Könyvekről mindenkinek

 Patrick Modiano francia író a kortárs európai irodalom egyik legjobb és legnépszerűbb alkotója. Regényeiben- melyek szinte minden létező díjat elnyertek, 2014-ben pedig Nobel-díjjal is tüntették ki a Szerzőt- arra kíváncsi, hogyan éli meg a hétköznapi ember az élet és a történelem nagy fordulópontjait, hogyan dolgozza fel az egyén pszichéje a vele esett traumákat, válságokat. A Nászút című kitűnő könyv nagyon érzelmes, nagyon felnőtt emberek lelki reagálásait elemzi elképesztő beleérzéssel, bravúros írói technikával, remek környezetrajzzal. Az Olvasó szinte bőrén érzi a fizikai és lelki tájat. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilerrel villantjuk fel ennek a remek könyvnek az erényeit, s próbljuk olvasásra csábítani a Kedves Látogatót.   A fiktív, de bármelyikünkkel megeshetett volna- típusú történet két idősíkban játszódik. A jelenben, valamikor a huszadik század vége felé, és a történelemben, az 1960-as évek felszabadult világában, és a második világháború poklában. Ami a jelent

 Véleményem szerint A látogató mellett A cinkos lesz az a Konrád-regény, melyet az életmű ismerői maradandó értékű alkotásnak fogadnak el az eléggé terjedelmes Konrád-korpuszból. Van ebben a könyvben valami össz-társadalmi:valamelyik mondatba mindenki bele tud kapaszkodni. Bármilyen társadalmi háttérből származzon is az Olvasó, éljen az ország bármely pontján, ezzel a rendszerkritikával bizonyosan talál közös hullámhosszt. Mert A cinokos kőkemény rendszerkritika- nemcsak a Kádár-rendszeré, hanem azé is, amelyik előtte volt, meg azé is, ami utána lesz. A történelem a maga egyetemességében kerül az Író ítélőszéke elé, és éppenhogy átmegy. Sok a gonoszság, nagy a magány, és kollaboránsok érvényesülnek a különböző politikai rendszerekben. A szakmaiságot meg kiröhögik, arra, a töménytelen könyöklés világában, senkinek nem marad ideje. Sem ereje. Ha alcímet kellene adni ennek a kitűnő könyvnek, talán ezt adnám: A rendellenes működés anatómiája. Mert ebben a könyvben, ebben a Konrád-féle vilá

 Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író megírta élete legfontosabb könyvét. Nem feltétlenül a legjobbat, de mindenképp a legfontosabbat. A Krónikák a Föld legboldogabb népének országából című alkotás egyik legfontosabb tagja a 21.századi világirodalom klasszikusai nem túl népes mezőnyének. Ez a könyv egyszerre meséli el, miért is hanyatlott le a világ egyik leggazdagabb és legígéretesebb országa, dacára annak, hogy természeti erődorrással bőven el van látva, és vázol az egyetemes emberiség számára egy fejlődési vonalat a totalitárius diktatúrákról. Soyinka könyve egyszerre szól Nigéria és a 21.századi emberiség történelméről, társadalmáról. Azokról a társadalmakról, melyek nem kívánnak tradicionálisak maradni, ugyanakkor a modernitásra - úgy látszik- még nem érettek meg.  A fiktív történet egyik főhőse Tibidje,átlagos nyugat-afrikai családból származó fiatalember( minden országban akadnak Tibidjék), aki elhatározza, hogy kiemelkedik szülőföldjének, Nyugat-Afrikának társadalmából, maga m

