Bejegyzések

egyház címkéjű bejegyzések megjelenítése

Felsőőri Pyrker János László:Az Alpok utáni vágyódás énekei

 Felsőőri Pyrker János László, vagy ahogy ő maga, német nyelven használta:Pyrker von Oberwart, 1772-ben született a Fejér megyei Nagylángon. Káprázatos egyházi karriert futott be:volt velencei pátriárka(!), aztán egri püspök. A magyar katolikus egyház legbelső krémjéhez tartozott, ebből adódóan politikailag konzervatív, Habsburg- párti ember volt.  Ám Istenhez való bensőséges viszonya és mélyen katolikus elkötelezettsége ellenére mindig volt benne valami, amit nevezhetünk szabadságvágynak, 19.századi romantikának, művész- lélekségnek. A természetben ő Isten művét látta, a Teremtés első könyvét, menedéket a rossz világ minden bajai elől. Az Alpok utáni vágyódás énekei ( Lieder der Schnsucht nach den Alpen) című verseskötete 1845-ben jelent meg.  Mit is jelent Pyrker számára az Alpok? Nemcsak a hegységet, a szó fizikai értelmében. Az Alpok Pyrkernél metaforikus, jelentéstöbbletet hordoz. Jelenti az elérhetetlen messzeséget. A természet szakrális megnyilatkozását. A romlatlan, civilizáció

George Bernard Shaw:Tanner John házassága

 G.B.Shaw színművének nagyon érdekes a keletkezés- és fordítástörténete. Mivel van benne egy szép hosszú jelenet, mikor is a főszereplők a Pokolban kalandoznak, mind az anglikán, mind a római katolikus egyház tiltakozott bemutatása ellen, teljes egészében a darabot csak keletkezése után 14 évvel mutathatták be a maga teljességében. Nagy sikert aratott, az első világháború körülményei közepette pedig sokan véltek aktuálpolitikát belehallni-látni e műbe. A darab eredeti címe Man and Superman. Már 1906-ban, a Révai testvérek látták, hogy ezt így magyarra lefordítani ( Ember és felsőbbrendű ember), nem igazán fedi a darab lényegét- ennek ellenére ezen címmel adták ki könyv alakban, 1906-ban- majd 1917-ben Ottlik Géza újból lefordította, s a mű immár Tanner John házassága címmel jelent meg magyarul, könyv alakban. Nem volt, rossz, de közeledett a háború vége, az emberek többsége nem irodalommal és színházzal volt elfoglalva. Mi, a 21.században, azért választottuk az Ottlik Géza által javaso

Craig C.Hill:Közöttetek ne így legyen!

 A könyv alcíme: Státusz és ambíció Jézus követésében. Craig C.Hill:Közöttetek ne így legyen! című kitűnő könyve egy, a keresztény egyházakon belül eléggé agyonhallgatott kérdést feszeget:jó dolog az, hogy valaki egyházi előmenetelre vágyik, tisztséget szeretne, vagy akár csak valamilyen szolgálatban szeretné magát megmutatni? Ha nagyon röviden össze akarnánk foglalni Hill válaszát, azt ekképp tehetnénk:igen, jó dolog, de csak akkor, ha Istentől van, nem pedig puszta emberi akaratból és dicsőségvágyból.  Hill rengeteget idéz az Evangéliumokból és Pál apostol leveleiből. Jézus nem vágyott világi értelemben vett vezető szerepre, sőt, többször is hangsúlyozta, hogy Isten országában fordítva van minden, utolsókból lesznek az elsők, szegényből lesz a gazdag, stb. Pál apostol pedig Jézus nyomán járt, amikor több levelében is, de elsősorban a Korinthusiakhoz írottakban, alaposan megdorgálta a gyülekezetet. Pál szerint ugyanis - az irigység, a rosszakarat mindig rosszat szül - amely gyülekezet

Szőnyi Szilárd(szerk.):Isten fizesse meg!

