Könyvekről mindenkinek

 Greg Iles (1960- ) jól ismert nemzetközi bestseller-író. Bünügyi műfajba tartozó könyvei kalandosak, fordulatosak, s nem áll távol tőlük egy kis misztikum. Mindig van egy végső, utolsó csavar a történetekben. Túl a történeten, minden könyvében akad némi társadalomkritika is, Natchez nevű városról és környékéről.  Az alábbi könyvajánlóban- szokás szerint- rövid spoilerrel próbálom felkelteni az érdeklődést a könyv iránt.  A történet kitalált, valamikor a 21.század elején játszódik, az USA-ban.Alex Morse FBI- ügynök a szervezet egyik legjobb túsztárgyalója, már számtalan ügyet megoldott remek tárgyalókészségével. Ez az év ugyanakkor nem az őéve. Meghal édesapja, és Alex ezt a gyászt nehezen tudja feldolgozni. Nem megy szabadságra, inkább fokozza a tempót, azt gondolja, a munka oldja fel majd a gyász traumáját.  Szinte törvényszerű, hogy rendkívül stresszes munkájában egy napon hibát vét. Egy bankrablásnál- melyről az FBI területileg illetékes vezetői nem tudják eldönteni, egyszerű rablá

 Képzeljék el, hogy életüket visszafelé élnék! Előbb lennének 90 évesek, mint 8 évesek. Micsoda botrány lenne ez, olyan skandalum, mely nemcsak közvetlen környezetükre hatnak ki, hanem- jelentsük ki bátran- az egész tágabb közösségükre, pl. nemzetükre is. Martin Amis brit író Időnyíl avagy a sérelem természete című regénye pontosan erről szól:egy fordított egzisztenciáról, egy, a mindennapitól gyökeresen eltérő létformáról. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett gondolkodunk egy kicsit. Utána eldöntjük, szeretnénk-e Tod helyben lenni, avagy sem.  A fiktív történet narrátora a Tod testében élő- valaki, nevezzük léleknek. Todnak hívják a főhőst, aki testileg csodálatosan érzi magát, hiszen míg környezete öregszik, ő rendíthetetlenül fiatalodik. Már nincs is szüksége botra ahhoz, hogy eljusson a szoba másik végébe. Hatvan-hetven éves lehet, mikor felfedezi magának a szerelmet. Irene-vel folytott kapcsolata nagyon kétélű,előfordul olyan is, hogy a nő előbb elélvez, aztán levetkőzik. Mert

 A lengyel Stanislaw Lem a modern sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakja, könyveit több tízmillió példányban olvasták világszerte. Regényeiben, elbeszéléseiben a történetmesélést sikeresen ötvözte a filozofikus gondolatokkal. A Legyőzhetetlen című regénye olya jelensége hívja fel a figyelmet, melyre az emberi gondolkodás "reális szférája", azaz a műszaki és természettudományok művelői, csak az utóbbi években figyeltek fel és kezdtek ezzel foglalkozni. Hogy mi ez, az ki og derülni az alábbi rövid spoilerből.Lem könyveit mamár inkább csak könyvtárakban, antikváriumokban találhatjuk meg, jó lenne, egy jó fordításon alapuló összkiadás. Jöjjön tehát a spoiler! Valamikor a 23.században- mindenesetre az emberiség régi álma, a bolygóközi űrutazas már lehetséges- a Kondor nevű űrhajó elindult, hogy gelderítse a Regis III-nevű bolygót. Le is szálltak, és megkezdték az ilyenkor szokáksos munkálatokat. Ám egyszer csak minden kapcsolat megszakadt velük. Az irányítás utánaküldi a Legyőzhe

