Könyvekről mindenkinek

 Martin Amis:Siker című könyve a huszadik század történeti folyamatainak egészen sajátos, egyedi értelmezése. A brit irodalom egyik legnagyobb alakja arról gondolkodik könyvében- és gondolkodtatja el a Kedves Olvasót is- ,hogy ebben az elüzletiesedett, elidegenedett korban, a mindennapi rohanás, a zsúfolt nagyvárosok, a pénzért-pozícióért, vagy olykor csak a puszta fennmaradasért vívott harc korában mit is tekintünk sikernek, és menyit vagyunk hajlanóak- vagy mennyit kell- áldoznunk egy-egy apró sikerért. És a modern társadalom kit tekint sikeres embernek- és van-e jelentősége ennek a kérdésnek, vagy pédig figyelmen kell hagyni a közösségi normákat és saját utunkat járni? Egészen sok kérdés, elképesztő lét-szituációkba helyezve- röviden így írható le a Siker című regény eszmei mondanivalója.  A huszadik század második felében, Londonban játszódó fiktív történet hőse két fiatalember, Terry és Gregory. Egy lakásban laknak, féltestvérek- de hatalmas különbség van személyiségük között. Gre

 Martin Amis (1949-2023) a kortárs brit irodalom egyik legnagyobb és legismertebb alkotója, idén távozott közülünk. Írásaiban a szatirikus,brit humorral elegyített irónia éppúgy teret kap, mint a lélektani realizmus. Amis írásai reflektálnak korunk problémáira: az elidegenedettségre, a történelmi sebek hordozására, a cél nélküli hedonizmusra, a sikerhajhászásra. Találkozások Háza című regénye- báűr történellmi időhöz és korhoz ötött a cselekmény- bátor tiltakozás minden kor és hely minden diktatúrája ellen, az emberi szabadságért, a boldogsághoz való jogért,egy szabad, elnyomástól mentes, demokratikus társadalomért, világért. Az alábbi könyvajánlóban egy méltatlanul rövid spoilert közlök erről a nagyszerű könyvről- amit, véleményem szerint, mindenkinek el kellene olvasnia.  A történet a sztálini Szovjetunióban játszódik. A nagy zsarnok diktatúrája tombol, a titkosrendőrség hatalmacsúcspontján van, minden polgárról aktát vezetnek, s elég egyetlen rossz vagy félreérthető kijelentés, az i

 Gyurkó László (1930-2007) a huszadik század második felének magyar sikerírója volt, számtalan színházi előadás, film,prózai alkotás fűződik nevéhez. Legtöbben mégis az Arcképvázlat történelmi háttérrel című Kádár János-életrajzról ismerik nevét. A halálugrás kevésbé ismert kisregénye, mely a Magvető Kiadó RaRe sorozatában jelent meg, és megjelenése idején, az 1970-es évek végén, méltatlanul kevés figyelmet kapott. Pedig érdemes róla beszélni, még akkor is, ha nem éppen hibátlan irodalmi alkotásról van szó. A Halálugrás című elbeszélés/kisregény a Kádár-korszakbeli magyar értelmiségi nők sorsát írja meg. A főhős, akinek neve nem derül ki ( ezzel is azt jelzi Gyurkó, hogy nagyon sok emberről lehetne itt szó), éppen gyászolja férjét, a rendkívül értelmes, kedves, társaságbeli Miklóst, aki valóságos értelmiségi csapatot hozott össze a házaspár nyaralójában. Gyászában egyedül van, ebből kiderül számára, hogy környezete pusztán a Miklós feleségének tekintette, nem ismerték őt el önálló szel

 Paul Guimard(1921-2004) a huszadik századi francia irodalom egyik legtehetségesebb alkotója. Írt mindent:regényt,novellát,filmforgatókönyvet,neves sztárok játszották a főszerepet. Legismertebb regénye-vagy inkább:kisregényeAz élet dolgai. A francia "új regény"stíliselemei köszönnek ránk e regényből: olykor változó narrátor,belső monológok,nemlineáris tőrténetmondás,egyenes és dőlt betűs részek. Nem mindig könnyű megfejteni Guimard szövegét,dehát a modern irodalom már csak ilyen. A történet az 1970-es években játszódik,Franciaországban.Főhőse,egyben narrátora,egy negyvenes éveit taposó ügyvéd. Már nem néz ki fiatalnak,életkorát az idegenek általában ötven körülre becsülik,férfias arcán bizony nyomot hagytak "az élet dolgai". Szakmáját már nem szereti,csak él belőle,méghozzá egészen jól. Egy délután épp tárgyalásra siet,gépkocsival. Ki akarna kerülni egy húsztonnás teherautót,de rémülten látja,hogy a másik sávban egy sertésszállító tehergépkocsi hirtelen befékez. Ő i