 A Szőnyi Szilárd által szerkesztett könyvsorozat Isten fizesse meg!című kötetében keresztény hitű ismert emberek mondják el véleményüket pénzről,gazdagságról,munkáról,vezetésről-olyan dolgokról,melyen az evilági létünk,boldogulásunk alapul.Az alapkérdés az,hogyan egyeztethető össze a keresztény hit az anyagi,üzleti sikerrel. Nagyon érdekes az a sokféle megközelítés,ahogyan ezt a rendkívül összetett problémát a könyvben megszólaltatott ismert személyiségek kezelik. Kezdjük mindjárt Böjte Csaba atyával,akinek Dévai Szent Ferenc Alapítványa több száz árvaházat működtet!Böjte atya szerint a 21.század emberének legnagyobb problémája a túlzott jólét. Sokat fogyasztunk,sokat eszünk,vásárolunk,túl fontos a saját kényelmünk,miközben emberek millióinak semmije sincs. Sok esetben a vagyont használjuk szeretetpótléknak. Hernádi Zsolt az egyházra,mint a"jó"intézményrendszerére hívja fel a figyelmet. Schumiczky András,a keresztény üzletembereket tómörítő ÉrMe egyesület vezetője nagyon fon

Nádudvari Elek:Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja

 Manapság a protestáns és/vagy karizmatikus egyházak egyik legfontosabb teológiai hittétele a megtérés, görögül metanoia tana, mely szerint- leegyszerűsítve persze-  a bűnös lélek a megtérés után Krisztusé lesz. De ki írt Magyarországon először a megtérésről? Elég messze kell visszamennünk időben, mégpedig 1772-be. Nádudvari Elek sófalvi birtokos ekkor írta meg Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja című könyvét, melynek nem éppen rövidecske teljes alcíme: Az-az:egy megterheltetett bűnös léleknek Istenben való csalhatatlan bizodalma, melyet az ő isszonyú és sok bűneiből megtérésének idejében magyar nyelvre fordított ez majdan el-hanyatló világnak szemfényvesztő gyönyörűségeiben sok időkig bujdokló Krisztus méltatlan egy bűnös szolgája.  Megjegyezni sem könnyű. A könyvet Kolozsvárott adták ki, 1772-ben. Szerintem, aki meg akarja tekinteni, ott kell keresnie. Antikváriumokban sem találtam, valószínűleg valamely múzeumi könyvtár polcán porosodik. De ideje lenne leporolni, mert magyar szerző

Dessewffy Tibor:Bevezetés a jelenbe

Dessewffy Tibor könyve a 21.század világába, a jelenkorba,az Információs Korba nyújt igen színvonalas és gondolatébresztő bevezetést. Megismerhetjük a jelenkorra vonatkozó fontosabb szociológiai elméleteket (Ritzer,Weber,Castells hálózati társadalomról szóló teóriája).Desewffy könyvének legnagyobb érdeme azonban az önálló gondolkodás és kérdezés.Hogyan alakulnak a gazdaság hagyományos szférái az információs korban?Milyen pozíciókat vívhatnak ki maguknak a munkavállalók? Hogyan viszonyulnak a technikai fejlődéshez az emberek? Miért az amerikai egyetemi rendszer vált az információs társadalom egyik hajtóerejévé?Hogyan reagál a közönség a tömegmédiábab bekövetkező változásokra? Mi lesz a család és a keresztény egyházak szerepe az új történelmi koszakban? Ilyen és még sok hasonló kérdésre kapunk választ Dessewffy Tibor:Bevezetés a jelenbe című kitűnő,közérthető nyelven írt könyvéből. 

Osho:Szerelem, szabadság, egyedüllét

A 21.század a spiritualizmus százada. Nagyon sok olyan szellemi tanítómester van, akinek szándéka az emberiséget a helyes útra terelni. A meglehetősen viharos életű indiai Osho az egyik legismertebb ezen tanítók közül.Halála után is elképesztő mennyiségben fogynak könyvei. Jómagam keresztény vagyok, éppen ezért kíváncsian olvastam végig a Szerelem, szabadság, egyedüllét című könyvet. Voltak olyan állítások, melyekkel egyetérthetek, s találkoztam olyan gondolatokkal, melyek olvastán kivert a hideg. De éppen ez a jó ebben, hogy nem gondolkodunk egyformán. Maximálisan egyetértettem azzal, hogy a szerelem fontos az ember számára, és az is igaz, hogy a különböző vallások- nemcsak a keresztény!- évszázadokon át elnyomták az ember természetes vágyait. Azzal már viszont nem tudok egyetérteni, hogy a szerelem vezet el Istenhez. Elvezethet, persze, de nagyon sok más útja-módja van annak, hogy a halandó ember Isten közelébe kerüljön. Azzal sem tudok egyetérteni, hogy nem számít a partnerek

Domány András:Aki lengyel,katolikus?