 Grendel Lajos (1948-2018) a 20-21.századi magyar irodalom kimagasló képviselője volt.A hajdanvolt Csehszlovákiában illetve, a rendszerváltás után,Szlovákiában élt, az ottani magyar kisebbség mindennapjai is megjelennek novelláiban, regényeiben. Összegyűjtött elbeszélések című posztumusz könyve több, mint négy évtized rövidprózai teljesítményét foglalja magában, éppen ezért nagyon nehéz egyetlen stílusba besorolni, egyetlen " dobozba" belehelyezni a kötetben olvasható, kitűnő műveket. Ezen könyvajánló nem is vállalkozik erre. Inkább a könyvismertetésnek azon formáját választottam, hogy kiemeltem ebből a rendkívül tarka, mégis egységesnek, üdének ható termésből néhány darabot, ezekről szeretnék néhány méltatlanul rövid megjegyzést írni.  Tantörténet.Tizenhárom éves, elemi iskolás diákok közegében zajlik a cselekmény. Új fiú érkezik az osztályba, Sipos, akiről kiderül, hogy családjával Amerikából tért haza. Vállig érő zsíros hajjal jár suliba, amit az 1960-as évek Csehszlovákiá

 Dymphna Cusack ausztrál írónő (1902-1971) a 20.század világszerte elismert bestseller-írója volt. Regényeiben a mélylélektani ábrázolásra való törekvés egyesül az izgalmas, feszültségekkel és váratlan fordulatokkal teli cselekményvezetéssel. Ketten a halál ellen című könyve -szerény véleményem szerint-a legjbb alkotása. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök, hogy ezzel hívjam fel a figyelmet arra, milyen nagyszerű olvasmányélménytől fosztja meg magát az, aki ezt a könyvet kihagyja.  A fiktív történet a második világháború idején játszódik .Bart Templeton egy fiatal, könnyelmű, az életet élvezni akaró fiatalember, aki, hogy finoman fogalmazzak, nem túlzottan hűséges a nőkhöz. Élete nagy szerelme, Jan, kapcsolatuk éppen a háború előtt volt kibontakozóban. Bartet behívták, mielőtt elment, semmiféle ígéretet nem tett Jannek. A rendkívül jó katonának bizonyuló Bart a csendes-óceáni hadszíntéeren teljesített szolglatot, harcolt a japánok ellen, elképesztő tragédiákon ment keres

 Stephen King: Minél véresebb című könyve négy, remek isregényt tartalmaz. Közös ezekben a művekben az, hogy a világ talán legimsertebb besteller-írója kritikusan áll korunk valóságához. Egyik történet sem a szó klasszikus értelmében vett krimi, inkább az angol Rolad Dahl " meghökkentő meséi"- hez álnak közelebbb.Mindenesetre szórakoztató, gondolkodtató művekről van szó. Az alábbi könyvajánlóban mind a négy történetről egy rövid spoilert közük. A folytatást megtalálják a könyvben... Mr. Harrigan telefonja. A történet 2000 körül játszódik az Amerikai Egyesüllt Államok egyik nagyon kis településén. Mr. Harrigan, az egykori tőzsedekirály, milliárdos üzletember, ide vonul vissza, mert elhatalmasodik rajta az ízületi gyulladás, nem tud dolgozni. Összeismerkedik egy kissrácccal, Craiggel, és megbeszéli a szülőkkel, hogy Craig azontől minden hétvégén felolvas neki különböző könyvekből. Craig szorgalmasan eljár az öregúrhoz, és mesélin kezd neki saját világáról. Többek között megmuta

 Mielőtt kézbe vettem Varga Dmokos: íróiskola című könyvét, bevallom, voltak bizonyos kételyeim. Meg lehet tanulni az írást? Tanulás útján lehet valakiből jó regényír, novellista, vagy színházak kedvenc drámaírója? Nem valamiféle felsőbb eredetű ihlet hatására alkotnak zseniális műveket az írók, költők? Miután viszont elolvastam a könyvet ( egy délután kellett hozzá, alig tudtam letenni), rájöttem, hogy a helyes válasz a fenti kérdésekre:az írói tehetséget nem lehet iskolás módszerrrel tanulni, viszont egy jó könyvből sok dolgot megtanulhatunk az írásról, irodalomról, az irodalom történetéről. Mit is érdemes megtanulnunk? Például azt, hogy az író, különösen a prózaíró, nem feltétlenül ura hősei életének. Van, hogy a regény végén a hős egyszer csak meghal, és az író nem tehet ez ellen semmit. Ezt látja, ez jön a regény cseekményéből, így( kissé blazírt szóval) logikus. Sokszor az írót vezeti a tolla, megtanul írni a toll, az író csak eszköz marad, aki a tollat ( 21.századi értelemben: a