 A huszadik századi, rejtélyes személyiségű kalandregény-író, B.Traven, egyik legismertebb, és legfontosabb műve az Akasztottak lázadása. Nagyon erős, kemény epizódokkal, emberi sors- ábrázolásokkal van teli. Erről a kitűnő regényről csak nagyon kevesen tudnak, érdemes volna legalább az egyetemeken kurzus-témává tenni. Az Akasztottak lázadása jelentős mű. Egy rövid spoilert közlünk a műről, nagyobb könyvtárakban megtalálható.  A történet a huszadik század elején játszódik, Mexikóban. Cándido Castro indián néhány más családdal együtt független peónként, azaz földművesként él, saját földjét műveli, mely homokos, kavicsos, csak hatalmas munka árán tartja el a négytagú családot. A szomszédos nagybirtokról, ahol jobbak a feltételek, folyton csábítják Cándidót, menjen oda dolgozni, de ő inkább szegény marad,de független.  Csakhogy baj történik. Cándido felesége nagyon megbetegszik. A bábaasszony szerint bélcsavarodása van, feltétlenül el kell vinni az orvoshoz. A falubeliek segítenek hősünkn

 Lajta Kálmán ( 1927-1989) egyik e volt a huszadik század jó magyar íróinak. Nem ontotta magából a regényeket- civilben felelősségteljes pozíciót töltött be a Magyar Rádiónál- nem volt " regénygyáros" alkat, amit viszont leírt, az jó, és sok évtized múltán is vállalható. A Visszaút című könyve az 1970-es évek generációs problémáival is foglalkozik, tanulságos lehet a 21.század olvasója számára. Könyvajánlónkban rövid spoilert közlünk a regényről, melyet inkább csak antikváriumokban és nagyobb gyűjtőkönyvtárakban találhatunk meg.  A történet valamikor az 1970-es években játszódik, Magyarországon, az úgynevezett " gulyáskommunizmus", azaz a Kádár-rendszer időszakában. Benics Imre már elmúlt ötven éves,egy nagy állami építőipari intézet igazgatója. A cégnél éppen generációváltás zajlik, érkeznek a huszonéves, tehetséges, ambíciózus fiatalok, Benics úgy érzi, parkolópályára akarják tenni. Családi élete sincs teljesen rendben, felesége, Viola, aki feladta orvosi pályáját

A Dr.Zinner Tiborra emlékező kötet nagyon sok érdekes visszaemlékezést, tanulmányt tatalmaz. E rövid könyvajánlóban nem tudunk mindegyikről még említés szintjén sem szólni. Kiemeltem néhány fontosabb írást,olyanokat, melyek véleményem szerint meghatározóak, tudásformálóak akár a jövő generációk számára is. Remélem, kedvet kapnak majd a Kedves Látogatók arra, hogy kézbe vegyék ezt a nagyon tartalmas és nagyon igényes kiállítású könyvet.  A könyv első része Zinner Tiborról, a tudósról és a nagyszerű emberről tartalmaz visszaemlékezéseket kollégák, egykori évfolyamtársak, tanítványok részéről. Megtudjuk, hogyan került Zinner Tibor a Kossuth Lajos Tudományegyetem( azóta már Debreceni Egyetem) történelem-földrajz szakára ( s ahová abban az évben tizenöt főt vettek fel, és kétévente indult ez a szakpárosítás). Megismerkedünk fontosabb tanáraival, megtudjuk, kikkel kötött barátságot az évfolyamon, majd kezdetét veszi egy "szédítő"- nek tűnő, de sok kanyarral teli tudományos pályafut

 Az 1986-ban megjelent könyv igazi hidegháborús történet, irodalmi szinten és stílusban. Békési József nagyon jó pszichológiai érzékkel ragadja meg hősei jellemét, szinte oldalról oldara érezzük, ahogy a lélektani konfliktus előrehalad. A történet főhőse, Szarka, tehetséges, de nem túl ambíciózus fiatal, semmi nem utal arra, hogy bármilyen problémája is lesz a politikai rendszerrel. Csakhogy behívják katonának, a határőrséghez kerül. Mindennap szembesül azzal, hogy milyen sok magyar kívánja illegálisan elhagyni a kommunista Magyarországot, milyen sokan kívánják a nyugati demokratikus országokat választani további életük színteréül. Elgondolkodik, vajon miért is van ez...Aztán egyszer megkeresi őt egy nyugati " üzletember". Azzal bízza meg, hogy szálljon be az üzletébe, segítsen neki abban, hogy a magyarnál jóval keményebb kommunista diktatúrában élő NDK állampolgárait átjuttassa Ausztriába. Szarka pár napig habozik, de a pénz nagy úr. Igent mond az ajánlatra. Ehhez azonban ne