 A 2023-ban elhunyt Cormac McCarthy ( többek között Pulitzer-díjas, Faulkner-díjas, Nemzeti Könyvdíjas) amerikai írót a kortárs próza megújítójaként tartja számon az irodalomkritika. 2022-ben egy kötetben jelent meg két, összefüggő, de külön-külön is olvasható regénye, Az utas, illetve a Stella Maris. a magyar kiadás is egy kötetben hozza a két művet, éppen ezért ebben a könyvajánló blogban mi is így teszünk- még egyszer hangsúlyozva, hogy különö-külön is érthető és élvezhető a két regény.  A szokásostól eltérően- mivel nagy író nagy műveiről van szó- nem egyszerűen spoilert közlünk Cormac McCarthy két művéről, hanem arra keressük a választ: miben is újította meg a kitűnő Szerző a modern szépprózát? 1. A hagyományos, 19.században kialakult ( kedves tanárom kedvenc szavával:balzaci) regényben elkülönül a cselekvés és a párbeszéd. Tipográfiailag is, értelmezéstanilag is. Az utas című regényben számtalan olyan példát találunk, ahol cselekvés és beszéd szinte egybefolyik- merthogy a fizika

 Két bűnügy történet egyben, igazi különlegessége a műfajnak. Dupla izgalom, és sok csavar. Ed McBain osztályonfelüli kalandokkal szórakoztatja az Olvasót. Ahogy azt már megszokhatták, e rövid könyvajánlóban egy rövid spoilerrel teremtünk kedvet az olvasáshoz, az izgalmakhoz és a megdöbbentő megoldás feletti hüledezéshez. Eleven, élettel teli az egész regény, hús-vér alakoknak is gondolhatjuk a nagyszerű krimi szereplőit. Pedig kitalált személyek.  A fiktív történet színhelye NewYork , valamikor a huszadik század vége felé, de akár napjainkban is játszódhatna. Fiatal nő állít be a rendőrkapitányságra, Carella nyomozót keresi. A detektív nincs bent, éppen egy gyilkossági üy helyszínén tartózkodik. A nő- Virginia a neve, mint kiderül- előhúz egy pisztlyt, majd közli, hogy a táskájában robbanószer van. Kijelenti, meg akarja ölni Carellát. Azt is megmondja, miért:Virginia férjét, Franket, aki wgy benzinkúti rablás során lelőtt egy embert, Carella juttatta börtönbe. Frank nehezen bírta a be

 Képzeljék el, hogy életüket visszafelé élnék! Előbb lennének 90 évesek, mint 8 évesek. Micsoda botrány lenne ez, olyan skandalum, mely nemcsak közvetlen környezetükre hatnak ki, hanem- jelentsük ki bátran- az egész tágabb közösségükre, pl. nemzetükre is. Martin Amis brit író Időnyíl avagy a sérelem természete című regénye pontosan erről szól:egy fordított egzisztenciáról, egy, a mindennapitól gyökeresen eltérő létformáról. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett gondolkodunk egy kicsit. Utána eldöntjük, szeretnénk-e Tod helyben lenni, avagy sem.  A fiktív történet narrátora a Tod testében élő- valaki, nevezzük léleknek. Todnak hívják a főhőst, aki testileg csodálatosan érzi magát, hiszen míg környezete öregszik, ő rendíthetetlenül fiatalodik. Már nincs is szüksége botra ahhoz, hogy eljusson a szoba másik végébe. Hatvan-hetven éves lehet, mikor felfedezi magának a szerelmet. Irene-vel folytott kapcsolata nagyon kétélű,előfordul olyan is, hogy a nő előbb elélvez, aztán levetkőzik. Mert

 Lennart Frick svéd író:És rajta ki segít? című könyve egy nagyon fontos, az egész európai és amerikai civilizációban jelenlévő problémával foglalkozik: nevezetesen azzal,hogy ki segít azoknak az embereknek, akiknek az a hivatásuk, hogy más embereknek, szegényeknek, helyüket, élethivatásukat nehezen találó fiataloknak, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, segítsenek? Mi történik akkor, ha ezek a másokon hivatásszerűen segítő emberek kerülnek nehéz élethelyzetbe?  A regény cselekménye a huszadik század végén játszódik. fiktív, de realista történet, azaz akár a mindennapi valóságban is megtörténhetne. Kristina, a regény főhőse, Stockholmban, a családi tanácsadó irodában dolgozik, mindemellett rendszeresen beszél a gyermek- és ifjúságvédelem problémáiról a sajtóban, médiában- kollégái egy része ezért kissé féltékeny is a tehetséges, fiatal munkatársra. Megismerhetjük egyik esetét is, mely tragédiával végződik:egy vidékről a fővárosba költöző fiatal lány nem tud beilleszkedni az egyetem

