Könyvekről mindenkinek

Egy személyes vallomással kezdeném :nagyon furcsán vagyok én Rejtő Jenővel. Nagyon tömören összefoglalva az a véleményem róla, hogy írt néhány jó könyvet, meg sok rosszat. Az a kevés jó viszont, ami életművéből maradandó, az valódi és megkérdőjelezhetetlen kincse a magyar irodalomnak. A szőke ciklon ezek közé tartozik: sok és jó humorral ,ihletetten megírt kalandos krimi. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert közlök a könyvről, rejtői humor nékül, mert olyan csak Rajtőnek volt. Nem is érdemes megpróbálkozni az utánzásával. A történet, mint minden igazi történet, a történelembe nyúlik vissza. Az 1917-es oroszországi forradalom után az arisztokráciának menekülnie kellett. Így járt a már idős Radzovill herceg is. A hófúvásban,szibériai hidegben végrehajtott menekülési akcióban egy fiatal,de rovott múltú alak,Jim Hogan segít neki. A herceg hálából felajánlja,hogy családi ékszereinek legértékesebbjét,egy egymillió fontotvérő gyémántot ad neki. Jim visszatér Angliába,nem nagyon bízik az íg

 Szakály Sándor a huszadik századi magyar történelem egyik legavatottabb ismerője. Történelmünkről-hosszabban, rövidebben című kitűnő könyve a Szerző 2015 és 2018 között megjelent tanulmányaiból, cikkeiből, interjúiból válogat. Ha valaki egyszerre olvassa végig a könyvet, olyan érzése támad, mintha templomi mozaikot nézne: a sok részletből összeáll valamiféle egész- ami szaktudományos értelemben természetesen távolról sem egész, viszont belső lényeget, szemléletét tekintve igen. Jómagam, ebben a könyvajánlóban, kiválasztok néhány mozaik-darabot, és néhány elismerő megjegyzést fűzök hozzájuk. Remélem, ezzel sikerül kedvet teremtenem Szakály Sándor könyvének olvasásához.  Az első világháborúval kapcsolatban egy igen találó mondatot olvastam a 17. oldalon, amely talán ( leegyszerűsítve ugyan), de megmagyarázza a háborús vereség okait. Hogy tudniillik " Az idő nem a központi hatalmaknak dolgozott". Pontosan erről van szó. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia hadat viselt eg

 Leonardo Sciascia (1921-1989) a modern olasz irodalom egyik legérdekesebb alakja. Volt újságíró, baloldali politikus ( az Európa Parlamentbe is bejutott). Igazi hazája Szícília. Sciasciának magyarul is több műve megjelent, érdemes éeltművét alaposabban tanulmányozni.  mindjárt el isk ezdhetjük Az ember, aki nem emlékezett semmire című kisregénnyel! Élvezetes, izgalmas, mind az emberi természetről, mind a politika természetéről sokat megtufdunk belőle.  Egy kis spoilert adok a könyvről, ahogy azt már megszoktuk, utána pedig lehet érdeklődni a könyvtárakban, antikváriumokban.  Az igaz történet alapján írt kisregény cselekménye valaimikor az 1920-as években játszódik, Olaszországban. Ahhoz, hogy a történetet megértsük, tudnunk kell, hogy még az első világháború után tíz évvel is kerültek elő olyan emberek, akiket a háború sodort el szülőföldjükről: fogságba estek, vagy sebesülten feküdtek valahol, vagy új életet próbáltak kezdeni az ország valamely más táján, stb. Ezt feltétlenül tudnunk

 Christopher Clark történész Alvajárók című könyvében arra keresi a választ, miért tört ki 1914-ben az első világháború. Megvizsgálja valamennyi európai állam politikai berendezkedését, szól a nemzetközi diplomácia bonyolult sakkjátszmáiról, és nagyon markáns, szemléletes portrét rajzol a huszadik század elejének európai államférfijairól. E könyvjánlóban megpróbálom röviden vázolni Clark koncepcióját, hogy aztán a tanár, a kutató, az egyetemi hallgató a részletek megismerése céljából elolvassa a könyvet, gazdagítva ezzel történelmi tudását.  1. Clark szerint az első világháború kitörése nem volt törvényszerű. Elveti azokat a véleményeket, miszerint a gazdasági vagy társadalmi szerkezet automatikusan európai háborút eredményezett volna. Többször is hangsúlyozza könyvében, hogy sokszor egy apró döntésen, félreértelmezett eseményen, személyes sérelmen múlt az akkori idők történelme. Jó példa erre Redl ezredes ügye, mely jelentős változasokat okozott a katonai vezetésben, miután ,kiderült,

