Könyvekről mindenkinek

 Micsoda futballcsapatok, meccsek, játékosok, gólok! Hetyei László könyve a lehető legmagasabb színvonalú futballt varázsolja elénk, egy közel 40 éves történetet,számtalan meccsel, fotóval, történettel. A Bajnokcsapatok Európa-kupája, a BL elődje, olyían kupa volt, melyről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.  Fantasztikus meccsek! Itt van pl. a Vasas-Ajax, amikor is a Bundzsák Dezső és Szilágyi László vezette Vasas összesítésben 6-2-re intézte el a feltörekvő holland bajnokcsapatot. De az 1963-as Milan-Benfica döntő sem volt akármi:Cesare Maldini, Trapattoni, Rivera az egyik oldalon, az ikonikus sztár, Eusebio a másikon. Csodálatos meccs lehetett. Nem is szólva a Real Madrid-Eintracht Frankfurt döntőről, melyen Pancho, a Spanyolországban világhírűvé lett magyar Puskás Ferenc parádézott, négy gólt lőtt, Puskás Ferenc pedig hármat. De az 1968-as döntő sem volt akármi, az AC Milan 4-1-re verte az Ajaxot.Vagy a későbbi időkből:nem volt semmi, amikor a Bayern München, a Beckenbauer és

 Dashun Wang és Barabási Albert-László könyve arról szól, milyen is a tudomány-a 21.században. Hogyan lesz valakiből tudós, hogyan szerveződnek az egyre inkább nemzetközi tudományos teamek, meddig " életképes" egy tudományos folyóiratban megjelent cikk, jó dolog-e társszerzőnek lenni stb. Bepillanthatunk a kulisszák mögé, a tudomány boszorkánykonyhájába. Éppen ezért A tudomány tudománya című könyvet minden, a természet-az ovos és a műszaki tudományok területén dolgozó vagy dolgozni kívánó értelmiséginek illik elolvasnia.  Reméljük, nem megy el a kedve a tudományos pályától... Az alábbi kis könyvajálóban nem tartalmi összefoglalót adnék- annyira sokrétegű a könyv, hogy erre nem is nyílna lehetőség- inkább egy-két megjegyzést szeretnék fűzni az olvasottakhoz, azzal a jogos szerénykedésel, hogy jómagam nem vagyok tudós, inkább olyan ember, aki gyakran mozog " tudósok" ( már ez a szó sem egyértelmű) közelében. 1. Véleményem szerint külön törvényszerűségei vannak az egye

 Ha van olyan könyv, amely minden ember érint,akkor Tuomas Aivelo finn biológus Végtelen paraziták című könyve ezek közé tartozik. Mióta világ, az ember együtt él rengeteg parazitával,akik bőrünkön, bélrendszerünkben, egyéb belső szerveinkben élősködnek. Ezeknek az élőlényeknek egy része hasznos az ember számára, más részük kifejezetten káros, s vannak olyan baculisok is, melyek egyik emberben súlyos betegségtüneteket okoznak, míg a másik embertársunk semmit nem érez az egészből. Aivelo stílusa kifejezetten közönségbarát, ha használ is terminus technicusokat, azokat mindig megmagyarázza, így a könyv minden, biológia, orvostudomány iránt érdeklődő, de nem szakember felnőtt számára is hasznosan forgatható.  Megtudjuk, mi közük van a Szerző által Madagaszkáron vizsgált egér,akiknak az emberekhez ( ezt elárulom: az evolúcióbiológia mai állása szerint 50 millió évvel ezeleőtt ezeknek a rendkívül kedves élőlényeknek közös ősük volt az emberrel). Betekintést nyerünk a parazita-kutatás módszer

 Peter Wohlleben a modern természettudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb alakja. Amikor elolvassuk a könyveit, úgy érezzük, valami új, eddig nem ismert csodavilág tárul fel szemünk előtt- miközben rádöbbenünk, hogy hát mindig is ismertük ezt a csodát. A fák titkos élete olyan döbbentes igazságokkal szembesíti olvasóját, hogy napokig döbbenten néz ki az ablakonm s gyönyörködve csodálkozik a háza előtt álló nagy, magas, szótlan teremtményeken. Az alábbi könyvajánlóban azokat a legfontosabb dolgokat szeretném megosztani a Kedves Látogatókkal, melyet ebből a könyvből sikerült megtanulnom. 1. A fák soha nem önmagukban álló lények. Igen szoros kapcsolatban állnak saját fajtársaikkal, próbálják kiszorítani a többi fafajtát, miközben alaposan igénybe veszik az erdő többi lakójának segítségét is. Ha az erdőben- Wohlleben itt csak a nem gazdasági célú erdőkre vonatkoztatja állításait- egy fa megsérül, a többiek segítenek neki. Cuktokat, ásványokat juttatnak neki a gyökérhálózaton kereszt

