Könyvekről mindenkinek

 Cor Molenaar világhírű holland marketingszakember, az új típusú, azaz a hálózati gazdaság egyik nemzetközileg elismert szakrétője. A verseny vége. A hálózati gazdaság hatása című könyvében összefoglalja mindazt, amit ma egy menedzsernek a 21.századi gazdaság alapvetéseiről, legfontosabb jelenségeiről, szabályairól tudnia kell.  Szerző áttekinti az ipari forradalmak történetét, azaz azt, hogyan alakult ki az a rendszer, amit hagyományos gazdaságnak nevezünk. A hagyományos gazdaság jellemzőit Molenaar az alábbiakban foglalja össze: - Elkülönül termelő, kereskedő és fogyasztó. A termékkel illetve az értékesítéssel kapsolatos fogyasztói visszajelzések korlátozottak, a vállalat gyakran nem is igényli ezeket, kizárólag az eladási számokra figyel. - A hangsúly a gazdaság kínálati oldalára tolódik: a vállalat megpróbál olyan, fizikailag kézzelfogható terméket gyártani, amely jól megkülöböztethető a többitől, és árban is versenyképes. - A cégek hierarchikus felépítésűek, elkülönül egymástól a

A könyv alcíme pedig: Akkor is, ha nincsenek kapcsolataid. (Bocsánat, hogy ilyen szurkapiszka vagyok, de a könyv címe után kellene egy kérdőjel...) Ettől eltekintve: Kádár Tímea: Hogyan kerüljünk be a sajtóba ingyenesen című könyve remek eligazító lehet vállalkozóknak, média-managereknek, civil szervezetek vezetőinek. Hogy miért is? 1. Kádár Tímea kimondja azt, amit csak nagyon kevés marketinges mer: hogy médiamegjelenés nem egyenlő médiamarketing. Az, hogy valakit behívnak egy délelőtti showműsorba "csevegni", önmagában még nem biztosít forgalomnövekedést a vállalkozása számára. Ehhez további lépéseket kell tennie. Hogy miféle lépéseket, azt elolvashatjuk a könyvben. 2. Az sem mindegy- és ezt is bátran kimondja a Szerző- hogy miféle megjelenéseket vállal be az ember. Kádár Tímea leszámol azzal a média-szakemberi körökben forgó tévhittel, hogy " mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólunk". Dehogy is, dehogy mindegy! A médiapartnernek korrektnek kell lennie, a

Milyen lesz a világ húsz év múlva, ha a jelenlegi gazdasági-társadalmi folyamatok nem változnak? Erre a kérdésre keres- és talál- választ Dr.James Dobson és Kurt Bruner könyve, az Apa nélkül. Hát milyen is lesz a világ 2045-ben? - Az USA, és ezáltal az egész világ mély recessziót él át. - A jóléti társadalom alapjai megbomlanak - Kína is gazdasági válságba kerül a születésszám korlátozása miatt, Japánról és Oroszországról már nem is szólva - Általános demográfiai válság is nehezíti a helyzete, az egész fejlett világban csökken a születésszám - Mindennek tetejébe erkölcsi válság is jelentkezik: hivatalossá teszik az önkéntes eutanáziát ( felvállalva az ezzel járó rengeteg jogi problémát), nemcsak idősek, de betegek esetében is. Az emberi élet szentsége oda. Feminista szervezetek pedig igyekeznek minél több pozíciót megszerezni, de a konzervatívok ezt még sikerrel akadályozzák meg. - Bűnözés és politika a jelenleginél is jobban összefonódik. Az Apa nélkül című könyv ( a cím egy

Azt gondolom, nem kellett volna megírni ezt a könyvet. Illetve: Nem így kellett volna megírni. Bizonyos esetekben jobb, ha az ember az ötleteit nyugodni hagyja, egészen addig, míg elalszanak, vagy felváltják őket újabb ötletek. Nem az alapkoncepció rossz: érdemes klasszikus gyermekverseket parodizálni, különösen, ha valakik olyan tehetséges modern költők, hogy megtehetik. Lackfi János és Vörös István azok. A baj a mennyiséggel van. Gyakorlatilag végigszáguldanak humor-energiájukkal az egész magyar irodalmon, így aztán silány költői versennyé avasodik a produkció, függetlenül attól, hogy az egyes költemények külön önmagukban mennyire rezgetik meg az olvasók rekeszizmait. A címadó vers, az Apám kakasa, például egyáltalán nem. Viszont az Áprilys, vagy A kocsim csudaszép Audi, vagy éppen a Követelő, nagyon is. A Nyanya című vers-produkciót viszont kifejezetten ízléstelennek találom. És így tovább...Szóval, ilyen gyermekkönyvet nem szabadna írni. Helyette inkább valami szépet, gyönyörűt.