralni, vásárol egy Mein Kampfot, beköltözik egy gyárigazgató házába,kritikai jelzőkkel illeti a magyar közállapotokat, majd résztvesz Bánegres község forradalmában. Értjük Moldova szándékát: rámutatni, hogy a magyar történelem és politika mércéje sokszor még a hitleri Németország mércéjét sem üti meg. Értjük az ötletet, vesszük a poént. Csakhogy a megvalósításban, amikor az író leül és végzi a napi robotot- már elnézést kérek, van valami ízléstelen, valami otrombán felszínes. A poénok jelentő

A második világháború után a holocaustot túlélő zsidóság körében minden korábbinál nagyobb erővel jelentkezett a cionizmus. A túlélők menni akartak, őseik földjére, Palesztinába, melyet akkor a britek és az arabok uraltak. A történelem hatalmas kegyelmi eseményeként 1948-ban kikiáltották a független Izraelt, amely aztán hamar célpontjává vált a környező arab országok támadásainak. Ezt a harcos időszakot, a pionírok korszakát dolgozza fel Dobos Erzsébet: Alija című könyve, interjúk formájában. A hőskorszak máig élő tanúi beszélnek a nehézségekről, a mostoha természeti körülményekről, a nem mindig barátságos fogadtatásról, és persze a szörnyű háborúkról. De beszélnek a dicsőségről is, arról a dicsőségről, melyet az Úr azért küldött népére, mert visszafoglalták a nekik kijelölt földet. Az élet csodálatos pillanatai, az első gyermek születése, az első, héber nyelven elmondott mondat- mert a legtöbb úttörő nem beszélt ám héberül, itt tanulták meg a nyelvet- ,az első termés a kibucban, mi

Hogy az 1930-as években, Horthy-Magyarországon, milyen szinten volt a vitorlázó repülősport- nos, azt mondhatjuk, hogy vakmerő arisztokrata fiatalok hétvégi passiójaként működött. Helbig René könyve, a Légiturista, ennek az igencsak szűk rétegnek szól. Nagyon sok rajz, nagyon sok jótanács, a biztonság mindenekelőtt-elve- hogy aztán ennek mennyire volt foganatja, az kérdéses. A könyv mindenesetre sporttörténeti érdekesség, minden gyűjtőnek szívből ajánlhatjuk, jobb antikváriumokban talán még fellelhető, jómagam évekkel ezelőtt láttam egy debreceni könyvárverésen, de nem licitáltam rá. Sajnos. Buschmann, 1935. Budapest xxxxxxxxxxxxxxxx Ha van egy kis időd, meg persze kedved, nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com

A Magyar Idők kormányközeli, konzervatív közéleti napilap. A 2018.december 3-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Címlapon: Franciaországban napok óta zavarások folynak az üzemanyagárak tervezett emelése miatt. A tüntetők követelik Macron elnök lemondását. A lakosság 84 százaléka szimpatizál a tüntetőkkel. CEU: Mivel a magyar kormány nem írta alá az intézmény budapesti működését lehetővé vtévő egyezményt, a CEU Bécsbe költözik. 10 szak mégis marad Budapesten. Magyarország: Rendeződni látszik a Pest megyei szemétszállítás körül kirobbant botrány. A Jobbik a Szávay-ügy miatt tovább veszít népszerűségéből. Érdekes interjú Puzsér Róberttel. Remek publicisztika az ELTE BTK-ról. Könyvajánló: Rendkívül érdekes állatos történet, giccs nélkül. Sport:A magyar férfi kosárlabda-válogatott legyőzte Hollandiát, még maradt esély, hogy kijussunk a selejtezőcsoportból. Itt az újság linkje: magyaridok.hu

Patricia Gibney ír szerző első regénye remekül sikerült. A hiányzók című könyv méltán jelent meg számtalan nyelven, nagyon izgalmas, mai olvasó számára sokatmondó thriller. A történet szálai az 1970-es évekbe nyúlnak vissza. A Szent Angéla katolikus intézetben leányanyák és gyermekeik találhatnak oltalmat. Oltalmat? Mint kiderül, a papok és apácák kínozták a gyerekeket, többen közülük meg is haltak. A történet a 2000-es években folytatódik. Susan, egy meglehetősen furcsa hivatalnok, besétál a templomba, ahol is nyaka köré tekerik az iPodeja zsinórját. A nő meghal, az ír kisvárost felkavarja a gyilkosság. Különös a nő lakása:napilapok ezreit találják a konyhában, látszólag minden rendszer nélkül. Aztán megölnek egy papot: miután hosszasan üldözik az erdőben, a tettes elkapja, és felakasztja egy fára. Növeli a dolog pikantériáját, hogy a holttestet nem más találja meg, mint az áldozat homoszexuális szeretője....Lottie Parker nyomozó azonnal rájön, hogy összefüggés lehet a két gyilkossá

A teológia egyik legnagyobb kihívása, hogyan lehet olyan kézikönyvet készíteni a világ legnépszerűbb és legtöbbet magyarázott könyvéről, mely egyszerre nyújt értékes információkat teológushallgatók, hívő laikusok, és a Biblia iránt érdeklődő világiak számára. Pecsuk Ottó és csapata remekül megoldotta ezt a feladatot. Kézikönyvük enciklopédia-jellegű, és a teljes Ó- és Újszövetséget magában foglalja. Rangos szerzőgárdája nagyjából egységes formátumban tárgyalja a Biblia egyes könyveit. Mindkét nagy fejezet előtt történelmi- irodalomi bevezető olvasható. Egyértelműen leszögezik, hogy Izrael vallása egyedi, eredeti, nem pedig a szomszéd népek mítoszaiból összebarkácsolt eszmerendszer. Minden könyv előtt olvashatunk keletkezéstörténetet ( hatástörténetet már ritkábban...), az egymástól eltérő álláspontokat korrektül ütköztetik, de minden esetben állást foglalnak ( objektív tudomány nincs?). Ézsaiás esetében például a háromszerzős elméletet fogadják el ( Ézsaiás-Deutero-Ézsaiás- Triteto- É

Bibliai hermeneutikával foglalkozni rendkívül hálátlan feladat. Kitűnik ez Ulrich H. j. Körtner könyvéből is, mely másról sem szól, csak nézőpontok és alapfogalmak tisztázásáról. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán vegyük magunknak a bátorságot, és nekilássunk ennek a nagyon alapos tisztázásnak, alapos ismeretekkel kell rendelkeznünk Bibliáról, teológiáról, filozófiáról és természetesen társadalomtudományokból. Mert az, hogy miért némult el az egyház, miért nem találja meg  a közös hangot a 21. század valóságával, először érzékelni kell ezt a némaságot. Meg kell hallani a kényszeredett csendet. Ulrich H. J. Körtner meghallja, sok más egyházfival ellentétben. Mert nemcsak azt kell ám nézni, hogy eljárnak-e a hívek az istentiszteletre, hanem azt is, hogy az egyház, a bibliaértelmezés nyelve érthető, vonzó és követhető-e a mai hívő számára. Körtner egyértelmű választ a a kérdésekre: nem. Hogy aztán miért nem, annak sokféle magyarázata lehet, például a felvilágosodással beköszöntő kicsinyes m