 Martin Amis:Siker című könyve a huszadik század történeti folyamatainak egészen sajátos, egyedi értelmezése. A brit irodalom egyik legnagyobb alakja arról gondolkodik könyvében- és gondolkodtatja el a Kedves Olvasót is- ,hogy ebben az elüzletiesedett, elidegenedett korban, a mindennapi rohanás, a zsúfolt nagyvárosok, a pénzért-pozícióért, vagy olykor csak a puszta fennmaradasért vívott harc korában mit is tekintünk sikernek, és menyit vagyunk hajlanóak- vagy mennyit kell- áldoznunk egy-egy apró sikerért. És a modern társadalom kit tekint sikeres embernek- és van-e jelentősége ennek a kérdésnek, vagy pédig figyelmen kell hagyni a közösségi normákat és saját utunkat járni? Egészen sok kérdés, elképesztő lét-szituációkba helyezve- röviden így írható le a Siker című regény eszmei mondanivalója.  A huszadik század második felében, Londonban játszódó fiktív történet hőse két fiatalember, Terry és Gregory. Egy lakásban laknak, féltestvérek- de hatalmas különbség van személyiségük között. Gre

 Annak idején eléggé vegyes volt Krusovszky Dénes:Akik már nem leszünk sosem című regényének kritikai fogadtatása (2018-ban látott napvilágot az első kiadás). A közönség mindenesetre szerette a könyvet, s az a helyzet, hogy nekem is tetszik. A szerkesztését egyenesen lenyűgözőnek találom, de erről majd később. Ebben a meglehetősen szűkre határolt könyvajánlóban most nem spoilert szeretnék közölni, hanem különböző kulcsfogalmak, kulcsszavak köré csoportosítva kifejteni, hogy szerintem miért is jó Krusovszky Dénes könyve.  Felnőttség. Amikor az ember belép húszas éveinek második felébe, akkor valami megváltozik. Jelentősége lesz a dolgoknak, minden szónak, gesztusnak, súlya lesz. A korábban nagynak látott dolgok összemennek ( lásd Hajdúvágás), kissé elszürkülnek ( lásd a könyvben Debrecen példáját). Az a fajta fiatalos nyegleség, felelőtlenség, életvidámság eltűnik, mert mindenről kialakul valamilyen véleménye az embernek, s akinek véleménye van, az veszélyes, sokszor a tűzzel játszik (

 Roland Barthes, neves francia irodalom- és társadalomtudós A szöveg öröme című kötetében az 1970-es-1980-as években megjelent, azóta a tudományág klasszikusává nemesülő tanulmányait gyújtötte össze. Barthes az irodalom olyan alapköveivel foglalkozik, mint a mondat, a szó, a beszéd, az olvasás, és még sok más. E rövid könyvajánlóban fel-felcsillantunk valamit a Barthes-i ragyogásból, hogy elmélyülésre, és életünk princípiumait kitevő dolgokon való gondolkodára csábítsuk.  Barthes szerint az irodalmi nyelv és a beszéd abban különbözik egymástól, hogy az előbbi formába öntött, a beszéd pedig szabad. Az irodalom a 18.századig rendkívül normatív volt, igen merev szabályok között mozgott, a 19századtól kezdve ( Barthes Flaubertől számítja a francia irodalom eme nyelvi fordulatát, hozzátennénk, hogy természetesen minden európai irodalomban megvannak azok a Szerzők, akik átbillentették a mérleg nyelvét.A magyar irodalomban például Mikszáth vagy Gárdonyi töltötte be ezt a szerepet.).Miután az