 A huszadik század első fele,az 1914-1949.közé eső időszak Európa történetének legvéresebb szakasza volt. Ian Kershaw könyve,amely az igen találó A pokolba és vissza címet viseli,ezt a hihetetlenül véres,zaklatott korszakot beszéli el. Rövid könyvajánlónkban nem tudunk minden részletre kitérni e rendkívül informatív, ugyanakkor jól olvasható mű kapcsán. Mindenképpen kiemelnénk azonban azokat a fontosabb elemeket,amelyek Kershaw munkáját kiemelik,sajátossá teszik a huszadik századról szóló történeti munkák közül.Legelsősorban is azt kell leszögezni,hogy Kershaw a komplex történetírás híve,egyaránt érdeklik a gazdasági,társadalmi,politikai és az életmódbeli folyamatok,és ez jó.  Ám felvetődik egy alapvető kérdés:meg lehet-e írni a 20.század első felének históriáját egy 570 oldalas könyvben? A válasz:igen,de csak azon az áron,hogy a történész erősen szelektál. A magyar Olvasó másik kérdése:hordozza-e A pokolba és vissza című könyv a nyugati történészekre oly jellemző,a Kelet-Közép-Európát

 Novellafüzér?Laza szerkezetű regény?Mindkét műfaji-tematikai besorolás illik Moldova György ifjúkori művére. Afféle huszadik századi Dekameron ez a könyv. A szereplők,minden este más, egymást felváltva történeteket mesélnek a gázlámpák alatt,sakkozás közben,a téren.  Kik is ezek a mesélők? Egyszerű,mégis különös figurái a kornak:munkások,kispolgárok,szegénynek tűnő öregek,különcök. Mindegyikükben van valami egyedi,valami megigéző. Moldova György könyve úgy is értelmezhető,mint a szocreál munkásábrázolás antitézise. Itt még a legszegényebb ember is egyéniség,a segédmunkás is költő,a legszürkébb kishivatalnok is fantáziától duzzadó alkotó. Mert mindannyian ilyenek vagyunk,még ha olykor nem is szeretjük beismerni:külsőleg átlagos,belül azonban kincsekkel megáldott történetmesélők.  Különleges szerepet kap Moldova könyvében a szociografikus mozzanat: nem tudjuk, hogy a sztorik tényszerűen igazak-e, de még ha tényszerűen nem is felelnek meg a hétköznapi értelemben vett valóságnak, akkor is

 Mesterházi Lajos gyakorlatilag végigélte a huszadik század borzalmait,végül feltétlen híve lett a Kádár-rendszernek. A hazafiság logikája című könyvét azoknak ajánljuk,akik kíváncsiak arra,hogyan is látta nemzet és történelem összefüggéseit egy,a szocializmus mellett elkötelezett magyar író. Hogyan is látta?A dualizmust a nagytőke és a nagyipar szövetségének ábrázolja,mely Európa legolcsóbb ipari munkaerejére (ez,sajnos,igaz) alapozva teremtett átmeneti gazdasági felvirágzást,hogy aztán az első világháborúval,mely az uralkodó osztályok érdekét szolgálta,mindent leromboljon. Károlyi Mihály,Mesterházi szerint,a magyar történelem legnagyobb alakjai közé tartozik,polgári forradalma egyszerre szolgálta a nemzeti és társadalmi haladást.  A Horthy-rendszer,a Szerző értelmezésében, Európa legreakciósabb rendszere volt, ahol a baloldali ellenzéket elnyomták. A Horthy-rendszer természetszerűleg vezetett 1944-1945.borzalmaihoz.  A második világháború utáni időszakot nem szabad úgy felosztani,hog

 Ancsel Éva:Éthosz és történelem című könyvében azzal foglalkozik,hogyan van jelen az ember társadalmi és egyéni életében az éthosz vagy etika. Könyvének első fejezeteiben azt a kérdést teszi fel:vajon létezik-e erkölcsi világrend,vagy pedig csak ember alkotta konstrukció az egész. Ancsel Éva az erkölcs kialakulásában kulcsszerepet tulajdonít a bűntudatnak. Szerinte az embert tulajdonságainak inkongruenciája teszi képessé az erkölcsi szabályok megteremtésére. Részletesen elemzi Kantot,aki szerint "az erkölcsi törvény közvetlenül határozza meg az akaratot". Ancsel Éva vitatja ezt a megközelítést.  Márpedig,véli a Szerző,erkölcsre szükség van,mert az ember hiánylény. Mindig kell neki valami más,valami több. Nem a puszta túlélés a célja,a lándzsahegyet is kidíszíti. Az állandó kívánás pedig állandó harchoz vezethetne,ha nem lenne erkölcs.  A történelemben az éthosz mindig más és más volt,merthogy az éthoszt a társadalmi körülmények is formálják. Jó példa erre a második világhábo