 B.Traven a 20.századi világirodalom egyik legrejtélyesebb alkotója. Senki nem tudja pontosan,ki is volt ő valójában. Állítólag Lengyelország egy kisvárosában született,de még ez sem biztos. Van,aki szerint Mexikó elnöke,van,aki szerint egy német anarchista újságíró. Azt sem tudjuk,hogyan nézett ki:egyszer egy német újság arra kérte,küldjön egy fényképet magáról,erre küldött egy csoportképet,amin nem jelölte be,melyik alak is ő...B.Traven volt a Rejtőzködő Író,aki tökéletesre fejlesztette a nyilvánosság elkerülésének művészetét.Azt sem tudjuk,mit jelöl a név elején a B. Sokan a Bruno-t valószínűsítik,de ezen valószínűsítésnek konkrét alapja nincs.B.Traven nagy rejtőzködése és tudós szorgalma azonban kiváló könyveket,nemzetközi bestsellereket eredményezett. A halálhajó című regény 1926-ban jelent meg folytatásokban. Nem szimpla kalandregényről van szó,hanem olyan,hol mulatságos,hol kalandosan izgalmas cselekményű,mesterien kimunkált prózáról,amely élesen bírálja az 1920-as évek társadal

 Kőváry E.Péter (1947-2015) író, újságíró, élete java részét Békéscsabán töltötte. A szik virágai című könyv különleges történelmi regénye, melyben egy család történetén keresztül mutatja be Délkelet-Magyarország igencsak mozgalmas huszadik századi történelmét.  A történet azzal indul, hogy Salzmann úr meghal,maga után hagyja feleségét és számtalan gyermekét. Az özvegyasszonyt leginkább az az álszent hozzáállás idegesíti, mellyel a sváb környezet férje halálához hozzááll, gyakorlatilag semmi módon nem segítik a családot. Ezért Salzmanné úgy dönt, hogy elköltözik, mégpedig Békés megyébe. A gyerekek egy soknyelvű,polikulturális ( főleg szlovák és magyar nyelvű) közegbe kerülnek. Elfeledik németes nevüket, Sóvágók lesznek, és próbálnak boldogulni, ahogy tudnak. A helyiek nagyon babonásak, az egész térség kevésbé polgárosult, mint Fiume, ahonnan a család érkezett.A testvérek között távolról sem teljes az összehang, van, aki tanulni akar, van, aki inkább a paraszti gazdaságot vinné tovább,

 A huszadik század első fele,az 1914-1949.közé eső időszak Európa történetének legvéresebb szakasza volt. Ian Kershaw könyve,amely az igen találó A pokolba és vissza címet viseli,ezt a hihetetlenül véres,zaklatott korszakot beszéli el. Rövid könyvajánlónkban nem tudunk minden részletre kitérni e rendkívül informatív, ugyanakkor jól olvasható mű kapcsán. Mindenképpen kiemelnénk azonban azokat a fontosabb elemeket,amelyek Kershaw munkáját kiemelik,sajátossá teszik a huszadik századról szóló történeti munkák közül.Legelsősorban is azt kell leszögezni,hogy Kershaw a komplex történetírás híve,egyaránt érdeklik a gazdasági,társadalmi,politikai és az életmódbeli folyamatok,és ez jó.  Ám felvetődik egy alapvető kérdés:meg lehet-e írni a 20.század első felének históriáját egy 570 oldalas könyvben? A válasz:igen,de csak azon az áron,hogy a történész erősen szelektál. A magyar Olvasó másik kérdése:hordozza-e A pokolba és vissza című könyv a nyugati történészekre oly jellemző,a Kelet-Közép-Európát