A kommunizmus idején Lengyelországban hazafinak lenni ugyanazt jelentette, mint a katolikus egyházhoz tartozni. A katolikus egyház őrizte a lengyelek nemzeti öntudatát. Domány András nagyszerű történelmi könyve, az Aki lengyel, katolikus?, a kommunista Lengyelország és a katolikusok ellentmondásos viszonyára világít rá. Lengyelországban a katolikus egyház állam volt az államban. Külön parlamenti képviselete is volt ( igaz, az ebben részt vevő papokat sokan kollaboránsoknak tekintették). 45 apácarend működött az országban, még 1980-ban is a lakosság 60,6 %-a mondta magát gyakorló hívőnek ( nem reprezentatív felmérés). Akadtak keresztények a hadseregben, a Pártban, még a Párt legfelső vezetésében is! A lengyelek egy része elfogadta, hogy marxizmus és a kereszténység összeegyeztethető. Magyarországhoz viszonyítva paradicsomi állapotok uralkodtak a kereszténységben. Igaz, voltak olykor visszarendeződések, volt, hogy egy jótékonysági egylet vezetőjének fiát elrabolták és megölték. De az a

Stefan Paas:Az utolsó idők munkásai

Stefan Paas teológus könyve a protestáns -azon belül is a református- egyházak számára nyújt iránymutatást a missziós munkáról, az evangelizációról. Az utolsó idők munkásai remekül összefoglalja, hogyan nyerjünk meg másokat Isten ügyének, mit tegyünk az új egyháztagokkal, hogyan tanítsuk meg nekik fokozatosan a keresztény elveket, liturgiát és életmódot, mit tegyünk azokkal, akik visszaesnek. A holland teológus megcáfol olyan tévhiteket, mint pl. - felnőtt megtértből nem lesz jó keresztény, Istent fiatalkorban kell megismerni - bárkiből lehet jó egyházi vezető, presbiter - manapság nincs értelme az evangelizációnak, mert a nyugati emberek már elfordultak az Úrtól, és odaadták magukat a materialista világnak. - fiatalok körében csak zenével lehet evangelizálni - a megbotlottakat ki kell zárni a gyülekezetből. Paas könyve optimista, de realista. Minden protestáns teológusnak szívből ajánljuk. Egyetlen megjegyzéssel: véleményem szerint, amit Paas a nyelveken szólásról ír ( "

Timothy L. Sanford:Muszáj tökéletesnek lennem

Timothy L. Sanford könyvet írt a lelkészgyermekeknek. Mindazoknak, akiknek egyik vagy mindkét szülője Isten szolgálatára rendezte be életét, ezért aztán sok esetben kevés idejük és energiájuk marad a saját családjukra, vagy pedig valamiféle vallási tévhitektől szenvednek a családot illetően. Elgondolkodtató, amit a Muszáj tökéletesnek lennem című könyvben olvashatunk:a lelkészek 80 százaléka diszfunkcionális családból származik... Milyen tévhitektől is szenvedhetnek a keresztény gyerekek? Először is: nekik muszjá tökéletesnek lennüik, mert rajtuk múlik apuka szolgálata. Nekik muszáj mindig biblikusan viselkedni, mert őket figyeli az egész gyülekezet. A gyülekezet érdeke mindig fontosabb, mint az ő érdekük. Apuka ma nem mond mesét, mert az egyik gyülekezeti tagot műteni fogják, és elmentek hozzá imádkozni. Timothy L. Sanford M.A. könyvéből kitűnik: nagyon sok egyházi ember családjának kell rendkívüli nehézségeken keresztülmenni. Sanfordnak nem célja az egyház és a lelkészi szolgála