Kaposi Zoltán kitűnő könyve életre kelti a magyar múltat. Találkozhatunk itt 18.századi céhes mesterekkel éppúgy, mint igyekvő kontárokkal, Duna és Tisza közötti csatornáról álmodó mérnökökkel éppúgy, mint Magyarország monetáris adósságáról statisztikákat készítő szakemberekkel. A Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 azért kitűnő könyv- tudományos értékén túl- mert olyan vizekre evez ,ahol a köztörténet-írás hajója meglehetősen bizonytalanul mozog. A történelemkönyveknek még jó ideig nem lesz része- például- a Trianon gazdasági következményeit tárgyaló adatsor éppúgy, mint ahogy az átlagos történészképzésből nagy valószínűséggel ki fog maradni az allodiális parasztbirtokok sorsának tárgyalása. A történelem szakon oktató tanárok töbségének nincs gazdasági végzettsége, ezért félénken mozog ezeken a területeken. A " Kaposiból" ( így emlegetik a könyvet az egyetemi hallgatók) minden gazdaságtörténeti tényezőnek utánajárhatunk. Aztán azért is kitűnő könyv a Magyarország gazda

Hát, ha van merész történettudományi vállalkozás, akkor ez az. Gergely Ferenc és Ólmosi Zoltán új szintre emelték a magyar társadalom-és életmódtörténetet. A magyar ifjúság történetének kronológiája felfogható egyfajta árnyéktörténelemnek is: mit csináltak addig a fiatalok, amíg apáik és anyáik 1914-1991.között gyárakban dolgoztak, politikát csináltak, szerettek, ettek, ittak, aludtak, váltak...Nem könnyű feladat. De a Gergely- Ólmosi szerzőpáros jól megoldotta. Nem ifjúsági mozgalmak vagy az ellenkultúra történetét írták, hanem általában vett ifjúságtörténetet. Hiszen a galeri tagja is járt iskolába és a stréber úttörőnek is volt szabadideje. Nem ragadtak le az ún. ifjúságpolitika bugyraiban, hanem figyelemmel voltak az ifi önszerveződéseire, oktatásra, sportra, mindenre, ami az ifjúságot érintette a huszadik században. Számomra két nagy tanulsága van ennek a könyvnek: 1. Gyereknek és fiatalnak lenni mindig jó. A legifjabb krosoztály még a legsötétebb politikai rendszerekben is megta

A 31 éves, Vietnamban született, de amerikai egyetemeken tanuló Ocean Vuong a kortárs szépirodalom egyik legnagyszerűbb könyvét alkotta meg. A Röpke pillanat csak földi ragyogásunk című mű központi kérdése: a huszadik század történelmi- és ezzel együtt járó, gazdasági-társadalmi- emberi- etikai drámái hogyan nyúlnak át a 21. századba, jelentenek-e megpróbáltatást a fiak, az utódok nemzedéke számára. Vuong válasza az, hogy igen. Nem múlt el nyomtalanul a vietnami- amerikai háború, a bombák füttye, az elpusztított város ott kísért a szereplők álmában. A hatvanas évek családellenes politikája pedig máig érezteti hatását, csakúgy, mint az egzisztencialista filozófia keresztényellenes, romboló hatása. A könyvben olvasható fiktív leveleket Kiskutya, az Amerikában élő vietnami fiú írja, de igazából bármelyik mai huszon-harmincéves írhatná. Valami furcsa elhagyatottság van ebben a generációban, a jóléti társadalom egyik paradoxonját testesítik meg ők. Kamaszkorukban kikövetelték, hadd lehes