 Az Amatőr Költők és Írók szövetsége 1995-ben jelentette meg A magunk keservén című antológiáját, saját költségen, mivel érdembeli szponzort nem találtak. A kötetben közölt versek, kiisprózák színvonala vegyes színvonalú. ám- amint ez az alábbi könyvajánlóból talán kiderül- akadnak olyan mávek is, melyek " komolyabb" irodalmi folyóiratban is megjelenhettek volna.  Meddig amatőr egy költő, egy író? Amíg megjelenik az első önálló kötete? Amíg nem kap valamilyen irodalmi díjat? Amíg nem dönt úgy, hogy polgári foglalkozását félretéve, kizárólag az irodalomból él meg? Amíg be nem választják valamilyen művészeti csoportba, körbe, szövetségbe? Magyarországon eléggé elmosódott a határ amatőr és profi író között, legtöbben csak valamilyen civil értelmiségi állás mellett írnak. Így tehát- bizonyos értelemben, persze- minden magyar író, költő egy kicsit amatőr. Ennek ellenére- mint már említettem, a Halmos Sándor szerkesztette kötetben több olyan vers is akad, mely " megüti a mércé

 Miroslav Krleža a 20.századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja. Az Ezeregy halál című könyvben(Dudás Kálmán válogatását dícséri) a nagyon jó magyar kapcsolatokkal is rendelkező író néhány kitűnő elbeszélését olvashatjuk. E könyvajánlóban szeretném felhívni a Kedves Látogató figyelmét a kötet néhány remekművére! Itt van mindjárt a nyitódarab,a Marcel Faber-Fabriczy szerelme. A mű a más Krleža-művekből is ismert Glembay család történetének egy epizódját beszéli el. A félig magyar,félig elzászi származású Marcel Faber-Fabriczy,hetedikes gimnazistaként, fülig szerelmes lesz egy hozzá nem illő,rettenetesen felszínes lányba,akit csak a zsúrok és az előkelő ruhák érdekelnek. Hiányzik miatta az iskolából,jegyei leromlanak,semmi másra nem tud koncentrálni,csak Laurára. Még a hegeli objektumról és szubjektumról írt esszéjének jelentősége is elhalványul,főleg,mivel Laurát nem érdeklik az ilyen unalmas dolgok. Ő Fabianiba,a jóképű tartalékos hadnagyba szerelmes. Igazából nem tudjuk meg,mi l

 Borenich Péter korunk igen sokoldalú írója, újságírója , a rendszerváltás előtt valahogy mégsem kapta meg a megérdemelt figyelmet, elismeréseket- a rendszerváltás után tüntették ki Tolerancia-díjjal, 2006-ban pedig Aranytoll- díjjal. Hosszú mellőzöttségének oka lehetett, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban kifejtett tevékenységéért nagyon komoly rendőri eljárásnak vetették alá.  Hungária Expressz című könyve nem más, mint írott formában lejegyzett hangjáték ( vagy, ahogy a Szerző fogalmaz: hangszőttes), melyet a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki 1979-ben. Rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, ami esetünkben egyáltalán nem egyszerű, hiszen a mű lényege egyáltalán nem a cselekmény, hanem a szereplők által elmondott, sokszor tragikus mögöttes háttért sejtető emberi történetek.  Merthogy a Hungária Expressz utasainak sorsát át-meg átszövi a történelem. A nem éppen nyitottságáról híres Kádár-korszakban is voltak emberek (szerencsések? több pénzre vágyók?), akik nem Magya