 A különös című könyv Paul Auster írói munkásságának eddigi legfényesebb darabja. A 4321 műfaját tekintve nagyregény, témáját tekintve családregény illetve fejlődésregény. Igazi irodalmi remek, elődjét a Capote-féle tényregényben éppúgy megtaláljuk, mint Thomas Mann nagy családregényeiben.  Amerikában járunk, ahol megszületik a kis Archie Ferguson. Pontosabban:négy Archie Ferguson. Ezen Archie Fergusonok sorsán keresztül bontakozik ki egy bevándorló amerikai család teljes története. Miért változtatott nevet a 19.századi Oroszországból érkező dédapa? Hogyan próbált boldogulni és az " amerikai álom" részese lenni a távoli ős, aki végül szomorúan végezte...Emlékszik-e valaki nagyapára, akit egy bűnbanda lőtt agyon, merthogy éjjeliőrként rosszkor volt rossz helyen? A távoli múlt folyton visszajár a jelenbe, ahogy haladunk előre a regénybe, a " nagy történelem" és a "kis történelem" folytonos jelenlétét érezzük. Mintha Amerika nem tudna kilépni múltjából, hanem

 Valamikor az első világháború után,angolszász nyelvterületen,megszületett a nemzetközi kapcsolatok nevű tudomány. Az új diszcíplina művelői arra keresték a választ,hogyan lehetne az államok közötti kapcsolatok fejlesztésével elkerülni egy újabb háborút. Ahogy teltek az évek,évtizedek,a nemzetközi kapcsolatok kutatói új és új vizsgálódási területeket találtak. Egyetemi tanszékek létesültek,doktori programok indultak. A nemzetközi kapcsolatok tudománya terebélyesedett. Ahogy egyre szerteágazóbbá vált,úgy nyilvánvaló lett az,hogy a különböző iskolák,műhelyek más-más elméleti alapokról közelítenek tárgyukhoz. Ezeket az elméleti alapokat foglalja össze Scott Burchill és Andrew Linklater kitűnő könyve,A nemzetközi kapcsolatok elmélete. Egyáltalán:van-e a Nemzetközi Kapcsolatoknak (a tudomány nevét a Szerzők következetesen nagybetűvel írják)elmélete,s ha van,akkor mi szükség rá?Miből kell,hogy kiinduljon egy ilyen elmélet:abból a Hobbes által kimunkált tézisből,miszerint az emberek ahogy van

 Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc kitűnő könyve összefoglalja minazt, amit Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús szerepléséről tudnunk kell. A régi Magyarország utolsó háborúja című művet elsősorban történészeknek ajánljuk, de haszonnal forgathatják mindazok is, akik nem szakmabeliként szeretnének minél többet megtudni hazánk 1914-1918. közti történelméről.  Megismerkedünk az első világháborút megelőző időszak nem éppen egyszerű politikai életével. Képet kapunk arról, milyen hatással volt Bosznia 1908-as megszállása a későbbi világháborúra. Szinte napról napra végigkövethetjük a szarajevói merénylet utáni eseményeket, alapos nemzetközi kitekintéssel. Megállapíthatjuk, hogy az első világháború kitörése egyáltalán nem volt szükségszerű. Szerzők rendkívül alaposan elemzik a kor nagy egyéniségeinek ( Ferenc József, Vilmos császár, tisza István és mások) álláspontjának változásait. Feltesszük a kérdést: tényleg mindenki azt gondolta, hogy a Szerbia elleni háború olyan