Várnai László könyvében Mao Ce-tung pályafutásán keresztül, elbeszéli Kína 20.századi történelmét, a Kuomintang-KKP korszaktól kezdve a Nagy Ugráson át a Kulturális Forradalomig. Az a tragédia az egészben, hogy az egész egy tragédia. Maonak gyakorlatilag egyetlen társadalom-jobbító kísérlete sem sikerült, a Maoisták útja voltaképpen a gazdasági, történelmi és politikai zsákutca. Várnai László könyve nagyon alaposan, szinte mondatról mondatra, elítéli Mao Ce-tungot. Hatalomvágyó, önkényeskedő, gyilkos, utópisztikus, antimarxista, szovjetellenes. Csakhogy Szerzőnk a hangsúlyt erősen az utóbbi kettőre helyezi. Várnai szerint nem azért gazember Mao, mert kivégeztetett több millió embert, hanem azért mert letért a marxista-leninista útról és ellentmondott a Komintern tanácsainak, az azóta élő legendává nemesült bolgár Dimitrov elvtárssal pedig kétszínűen viselkedett. Nem azért volt rossz dolog a kulturális forradalom, mert sok ember belehalt, hanem azért, mert akadályozta a szocialista t

A tájékoztatás nemzetközi története elérkezett arra a pontra, hogy fontosabb lett a pszichológia, mint maga a tartalom. Éppen ezért van szüksége minden újságírónak és médiamunkásnak Popper Péter és Garai László: Sajtópszichológia című könyvére. A könyv első részében Popper Péter ad általános képet a pszichológiáról. Mi, laikusok, rengeteget megtudhatunk a kérdezésről-válaszadásról, a pszichológia egyes rész-diszciplináiról, emlékezésről és felejtésről, tanulásról és intelligenciáról, ösztönökről és érzelmekről. Nagyon jó, elegáns stílusban írt, roppant kreatív "tankönyv" ez, és ha egy riporternek interjúkészítés közben csak egyetlen mondata segítségére lesz, már megérte. A könyv második részével viszont nehéz mit kezdeni. A huszadik század nemzedékeiről írott esszé még oké, ám Lear király történetét valahogy nehezen sikerül a mába adaptálni. Maradandó értékű viszont a József Attila szellemi fejlődését taglaló fejezet. Újságíróként magam is találkoztam zsenikkel. Összesség

Nagyon nagy divattá vált az utóbbi években a labdarúgás beemelése a kultúrába. Számtalan történészi és írói kísérlet szemtanúi lehettünk, melyek Puskás vagy Albert állítólagos aranykorszakának megidézésével nyújtottak szellemi élvezetet. Borsi-Kálmán Béla könyve nem ilyen. A Pszeudo- fociesszék alkotója számára a foci csak alkalom ( az "ürügy" szót azért túlzás lenne használnunk...), hogy kifejthesse véleményét a huszadik század társadalmi és politikai mozgásairól. Teszi mindezt szellemesen, jó stílusban, és kellő alapossággal. Külön öröm volt számomra az Aranycsapat mítoszával foglalkozó esszé. Ez a téma a mai napig érzékeny pontja a magyar futballszerető közvéleményben. Puskásék istenítése ma is gyakori, és helytelen. Ám éppolyan helytelen a revizionista felfogás is, mely a valóságoshoz képest kisebbíteni igyekszik Sebes Gusztáv csapatának sikereit. Borsi-Kálmán Béla megtalálja az arany középutat. Jót tenne, ha mindenki így tenne. Nemcsak a fociban. L'Harmattan- Ur

Roberto Bolano könyvének címe metaforikus: Chile, a Pinochet-rezsim rémuralma alatt vergődő, ojbb sorsra érdemes latin-amerikai ország maga az Éjszaka: az emberi élet nem szent, a családok széthulltak, az egyének pedig próbálják maguk megtalálni a túléléshez szükséges szellemi és fizikai megoldásokat. A könyv főhőse, Sebastian Urrutia Lacroix atya maga is talál ilyen megoldást: alkalmazkodást a mindenkori elnyomó politikai rendszerhez. Ez az alárendelődés olykor bizarr formákat is ölthet, például akkor ,mikor Pinochet tábornok az atyától kér útmutatást a marxizmusra vonatkozólag. Lacroix atya sorsa jól példázza a katolicizmus huszadik századi fejlődését ( hanyatlását): a politika mindig arra törekedett ,hogy függetlenítse magát a kereszténységtől. Így hát maga alá gyűrte azt. Roberto Bolano különös regénye nem könnyű olvasmány. Egyes szám első személyben elmesélt történetről van szó, monológról, mely azonban nem lineáris történetmondás: kesze-kusza kígyó módjára átölel mindent, ami

A huszadik század második fele a magyar gazdaságtörténet egyedüálló korszaka volt. A magát szocialistának nevező politikai rendszer megkísérelte Magyarországot ipari országgá tenni, szovjet mintára. Csak természetes, hogy az erőltetett átalakítási folyamatok nem vezetnek sikerre, a kibontakozó magyar ipar területileg egyenlőtlenül oszlott el. Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című könyvéből megtudhatjuk, pontosan hogyan és miért. A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az