 Jesmyn Ward az új amerikai író-generáció kitűnő képviselője.,1977-ben született.Hallgasd a holtak énekét! című könyve igen magas színvonalú szépirodalom, a 21.század egyik irodalmi bestsellere. Nemcsak Amerikában, de Európában is igen népszerű könyv. Szokásuknhoz híven, egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz. A cím azt fejezi ki, hogy mindig, minden körülmények között oda kell figyelnünk múltunkra, őseink emlékét ápolni kell. A történet egy szegény sorsú fekete amerikai családról szól. A hetvenhez már közel járó Papa közülük a legaktívabb, mindent megcsinál a farmon és az erdőben, amit kell, gondozza a kecskéket, a disznókat. Felesége, mama, rákos, valószínűleg végstádiumban, de a család nem küldi őt hospice-házban, mert ott akarnak lenni mellette, segíteni a szenvedésében. Lánya, Léonie, felelőtlen, hanyag életet él, nem kerülik el a kábítószerek sem, az sem érdekli, hogy már két gyermeke is van: a kamaszodó Jojo és a csecsemő Michaela, akit Kaylának is nevezne

 Alföldi Imre kitűnő krimije mindenkit elszórakoztat és elgondolkodtat. A Két lövés a villában a bűnügyi regény műfajának rajongóihoz szól. Megértéséhez nem árt némi történelmi ismeret, főképpen a második világháborúról, de azért nem kell professzornak lenni...Egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz. A történet az 1960-as években, de még a csehszlovákiai katonai intervenció előtt, játszódik. Buda egyik elegáns villanegyedében járunk, békés, bűntényektől mentes  környéken. Ennek egyik gyönyörű házában él Toroczkai B.Zita, híres ifjúságiregény- író. A postás éppen levelet kézbesítene neki, melyet Belgiumban élő volt férje írt. Csakhogy a villa kapuja nyitva, a kertben pedig egy halott férfi fekszik, akit lelőttek, a család kutyáját pedig megmérgezték. Az írónő pedig szőrén-szálán eltűnt.  A rendőri helyszínelők nagyon gyanús, mondhatni, különös jelenségeket tapasztalnak. A ház padlása kisebb, mint a ház alapterülete, kibontják az üvegcserépből készült falat, s titko

 Galsai Pongrác a 20.század második felének egyik legismertebb magyar írója volt. Az olvasóközönség leginkább novelláiból,tárcáiból ismerhette őt. Záróra a Darlingban című,novellafüzér-szerű regényével Galsai nevettetni akar. A könyv minden mondatából árad a jókedv,a humor. A mű hősei pedig nem mások,mint a Szerző kollégái:a történelemben csak Kádár-korszaknak nevezett három évtized mindinkább szabadabbá váló légkörében alkotó és nevető és nevettető költők,írók,kitalált alakok rengetege. Ebben könyvajánlóban egyfajta humor-spoilert adok,törpe válogatást a könyv rengeteg poénjából. De előtte magyarázzuk meg a címet: a Darling,az egy irodalmi kávéház,még a második világháború utáni évekből. Metaforikusan pedig jelentheti egész Magyarországot. Nekem a kedvenc poénom az,mikor is a legendás költő,Csorba Győző vezetésével egy kis,irodalmárokból álló társaság felmegy a Szerző lakására,és fél óráig nem szólal meg. Csakhogy a potenciális áldozat észreveszi,hogy miféle viccnek készül áldozatul e