 A középiskolában valahogy úgy tanuljuk / úgy tanítják a kora újkori angol irodalomat, hogy volt egyszer egy angol reformáció, aztán jött egy I. Erzsébet, akinek idején felvirágzott a kultúra, amely Shakespeare drámáiban elérte csúcspontját, aztán predig lehanyatlott. Ezt a nézőpontot sürgősen el kell felejtenünk- többek között erre is tanít bennünket a Bényei Tamás és Kállay Géza által szerkesztett Az angol irodalom története .A kora újkor című kötet. Az angol irodalom sokkal árnyaltabb, differenciáltabb volt- mindig is, nem csak a tárgyalt korszakban- hogysem elbírna egy, inkább csak az oktatás kényelmét szolgáó leegyszerűsítést. Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni- rövid terjedelemben, ahogy azt már Kedves Látogatóink megszokhatták- hogy a kötet tanulmányainak elolvasása után milyennek látom én, mint befogadó, az angol irodalmat.  Először is: mint minden korszakban, az 1480-as évektől az 1640-es évekig tartó korszakban is az irodalom része volt egy nagyobb konglomerátumnak,

 Háy János a kortárs magyar irodalom egyik vezető személyisége. A cégveztő című regénye alámerülés a múltba, egy felső középosztálybéli ember sorsán keresztül bemutatván a rendszerváltás-korabeli magyar történelmet. Szokásomtól eltérően most nem spoilerezek, nikább azokat a kérdéseket, gondolatokat és kételyeket gyűjtöttem össze, melyek Háy János könyve olvastával- és a rendszerváltás-korabeli magyar histórián való gondolkodással- felmerültek bennem. Senkit nem akarok lelombozni, de Háy János könyve jó, sok ember talál önmagában és környezetében élő embertársain a regény főhőséhez hasonló kraktervonásokat. Úgyhogy jöjjenek azok a kérdések és problémafelvetések, ha pedig ezen túl vagyok, máis lehet menni könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba, beszerezni ezt a kiváló könyvet.  Szóval, elsőként az jutot eszembe: volt-e Magyarország valaha erkölcsös ország? Hiszne még a 19.századi nagy előreugrás, a dualizmus korának nagy ipari és kereskedelmi fejlődése, urbanizációja is rengeteg korrup

 Carlos Ruis Zafón:A köd hercege című trilógiájának első része a " címke szerint" ifjúsági regény. És valóban, a mű főalakjai tizenévesek, akikkel mindenféle kalandok történnek, melyeket persze- egy tragikus kivétellel- túlélnek. A köd hercege azonban ab ovo túlmutat a puszta ifjúsági regény-létezésen. Olyan kérdéseket vetet föl bennem, melyek az egész emberi társadalomra vonatkoznak, érintenek nagyon komoly pszichológiai, vallási kérdéseket. Zafón regénye tehát felnőttek számára is bízvást ajánlható olvasmány. Ebben a rövid könyvajánlóban nem cselekmény- részletet szeretnék ismertetni, nem spoilerezek, inkább néhány olyan kérdést írok le, és próbálok elmélkedni a helyes válaszon, melyek olvasás közben bennem felmerültek.  1. Létezik-e a megtestesült Gonosz? Zafón szerint igen, ráadásul igencsak kiismerhetetlen teremtény: hol doktor, hol cirkuszi varázsló, hol meg fojtogató víziszörny. Ha belegondolunk mindennapi életünkbe, mindannyian ismerünk olyan embereket, akiket mintha