 Jómagam középiskolás koromban olvastam először Krasznahorkai László Sátántangó című regényét ( első kiadása 1985-ben jelent meg), s kissé idegenkedtem: nem nagyon értettem, tizenéves és naiv fejjel, hogy egy író hogyan láthatja ennyire sötéten, pesszimistán a világot. Azóta eltelt néhány év, s megértettem. A Sátántangó című könyv - noha teljesen más gazdasági-társadalmi-szellemi körülmények között keletkezett- mind a mai napig aktuális. Erről szeretnék szólni erről a könyvajánlóban.  A telep, a kocsma, ahol a szereplők mozognak, az bizony nem mást szimbolizál, mint a mai Magyarországot- bár olyan jó lenne azt írni: a kommunizmus Magyarországát.  A telepről mindenki el akar menni, hiszen az elemi létfeltételek hiányoznak, nincs mindenhol áram, az utak sárosak, a kulturális intézményeket,az iskolát tönkretették, csak a kocsma áll, ahol a telep lakói önsajnáltatással teli beszélgetésekel, no meg olcsó italokkal múlatják az időt. Ámde egyre ritkábban előforduló jobb pillanataikban a regén

 Wilbur Smith ( 1933-2021), a kalandregény dél-afrikai mestere, nagyon szerette Egyiptomot. Hat könyve is az ókor Egyiptom világában játszódik. A folyó istene- túl azon, hogy izgalmas kalandregény- nagyon sokat megtanít nekünk ennek a különös civilizációnak a működéséről, a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek mindennapi életéről. A könyvajánlónkban közölt rövid spoiler nem tükrözi vissza azt a légkört, milliőt, mely áthatja az egész regényt, annak minden mondatát, sorát. Remélhetőleg azért a célját eléri: kedvet csinál a könyvhöz.  A fiktív, de valós hátterű regény cselekménye tehát az ókori Egyiptomban játszódik, annak is hanyatló periódusában, VIII.Manasse fáraó uralkodása alatt. A hajdan fényes egyiptomi birodalmat ellenségek tépik, a Nílus delta-vidékén hamis fáraó uralkodik, délről pedig afrikai népek támadása jelent veszélyt a birodalomra. A nagyobb távolságra történő utazás csak katonai kísérettel lehetséges, mivel az utakon öntörvényű rablóbandák, valóságos mini-h

 Háy János a kortárs magyar irodalom egyik vezető személyisége. A cégveztő című regénye alámerülés a múltba, egy felső középosztálybéli ember sorsán keresztül bemutatván a rendszerváltás-korabeli magyar történelmet. Szokásomtól eltérően most nem spoilerezek, nikább azokat a kérdéseket, gondolatokat és kételyeket gyűjtöttem össze, melyek Háy János könyve olvastával- és a rendszerváltás-korabeli magyar histórián való gondolkodással- felmerültek bennem. Senkit nem akarok lelombozni, de Háy János könyve jó, sok ember talál önmagában és környezetében élő embertársain a regény főhőséhez hasonló kraktervonásokat. Úgyhogy jöjjenek azok a kérdések és problémafelvetések, ha pedig ezen túl vagyok, máis lehet menni könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba, beszerezni ezt a kiváló könyvet.  Szóval, elsőként az jutot eszembe: volt-e Magyarország valaha erkölcsös ország? Hiszne még a 19.századi nagy előreugrás, a dualizmus korának nagy ipari és kereskedelmi fejlődése, urbanizációja is rengeteg korrup