 A brit politikusként, mintegy hobbiból kalandregényeket egyéb bestsellereket író Jeffrey Archer ezúttal is remekművet alkotott. A Se több, se kevesebb című kiváló, akciódús könyv egyszerűen letehetetlen. Recenzens egyhuzamban olvasta végig, egy rövid spoilerrel igyekszik kedvet csinálni az olvasáshoz.  A történet Amerikában kezdődik. Egy lengyel család a 20.század elején kétségbeesésében kivándorol Amerikába. Családi éttermet alapítanak, melyet főként a hasonló sorsúak látogatnak. A család egy szem fiát, Harvey-t, egyetemre szánják. a kis csínytevőt azonban jobban érdekli a pénz, mint a tudás. Minden elképzelhető eszközt bedob, amit egy kiskamasz bedobhat: cipőt pucul, bevásárlószatyrot hord, majd tizennégy évesen megragadja figyelmét az amerikai álom:a tőzsde. A világhírű Wall Street. A nem túl előnyös külsejű, nők iránt alig érdeklődő ifjú egy brókercégnél lesz gyakornok, de már itt kiderül, hogy nem a törvénytisztelet az erőssége:belső információk alapján egy biztosítótársaság veze

 A meglehetősen fuurcsa című szépirodalmi mű nem bűnügyi történet. A magyar irodalomról, valóságról, a magyar kultúrtörténetről szól, ál-riport-regény formájában. Megjelenése évében (1985) az irodalmi kritika nem figyelt erre a könyvre kellőképpen-talán az akkoriban még igencsak szokatlan műfajjal nem tudtak mit kezdeni-, de ezt már bánhatják, mert igen jó regényről van szó. Az egyes szám első személyben elbeszélő író és narrátor rendszeresen találkozik bizonyos Rév Zolival, aki kazánfűtő az Írószövetségben. Korábban maga is az írói életformát választotta volna, meg is jelent két regénye és egy novelláskötete, ám erkölcsi-ideológiai okokból úgy döntött, nem ír többet. Csakhogy van egy kis bökkenő:szíve mélyén mégiscsak megmaradt írónak. Longhorreában szenved, ami azt jelent, hogy bármiről végtelen hosszúságú történeteket képes mesélni. Minden fejezet egy-egy ilyen hosszú történet, melyben a dokumentarista értelemben vett valóság találkozik teljesen képtelen fikciókkal.  Az, hogy az 195

 E könyvben Jean Cocteau-nak,a 20.század egyik legnagyobb francia művészegyéniségének három kisregényét olvashatjuk.Közös a három műben az erkölcs és erkölcstelenség,társadalmi normákhoz való igazodás és az abból való menekülés problémájának okos,elfogulatlan tárgyalása. A nagy mutatvány című kisregény főhőse Jacques,egy vidékről Párizsba felkerült,tehetséges fiatalember,aki egy igen furcsa diákszálláson találja magát. A házigazdát,Berlin tanár urat,csak a tanítás érdekli,felesége azonban egymás után szerelmesedik bele a diákokba,ám egyre nyíltabb udvarlását a fiatalemberek inkább csak nevetik. Jacques megismerkedik egy ifjú,nem éppen makulátlan hírnevű hölggyel,aki épp egy görög milliomosnak a felesége. Szeretők lesznek,de Germaine nem ugyanazt várja a kapcsolattól,mint a fülig szerelmes tizenhat éves fiú. Közben a milliomos rájön,hogy a lány megcsalja,de képtelen elhinni,hogy egy tizenhat éves diákkal. Vajon hogyan jön ki Jacques ebből a szövevényes helyzetből? A szélhámos című kisre

 Philip Yancey kanadai író, teológus, amatőr hegymászó, természetbúvár és még ki tudja, mi mindennel foglalkozik. Könyveiben olyan, a spirituális és a mindennapi élettel kapcsolatos problémákat vet fel, melyről sem a keresztény egyházak, sem a világi média nem sokszor beszél. A Jelek a láthatatlan világból azzal foglalkozik, hogyan mutatkozik meg- vagy éppen ellenkezőleg, látszatra nem mutatkozik meg Isten jelenléte ebben a földi világban, illetve: milyen problémákat kell megoldania annak a keresztény hívőnek, aki itt, ebben a modern világban elégedett, boldog életet akar élni.  Yancey szerint a modern gondolkodás legnagyobb baja a redukció, azaz a túlzott egyszerűsítés. Ez jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a mélyebb öszefüggéseket, mnegmaradunk a felszínen, de ez a felszín az embernek túlzott örömérzetet nem nyújt, mert újabb és újabb élményekre van szükség ahhoz, hogy az ember ezekből építse fel önbecsülését. Nagyon szívfájdító a 126. oldalon közölt bűnvallás-tömeg: az anonym bűnvallók