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

 Jen Calonita könyve elsősorban a tizenéves korosztálynak szól, különösen azoknak, akik ismerik az egyik legnagyobb filmgyártó vállalat Jégvarázs című sorozatát. De a film ismerete nélkül is teljességgel érthető a könyv. Ugyanakkor felnőttek is elolvashatják A ne érezz, ne kérdezz! című könyvet,mely a Sorsfordító történetek sorozatban jelent meg.Sok tanulsággal szolgálhat ez a történet mindannyiunk számára.Nagyon fontos és aktuális emberi problémákról szól a könyv, melyről e könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk. Reméljük, ezzel kedvet csinálunk az olvasáshoz! A történet egy mesebeli országban, Arendelle királyságában játszódik, napjainkban.Elza hercegnő már elmúlt tizenhat éves, uralkodó szülei egyre nagyobb és komolyabb feladatokat bíznak rá. Például, amikor egy rendkívül tehetséges szobrász elkészíti a királyi család szobrát, az avatás alkalmából Elza hercegnő tartja az ünnepi beszédet az összesereglett nép előtt. Először jelenik meg nyilvánosság előtt.Legyőzi lámpalázát, az emb

 Halász Gábor és Fazekas Ágnes könyve különleges, talán azt is mondhatom: egyedülálló a hazai pedagógiai szakridalomban. Nemcsakhogy beszámol három kontinens pedagógiai-tanulás- és tanításmódszertani újításairól, hanem teszi mindezt regényes formában,úgy, hogy akár egy elsőéves egyetemi hallgató számára is élvezhető a mű stílusa.Azt szeretném, ha a magyarországi iskolák minél többet átvennének az itt olvasottakból- de nem kritika nélkül, majom módjára máslva, hanem adaptálva a hazai viszonyokhoz. Az alábbi igen rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy fejezetről fejezetre, valamennyi pedagógiai innovációt végignézzük, inkább csak azokról szólnék egy-két mondatot, melyek megfogtak, megragadtak, s amelyekről, úgy vélem,átültethetőők a magyar valóságba.  1. Ami leginkább megérintette a lelkemet, az a fukusimai példa. A 2011-es természeti és műszaki katasztrófa után rengeteg gyerek maradt árva, félárva, illetve nagyon sok gyermekben hagyott maradandó lelki sebet a tragédia. A japán oktatá

 Oláh János könyve az egyik legjobb munka, ami ebben a témában valaha is megjelent. Nagyon tág látókörű, ismeretelméletileg felépített, a klímagazdálkodásnak nemcsak szakmai-technikai-de társadalmi oldalát is tárgyalja. Kiemelt fontossággal kezeli azokat a témákat, természeti és társadalmi jelenségeket, melyekre Földünk változó klímája valamilyen formában is befolyást gyakorol. Még olyan, a klímagazdálkodás témájához csak igen lazán kapcsolódó olgokról is szó esik, mint a hipertér problémája, a féreglyukak létezése avagy nemlétezése, illetve a fénysebességnél nagyobb tempójú űrutazás- mert, s ez az igazán elképesztő, ezek a témák is kapcsolatba hozhatók a klímagazdálkodással.  A könyv mondanivalója, gondolatvilága öt vezérel köré épül fel, ezek egyúttal Oláh János művének alcímei is: - konzervatív környezetgatdálkodás - takarékos anyaggazdálkodás - helyi gazdálkodás - közösségintegrálás - bölcs fogyasztás Az első, bevezető fejezetekben a ASzerző tudományfelfogásáról, ismeretelméleti né

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit.  Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előn

 A kötet népes szerzőgárdája (Albert Fruzsina,Bakó Tamás,Balogh Karolina,Boza István,Csáki Anikó,Csizmady Adrienne,Dávid Beáta,Fleischmidt Margit,Gerő Márton,Győri Ágnes,Hajdu Gábor,Huszár Ákos,Huszti Éva,Ilyés Virág,Kálmán Judit,Kovách Imre,Kovács Eszter,Kováts András,Köllő János,Kőműves Zsófia,Kőszeghy Lea,Kristóf Luca,Márk Lili,Mészáros Mercedes,Papp Z.Atiila,Rácz Andrea,Rácz Attila,Szabó Andrea,Zakariás Ildikó) arra vállalkozott,hogy a társadalomtudományi kutatásokban alkalmazott empirikus módszerekkel,de szilárd elméleti alapokon állva,megvizsgálják,mrnnyire integrált és/vagy mennyire mobil a 21.század magyar társadalma. Sorra veszik azokat a tényezőket,melyek elősegítik vagy gátolják az integrációt és a mobilitást. Ebben a rövid kónyvajánlóban nem vállalkozhatunk a kötetben közölt kitűnő tanulmányok részletes értékelésére,csak néhány,számomra fontosnak és érdekesnek tűnő dolgot emelnék ki. A politikai integritással foglalkozó tanulmányok nagyon érdekes,a magyarországi módszertanb