Philippe Warnier:Pour one Église pluraliste

A francia katolikus szerző arra próbál magyarázatot találni Pour one Église pluraliste című könyvében, hogy miért olyan a világ, amilyen, Miért uralta el a jóláti társadalmakat a materializmus, miért nőtt meg az erőszakos cselekmények száma, miért nem olvasnak a tizenévesek, stb. Warnier a keresztény, de különösen a katolikus egyház rossz hozzáállásában találja meg. Szerinte a római katolikus egyház túlzottan merev, rigorózus, nem tud hozzászólni a mai élet problémáihoz. Warnier a megoldást egy átfogó reform-mozgalomban látja, mely két kérdésre összpontosít: evangelizáció ( azaz Isten igazságának hirdetése,ezáltal új hívek összegyűjtése), valamint a keresztény hit személyességének fejlesztése, a vallásos formulák elhagyása. Warnier elképzelésieit, kissé ironikus módon, a neoprotestáns karizmatikus egyházak valósították meg, erről itt egy Wikipédia-szócikk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karizmatikus_mozgalom . Bár a katolikus egyházon belül is volt karizmatikus megújulás, ez koránts

Henrik Pontoppidan: Az ígéret földje

Henrik Pontoppidan dán írózseni (1857-1943) az úgynevezett népi irodalom egyik legelső európai képviselője, Nobel-díjas. Műveiben a falusi agrártársadalom életét ábrázolta, sokrétűen. Nem ideológus volt, mint a magyar népiek, hanem realista: könyveiben a falut egészében akarta bemutani, annak jó és rossz oldalával, de szeretettel. Pontoppidan első nagyregénye Az ígéret földje. Főhőse, Hansted segédlelkész, egy világtól elzárt dán faluba kerül, egy meglehetősen öntelt, elképesztő politikai ambíciókkal rendelkező püspök mellé. Ő végzi úgymond az aprómunkát, elöljárója pedig politizál...A falu ebben az időben, a 19.század végén, átalakul. Megjelennek az agrárszocialista mozgalmak ottani megfelelői, a parasztok már nem hajlandók az " uraknak" csak úgy engedelmeskedni, szabad földbirtokosákká akarnak válni. Ez számos konfliktushoz vezet. De változik a dán egyház is: új, az Istennel való személyes közösséget hangsúlyozó mozgalmak jelennek meg, a Szentlélek teológiája ugrásszerű f

A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására

Az első világháború, azaz a Nagy Háború politika- és hadtörténelméről már szinte mindent tudunk. Kevesebb ismerettel rendelkezünk arról, hogyan élték meg az "egyszerű emberek", a háború áldozatai ezt a véres világégést, a történelem egyik nagy fordulópontját. A Glasser Norbert és Mód László által szerkesztett kötet ezt a hiányosságot pótolja, sikeresen. Olvashatunk tanulmányokat hadikórházak történetéről, magyar értelmiségiek állásfoglalásáról, először találkozunk egyszerű frontkatonák által írt, mélységesen megindító tábori levelezőlapokkal, melyek egyáltalán nem a kötelező hurráoptimizmust sugározzák, megtudhatjuk, hogyan alakult Magyarországon a világháború időszaka idején az alkohol( különösen s sör) fogyasztása és termelése, és ami különösen érdekes volt számomra: hogyam viszonyultak a keresztény egyházak- és papjaik- a háborúhoz. A magyar történetírásban elterjedt közhely, hogy az egyházak kivétel nélkül támogatták a világháborús politikát. Ebből a könyvből kiderül:

Dr. Vasant Lad: Ájurvéda

Önnek mi a véleménye az Ájurvédáról? Az ősi indiai orvoslást a történelmi keresztény egyházak, főként a katolikusok, egyre inkább elfogadják. A karizmatikus keresztények okkultnak tartják. A hagyományos európai orvoslás szakemberei egyszerűen kuruzslásnak  bélyegzik, míg hívei fanatikusan imádják. De mit is tudunk az Ájurvédáról? Konkrétan nagyon keveset. Ezért kell elolvasni Dr. Vasant Lad könyvét, aki szépen, korrektül végigvezeti az Olvasót ennek az ókori gyógymódnak minden aspektusán: a diagnosztikán, a természetes gyógyszereken alapuló kezeléseken, a testi és mentális tréningeken ( pl. fiatalság megőrzése), az immunrendszer erősítésén, az állítólagos testi harmónia megteremtésén. A könyv tárgyilagos, szól a módszer korlátairól is. Ugyanakkor nem mehetünk el szótalnul amellett, hogy- semmit sem ír az alapokról. Miért higgyük azt, hogy az egészséges emberi testben valamiféle anyagi és spirituális harmónia uralkodik. Miért fogadjuk el a diagnózis felálításának ezt módját a ná

Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium

Személyes, keresztény hit- talán ez lehetne a mottója Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai című könyvének. Persze, a cím kissé provokatív, hiszen Jézus tanításai sosem vesznek el, egyszerűen arról van szó, hogy a teológusok a különböző korszakokban mást és mást hangsúlyoztak ki a Megváltó üzeneteiből, tanításaiból, példázataiból, így aztán mindig elsikkadnak egyes fontos témák, igehelyek. Mindensestre elmondhatjuk, hogy a cím zseniális. Figyelemfelkeltő, arra való, amire kell. Az a helyzet, hogy a teológia- katolikus, protestáns egyaránt- kissé kiüresítette az evangéliumokat. Kissé sótlanná, íztelenné váltak. Buji Ferenc könyvében pontosan ezeket az ízeket nyerhetjük vissza. Jólesik a szájnak, az orrnak, a gyomornak, és persze a szívnek. Mert ki merné azt kimondani, hogy aki Krisztust állítja életének középpontjába, ne vállaljon családot, hiszen aki megtagadja családját, az maga miért akar szülő lenni? Ki merne ma, az ébredési mozgalmak idej

Francis S. Collins:Isten ábécéje

A tudósok már régóta foglalkoznak- közvetlen vagy közvetett módon- azzal a kérdéssel, hogy van-e Isten. Hiszen aki sokáig vizsgálja a teremtett világot, eljuthat arra a gondolatra, hogy létezik olyan világ, mely túlmutat a teremtett világon, ahol más szabályok uralkodnak. Francis S. Collins nem akármilyen tudós. Ő vezette azt a projektet, mely elkészítette az embr genetikai térképét. Mégsem materilista. Hisz a spirituális létezőben, hisz abban, hogy a teremtés voltaképpen szellemi dolog. Nézeteit az Isten ábécéje. Egy tudós érvei a hit mellett című könyvben foglalta össze. Az " Isten ábécéje" cím a genetikai kódra utal. Francis S. Collins megkísérel olyan elméletet felállítani, mely összehangolja a tudományt és a hitet. Elméletét biologosznak keresztelte el. A biologosz elmélet ( voltaképpen a teisztikus evolúció másik elnevezése) szerint Isten megteremtette a világot, létrehozta az életet, és létrehozta az evolúciót. Az élet ezek után az evolúció nyomdokain haladt tovább

Dag Heward-Mills: Hűség és hűtlenség

Dag Heward-Mills orvosból lett lelkipásztor, igehirdetésein már sokezren tértek meg, úgyhogy tudja, mit beszél. Hűség és hűtlenség című könyvében azt állítja, hogy egyházi szolgáló számára legfontosabb a hűség. ( A héberben egyébként a hit és a hűség szavaknak közös a szótöve...). Heward-Mills felsorolja mindazokat a jeleket, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valaki hűtlenné válik, vagy az adott egyházhoz, vagy egészében véve Isten ügyéhez. Az nyilvánvalónak látszik, hogy aki szakadást szít, pletykál, rágalmaz, meg egyéb effélét tesz, azzal az emberrel gondok vannak. De hogy a jegyzetelés hiánya a hűtlenség jele volna? Ezen az alapon minden második keresztény hűtlen. Véleményem szerint itt a Szerző kissé túloz. De az alapgondolat, hogy a hűség minden és a hűtlenség semmi, az nagyon is igaz. Modern fogyasztói társadalmunk nem tesz mást, csak folyton hűtlenségre buzdít. Mert ha valamit elhasználsz, vehetsz másikat. Egyszerű, nem? de Isten nem a fogyasztói társadalom logikája