 Ivan Slamnig(1930-2001) egy kitűnő horvát költő és novellista és irodalomtörténész volt, akit azonban halála után méltatlanul elfeledtek ( kelet-európai sors...). Magyarul szinte semmi nem jelent meg tőle, pedig novellái rendkívüli írói tehetségről árulkodnak. Neprijatelj ( Ellenség) című novelláskötetét érdemes lenne valamelyik szépirodalommal foglalkozó könyvkiadónak megjelentetnie.  Mi is teszi a világirodalomban egyedivé Slamnig novellisztikáját? Legfőképpen az, hogy a minden egyébnél brutálisabb téma- a második világháború- ellenére van valami derűs könnyedség az írásaiban. A csataképeket és a szomorú helyzetjelentéseket gyakran váltják fel szóviccek ( na, ezekkel bajban lenne a magyar fordító, meg az Olvasó is), anekdoták régen élt emberekről, katonaviccek (ezekkel meg a hölgyek lennének bajban, azért hozzáteszem, hogy nem Norman Mailer-i keménykedésről van itt szó, de azért van ezekben pikantéria). Utoljára hagytam a leglényegesebbet:a háborús sztorikat gyakran szakítják meg- t

 Galgóczi Erzsébet nem tartozott a Kádár-korszak dédelgetett kedvencei közé. Regényeiben(a mai Olvasók leginkább a Vidravast és A közös bűnt ismerik),novelláiban őszintén,minden szépítés nélkül írt a falusi emberek,a gyári munkások életéről. Az általa rajzolt kép gyakran nem egyezett a hivatalos propaganda által sugallt hurráoptimista nézőponttal. Az írónő tragikusan korai halála után Vasy Géza irodalomtörténész állított méltó Emlékkönyvet e nagyszerű alkotónak. Megismerhetjük,Galgóczi kéziratos,félbemaradt önéletrajzából a szülőfalut,Ménfőcsanakot,melynek határában zajlott le 1044-ben a ménfői csata. Képet kapunk a hajnali fél ötkor gyári munkába induló esztergályostanonc életéből. Látjuk,hogyan olvas hajnalban,a konyhában Petőfit a tizenéves falusi lány. Lépésről lépésre követhetjük,hogyan lett Galgóczi Erzsébetből író. Bevezetést nyerünk egy igazán nagy író alkotói módszerébe:hogyan választ témát,hogyan dönti el,milyen műfajban írja meg az adott témát,mit tanulhat a szépíró a krimit

 Jean Anouilh négyfelvonásos komédiája,az Ornifle avagy a buborék,emberiségünk történetének egyik legnagyobb problémájáról,erkölcs és erkölcstelenség egymáshoz való viszonyáról szól. A színmű könyv formájában is teljesértékű.  A történet főhőse,Ornifle,sikeres író,költő,aki néhány perc alatt összehoz egy kuplészöveget éppúgy,mint egy Istent dicsőítő éneket. Majd' felveti a pénz,rengeteg interjút ad,falja a nőket,felesége rengeteget szenved miatta. Barátja,a nem túl eszes,viszont nagyon gazdag Machetu a menedzsere. Ornifle mindenkit gátlástalanul kihasznál,afféle modern kori Tartuffe ő-nem véletlen,hogy Anouilh darabjában többször történik erőteljes utalás Molière-re.  Ornifle felesége,akit a nézők/olvasók csak Grófnő néven ismernek,ráveszi férjét,hogy tegye rendbe zavaros ügyét egy fiatal leánnyal,aki terhes tőle. A költő maga módján oldja meg a problémát:ráveszi menedzserét,Machetu-t,hogy vegye el a lányt. Ám Ornifle lakására betoppan egy fiatalember,Fabrice. Azért jött,hogy lelőj