 Nem, nem elírás a cím, bizony, ez a könyv,A7 elm3 trü4kje1 pontosan arról szól, hogyan működik az emberi agy, amikor becsapva érzi magát/becsap másokat/ vagy tényleg be van csapva. A neves Szerző,Albert Moukheiber szórakoztatóan és megdöbbentően mesél arról, milyen külső hatások és miféle belső kényszerek torzítják észleléseinket, értékítéleteinket, választásainkat. Megtudhatjuk, melyek azok a bistabil, vagy multistabil képek, és mit nevezünk a kettősség redukciójának. Elgondolkodunk azon, vajon hány és hány multistabil képet, látványt, jelenséget,folyamatot redukáltunk már hamisan életünk során. Megdöbbenünk, amikor olvasunk agyunk azon képességéről, hogy kitölt mindenféle hiányt- csakhogy nem az adott, valós eset, hanem korábbi tapasztalatok alapján. Elcsodálkozunk azon, hogy elménk a környezetében látható bizonyos tárgyakat állandónak tekint- például a tárgy helyzetét, formáját, ez az alapja a sokak által kedvelt bűvésztrükköknek is. A híres pénzes trükkben például a bűvész pont az

 A könyv alcíme:Hatalom és konfliktusok a Big Data korában. Amaël Cattaruzza könyvében elutasít minden olyan determinizmust (technológiai determinizmus,önmagáért beszélő adatok elve stb.), amely végzetes mértékben korlátozná az ember ellenőrzését az adatok felett,s lehetetlenné tenne az óriási adatmennyiség társadalom javára történő felhasználását. Szerző szerint a Big Data korában is nagy szerepet kell,hogy kapjanak a hagyományos,de korszerűsített metodikájú társadalomtudományok. Hiszen az ember(azaz az emberi társadalom) határozza meg,milyen adatokra van szükség,ezeket hogyan,hol,milyen eszközökön,milyen jogi megfeleléseknek eleget téve  tároljuk,hogyan,milyen módon továbbítjuk,s mit teszünk az adatokkal felhasználásuk után. Úgy is fogalmazhatnánk A digitális adatok geopolitikája című könyv eszmei mondanivalóját:nem az ember van az adatért,hanem az adat az emberért. Megtudhatjuk a könyvből,hogyan kapcsolódott egymáshoz-már az 1960-as évektől kezdve-földrajztudomány és adattudomány(st

 Kopriva Nikolett a fiatal magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Jól példázza ezt az Amire csak a fák emlékeznek című kötet. Telis-tele jobbnál jobb versekkel, a versek pedig telis-tele inspiráló, a magyar költészetben csak ritkán jelenlévő gondolatokkal, érzésekkel. Az alábbi ( szokás szerint rövid, mert hát sietni kell ebben a sietős világban) könyvajánlóban megpróbálom megfogalmazni, miért tartom én kiemelkedőnek Kopriva Nikolett költészetét. Persze, az irodalom szubjektív, úgyhogy mások másképp látják, de azért igyekszem rálelni a fix pontokra ( minden jó művészet szilárd alapokra épül. Többé-kevésbé szilárd alapokra). Van az egyén és van a külvilág, utóbbi- költészetmentesen tárgyias köznapi gondolkodásunk szerint- minden, ami nem az egyén. Kopriva Nikolett arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a kettő:összeolvad?eltávolodik? az egyén valamely attitűdja tükrözi a külvilágot? A külvilágba van beleírva az Én? Ebben a nagy találkozásban, olykor szeretetben, olykor ütk