Kenneth Hagin: Midász király érintése

Kenneth Hagin a 20.századi keresztény ébredési mozgalom kiemelkedő alakja, egyik legfőbb szellemi inspirátora. Prédikátor, író, bibliatanító, kinek könyvein generációk nőttek fel, mélyítették el Istenben való hitüket. Midász király érintése című, hazánkban talán kevésbé olvasott könyve egy nagyon kényes témát dolgoz fel: az egyház és a pénz viszonyát. A történelmi egyházak erről nagyon nem szívesen beszélnek- nagyobb bajnak tartom, hogy a pünkösdiek sem. Hagin nagyon bátran, ugyanakkor kellő érzékenységgel és tisztelettel nyúl a témához. Legfőbb célja, hogy "középre terelje" a pénz kérdésében a keresztényeket: egyformán ítéli el a pénzt megvető aszketizmust ( ami többnyire álságos és képmutató), illetve sajnos, mind gyakrabban tapasztalható jelenséget, mikor is egyes gyülekezetvezetők minél több adományt igyekeznek kicsikarni a hívőkből, többnyire manipulációk segítségével. Kenneth Hagin igen gyakran idéz saját, több évtizedes tapasztalatából. Hatalmas erénye a könyvnek, ho

Carl Gustav Jung: Gondolatok a látszatról és a létezésről

Ez a könyv szemelvényeket tartalmaz Carl Gustav Jungnak, a világ pszichológia-tudománya egyik óriásának munkáiból. Arról el lehet tűnődni, hogy a " látszat" és " létezés" témakörében miért pont ezek a szövegrések kerültek be a könyvbe- de nem kívánunk ezzel foglalkozni. Csak néhány részletet emelnénk ki a könyvből, inkább, tanulságul, mintsem a kritikai észrevétel mindenáron való hangoztatása végett. 1. A 75. oldalon Jung kárhoztatja azokat a vallásokat, melyeknek " egyedül a hit", azaz sola fide az alapja. Ezzel szemben Jung azt mondja, az igazi vallás alapja a hit és a rítus. Jómagam azt gondolom, Jung többszörös félreértés áldozata lett, és ez elvezet az Olvasó félreértéséhez is, ezért érdemes itt egy kicsit elidőznünk. Amikor Luther azt mondta, hogy a kereszténység alapja egyedül a hit, azaz sola fide, nem arra gondolt, hogy az általa vizionált megreformált kereszténységben ne lennének rítusok. Ahol többen összegyűlnek, ott az egyház, s ahol az egyház

Filep Tibor:" Ama nemes harcot megharcoltam"...

Életrajz? Korrajz? Filep Tibor: " Ama nemes harcot megharcoltam". Kiss Gyula kisvárdai lelkész emlékezete című könyve elénk tárja egy nagyszerű ember portréját. Egy olyan egyházfiét, akit már a második világháború idején is halálra ítélt a Hatalom- hamis vádak alapján- s akit a kommunista diktatúra s annak elvtelen kiszolgálói meghurcoltak. Péter János, Berecki Albert, a Rákosi-korszak vezető egyházi férfiúi a szolgáló egyház hamis tanát hintették el a templomokban, a hívők lelkében. Ők úgy látták, az egyház feladata nem lehet más, mint a szocialistának mondott államhatalom kiszolgálása. Kiss Gyula lelkész nem így látta. Mindent megtett, hogy megakadályozza Péter János püspöki székbe ültetését. Tiltakozott az ellen, hogy elvegyenek a református egyháztól két fundamentális oktatási intézményt- a sárospatakit és a pápait-, tiltakozott, felemelte hangját minden ellen, ami istenellenes. A hívek őt pártolták, mellette álltak, nagy számban jártak az istentiszteletre, Kisvárda a r