 Stephen King: Minél véresebb című könyve négy, remek isregényt tartalmaz. Közös ezekben a művekben az, hogy a világ talán legimsertebb besteller-írója kritikusan áll korunk valóságához. Egyik történet sem a szó klasszikus értelmében vett krimi, inkább az angol Rolad Dahl " meghökkentő meséi"- hez álnak közelebbb.Mindenesetre szórakoztató, gondolkodtató művekről van szó. Az alábbi könyvajánlóban mind a négy történetről egy rövid spoilert közük. A folytatást megtalálják a könyvben... Mr. Harrigan telefonja. A történet 2000 körül játszódik az Amerikai Egyesüllt Államok egyik nagyon kis településén. Mr. Harrigan, az egykori tőzsedekirály, milliárdos üzletember, ide vonul vissza, mert elhatalmasodik rajta az ízületi gyulladás, nem tud dolgozni. Összeismerkedik egy kissrácccal, Craiggel, és megbeszéli a szülőkkel, hogy Craig azontől minden hétvégén felolvas neki különböző könyvekből. Craig szorgalmasan eljár az öregúrhoz, és mesélin kezd neki saját világáról. Többek között megmuta

 Hernan Díaz argentín író a 21, századi világirodalom egyik legmarkánsabb, legtehetségesebb alkotója. Bizalom című regény voltaképpen négy, fiktív történet elegye, mely történetek azonban ugyanazt a valóságot próbálják megfogni, más-más perspektívából- és más-más hangnemben, eltérő stílusban,hangvételben, egyáltalán: az íráshoz, mint kulturális tevékenységhez való teljesen eltérő hozzáállásban. Már a történet szót is másképp és másképp értelmezik. A Bizalom című könyből sokat lehet tanulni napjaink világáról, a pénzről, a gazdagságról, a hazugságról, és magáról az olvasásról, mint tevékenységről. Ebben a rövid könyvajánlóban a négy- pontosabban: az első három- ál-realista dokumetumról külön-külön fogok szólni, de egyetllen pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a furcsa történetek összefüggnek, egymás nélükl értelmetlenek: pontosabban: értelmesek, de elvész belőle az irodalmi többlet.A Bizalom című műben fikció és valóság teljesen összemosódik.  Az első regény a " Kockázat

Kondor Vilmos műve nem pusztán krimi, hanem történelmi regény. A Bűnös Budapest elvezet bennünket egy réges régi világba, a huszadik század első felének Budapestjére. Autó még nagyon kevés van, akad viszont számtalan vendéglő, kávéház, mulató, köztük illegális is, ahol a veszedelmes baccarat nevű kártyajátékot űzik. Bepillanthatunk- bár nem ezen van ahangsúly- a kor politikai életébe is, megismerjük, hogy működött az 1930-as években, közvetlenül a második világháború kirobbanása előtt. Megismerjük a kor rendőrségi viszonyait, ellátogatunk sajtótájékoztatókra, s beszívhatjuk korabeli újságok szerkesztőségeinek nem mindig tiszta levegőjét. Mindemellett kapunk egy fantasztikusan jó krimit. Amelynek rövid cselekményét- pontosabban: annak elejét- felvázoljuk. Aztán irány a könyvesbolt vagy a könyvtár!  A történet sötét időkben kezdődik. 1939-ben Németország és a Szovjetunió ( az év augusztusában megkötött, általános európai döbbenetet okozó Molotov-Ribbentrop paktum alapján) megtámadta Leng

 Paul Guimard(1921-2004) a huszadik századi francia irodalom egyik legtehetségesebb alkotója. Írt mindent:regényt,novellát,filmforgatókönyvet,neves sztárok játszották a főszerepet. Legismertebb regénye-vagy inkább:kisregényeAz élet dolgai. A francia "új regény"stíliselemei köszönnek ránk e regényből: olykor változó narrátor,belső monológok,nemlineáris tőrténetmondás,egyenes és dőlt betűs részek. Nem mindig könnyű megfejteni Guimard szövegét,dehát a modern irodalom már csak ilyen. A történet az 1970-es években játszódik,Franciaországban.Főhőse,egyben narrátora,egy negyvenes éveit taposó ügyvéd. Már nem néz ki fiatalnak,életkorát az idegenek általában ötven körülre becsülik,férfias arcán bizony nyomot hagytak "az élet dolgai". Szakmáját már nem szereti,csak él belőle,méghozzá egészen jól. Egy délután épp tárgyalásra siet,gépkocsival. Ki akarna kerülni egy húsztonnás teherautót,de rémülten látja,hogy a másik sávban egy sertésszállító tehergépkocsi hirtelen befékez. Ő i