 Az átlagos magyar honpolgár nagyon keveset tud Ausztráliáról. Domaniczky Ende könyvei ezért hiánypótlónak számítanak a magyar könyvpiacon. Az Ausztrál fővárosok:Sydney, Melbourne, Canberra egyszerre szól a világ egyik legkülönlegesebb földrészére és országába utazó turistának illetve a mélyebb földrajzi, történeti, urbanisztikai ismeretekre éhes kutatónak, egyetemi hallgatónak, tanárnak. Egyszerre útkiköny és magas szintű ismeretterjesztés. Megismerkedünk Ausztrália történelmével, persze, csak röviden, dióhéjban. Mindjárt itt egy félreértést kell eloszlatni. Ausztrália alapvetően fegyenctelepként szolgál a Brit Birodalom számára, de azért már  kezdet kezdetén jöttek földművesek is, akik megvetették a későbbi városok, tagállamok alapjait. Megtudjuk, hogyan alakultak ki az egyes tagállamok:Új-Dél-Wales, Tasmania,Victoria, Queensland, Nyugat-Ausztrália, Dél-Ausztrália, Északi-terület. Ma már csodálkozunk azon, mekkora viták előzték meg az Ausztál Államszövetség kialakulását, elképesztő p

 Az egyetemes urbanisztika egyedülállóan különleges könyvét kapja kézbe az Olvasó. A rendezetlenség megtervezése tulajdonképpen egy sokkal korábban,1970-ben,Richard Sennett tollából megjelent alkotás,aThe Uses of Disorder (A rendezetlenség előnyei) című könyv folytatása. Felmérése,szakmai,esztétikai és filozófiai szempontú továbbgondolása mindazoknak a folyamatoknak,amelyek a 20.század második felétől napjainkig a világ nagyvárosainak tereiben és társadalmában végbementek.  A társadalom tovább középosztályosodott. Eltűnt az úgynevezett munkásosztály-ha ugyan létezett valaha-és megjelent a sokkal több szabadidővel, szélesebb látókörrel,megnövekedett igényekkel rendelkező középosztály. Ehhez képest a nagyvárosok(Szerzők itt elsősorban az igazi,felhőkarcolós amerikai nagyvárosokra gondolnak) térszerkezete,funkcionális tagolása megmaradt hierarchikusnak.A huszadik században kialakultak az ú.biztonságos zónák, itt laktak a többnyire fehér, középosztálybeli családok, itt működtek a nagy cége

 Csizmadia Ervin:Milyen Magyarország? Milyen Európa? Magyar politikai gondolkodók 1900-1945 meglehetősen hosszú címet viselő politikatudományi könyve szemelvényeket közöl az 1900-és 1945 között politikaelmélettel foglalkozó szerzők, gondolkodók műveiből. Akadnak közöttük ma is ismert nevek, meg olyanok is, akiket az utókor elfeledett. Néhány rövid felvillanást kínálnnák ebből a könyvből, kedvcsinálóként a mélyebb, alaposabb olvasáshoz.  Krisztics Sándor:Elméleti és gyakorlati politika című írása azt vizsgálja, milyen szerepe van a inennapokban a politikának. Szerinte a közéletben elmélet és gyakolrat viszonya kölcsönös, inspirálják egymást.Krisztics rendkívül fontosnak tartja a polgári közvélemény kialakítását, fejlesztését. Idézi Lincoln Ábrahámot, aki szerint közvéleménnyel szemben semmit nem lehet tenni , általa viszont nagyon sokat. Politikaelméletre Krisztics szerint azért is szükség van, mert az egymással polemizáló elméleti irányzatok hozzájárulnjak a fogalmak, a szaknyelv ponto

 Gyönyörűségek, a nyelv, a természet és a gondolat fényes ékkövei- így jellemezhetjük Maszaoka Siki 120 haikuját, melyeket Czifra Adrien fordítói tehetsége tett hozzáférhetővé a magyar Olvasó számára, akiknek többsége- valljuk be- nem tud japánul. Bár lehet, hogy ezen versek olvasása és befogadása után sokan lesznek kíváncsiak a Felkelő Nap Országának nyelvére és kultúrájára.  A haiku klasszikus japán versforma( forma alatt a japánok más értenek, mint az európaiak), de az utóbbi két-három évtizedben az európai költők is kísérleteznek vele. Többféle haiku létezik, Maszaoka Siki(1867-1902) az 5-7-5 szótagszámú változatot művelte.A japánok a haikut egy sorba írták, mi háromba.   Miért is szeretjük ezeket a különleges verseket? Talán azért, mert a három rövid sorból álló forma sajátos dinamikát biztosít a költői mondaniválónak. A haiku olyan, mint egy pillanatkép: zajlik, zajlik egy esemény, a költő pedig egyszercsak lenyomja a gombot. És leírja, mit lát. Itt nem kell elmélkedni- bár lehet