 Sokáig tanakodtam, vajon hol a helye a magyar irodalomban ennek a regénynek. Aztán ráébredtem az egyszerű válaszra: a legnagyobbak között. Akkor már csak az kérdés, hogy legnagyobbaknak hol van a helye... Ottlik Gézát általában az Iskola a határon című könyvéről ismerjük. Pedig a Hajnali háztetők szintén remekmű, csak valahogy kevesebb figyelem jutott rá. Ha egyetlen szóban akarnánk összefoglalni, miről is szól ez a mű, hát : a fiatalságról. Az emberi életrnek arról a korszakáról, melyben mindenki, aki embernek hívja magát, szerelmes, mindenki tanul, alkot, ábrándozik és néha még produkál is valamit. Amikor a mundenféle multságokról mennek haza a fiatalok, s mosolyognak rájuk a hajnali háztetők. Amikor elképzelni sem tudjuk, hogy a mi érzelmeink és gondolataink ne számítanának sokat a világrendszerben. a világot még nem ismerjük, de tapasztalataink már vannak, ezeket fogjuk az elkövetkező évtizedekben ( méghozzá kemény évtiezedekben) szépen egymásra rendezni, vagy legalábbis afféle él

 Zadie Smith: NW című könyve a 21.század egyik legjelentősebb brit regénye, már-már azt is kijelenthetjük róla: kultönyv. Annak a generációnak az életérzéséről szól, amely már a 21.században vagy annak fordulóján született, s amelyet már csak igen kevéssé kötnek a tradicionális Anglia értékei. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy nemcsak a regény cselekménye igen érdekes,hanem az a milliő is, amelyben a regény játszódik. Az alábbi, eléggé rövid könyvajánlóban- hosszabbat nem olvasnak el a Kedves Látogatók, s én tiszteletben tartom ezen döntésüket- egy rövid spoilert közülünk erről a könyvről. A fiatal és kötzépkorosztályt pedig arra kérjük, feltétlenül olvassák el a könyvet.  Már a cím is nagyon érdekes: az NW London egyik városrésze, Northwest, de jelentheti azt is:no worries, azaz magyarul kb. nem kell agodalmaskodni. De jelentheti a New Wawe kifejezést is, azaz Új hullámot. Mindhárom jelentés összhangban van a regény tartalmi-stilisztikai sajátosságaival. A történet a 21.században Angliáb

 Jókai Annának ez a regénye valahogy nem lett "irodalmi bestseller". Pedig remekmű, csakhát a magyar irodalomban annyi remekmű akad, hogy előfordul: egyikük-másikuk elsikkad a nagy kavalkádban. Szeretném, ha a közönség újra megismerné Jókai Annának ezt a könyvét. A köyvajánlóban inkább a máben észlelhető folyamatokról szeretnék írni, mintsem a cselekményről, mert nem utóbbi a lényeg. Elbeszélő próza ez, de minden egyes mondathoz, szóhoz, tartozik valami lírai reflexió. Ha pedig nem, akkor az Olvasó talál hozzá.  Regényünk a Kádár-korszak Magyarországán játszódik, de azon belül gyakoriak az időbeli ugrások, ebből következően a térbeli ugrások is. A stílus közel áll a mágikus realizmushoz. A főhős bizonyos Törtel nevű író, aki már nagyon régen nem írt semmi jelentőset, viszont valamelyik nap tizenkét percet szerepelt a tévében, ebből aztán megismerte őt az ország apraja-nagyja ( irodalom és televíziózás a magyar társadalomban). A nemlineáris történetmesélés által megismerjük Tö