Markovits Rodion, eredeti nevén Markovits Jakab könyve a két világháború közti időszak egyik magyar bestsellere volt, gyakorlatilag minden középosztálybeli művelt ember elolvasta. Olyan népszerű volt a Szibériai garnizon, hogy a keletkezéséről külön regényt írtak. Hogyan is keletkezett ez az 1928-ban megjelent mű? Úgy, hogy Markovits interjúk százait készítette egykori orosz hadifoglyokkal, és ezeket bedolgozta a regénybe. Innen az alcím: Kollektív riportregény. Később aztán azok, akikkel a Szerző interjút készített, szépen interjút adtak arról, hogy milyen érzés volt hadifogoly-élményeikről mesélni. Na, ez a bestseller! A második világháború után aztán elfeledték a művet, nem kis részben aktuálpolitikai okokból. A mű főhőse egy fiatal, családos értelmiségi, aki Budapestre költözve valamilyen tüdőbajt kap. Mire meggyógyul, megölik Ferenc Ferdinándot, kitör az első világháború. Főhősünk szeretne hivatali beosztást találni,de ezt egy magas polcon álló főhivatalnok árulásnak találj

Az első világháború, azaz a Nagy Háború politika- és hadtörténelméről már szinte mindent tudunk. Kevesebb ismerettel rendelkezünk arról, hogyan élték meg az "egyszerű emberek", a háború áldozatai ezt a véres világégést, a történelem egyik nagy fordulópontját. A Glasser Norbert és Mód László által szerkesztett kötet ezt a hiányosságot pótolja, sikeresen. Olvashatunk tanulmányokat hadikórházak történetéről, magyar értelmiségiek állásfoglalásáról, először találkozunk egyszerű frontkatonák által írt, mélységesen megindító tábori levelezőlapokkal, melyek egyáltalán nem a kötelező hurráoptimizmust sugározzák, megtudhatjuk, hogyan alakult Magyarországon a világháború időszaka idején az alkohol( különösen s sör) fogyasztása és termelése, és ami különösen érdekes volt számomra: hogyam viszonyultak a keresztény egyházak- és papjaik- a háborúhoz. A magyar történetírásban elterjedt közhely, hogy az egyházak kivétel nélkül támogatták a világháborús politikát. Ebből a könyvből kiderül:

Egykori boldogult történelemtanárom most megkérdezhetné:na, jelentkezzen, aki tudja, ki az a Kmoskó Mihály? Kevesen emelnék a kezeiket....Pedig, mint Ormos István könyvéből kiderül, Kmoskó Mihály nem volt akárki: professzora volt két egyetemnek is, politikai befolyása sem volt gyenge, ennek nem túl dicsőséges megnyilvánulása volt a numerus clausus törvényben megalkotásában való aktív részvétel. Az első világháború utáni szellemi zűrzavarban, Kmoskó Mihály elvesztette biztonságtudatát: pályafutásának hátralévő részében nem tudta eldönteni, hogy ő most akkor magyar, szlovák vagy csehszlovák? Ez a folytonos identitáskeresés jellemezte életét, s sodorta olykor tévutakra, vállalhatatlan politikai megnyilvánulásokra. Fontos viszont Kmoskó szakmai életműve. Egyrészt azért, mert ellenállt a budapesti teológiai felsőoktatást is mindjobban megmérgező liberálteológiának, másrészt azért, mert a magyar kormány igen jelentős feladattal bízta meg az első világháborúban: közel-keleti útra kérte fel,

John Dos Passos az első világháború amerikai regényét írta meg- Remarque az európait. John Dos Passos: Három katona című  könyvének hősei a társadalom különböző rétegéből érkező, némi hazaszeretettel és sok--sok kétséggel élő amerikai fiatalok, akiket az Öreg Kontinensre vezényel az élet, hogy itt harcoljanak hazájukért, a németek ellen. Remarque alakjai gyorsan kiábrándulnak a mesterségesen keltett optimizmusból, Dos Passos figurái ezt nem engedhetik meg maguknak. Alkalmazkodnak. Mert legyen bár az ember gyereke csóró olasz bevándorló, vagy sokak által igen tehetségesnek tartott, némi világmegváltó attitűdöt sem nélkülöző művész, túl kell élni. Túlélni a tengert, a frontot, a társakat. Pont ezeknek a túlélési stratégiáknak az összevetése kínál egyedülálló szellemi izgalmat az Olvasó számára. S ki tudja- a plasztikusan megírt cselekmény mögé nézve talán a lélek is gyógyul. Valamelyest. Ford:Bartos Tibor. Európa-Zrínyi, Budapest, 1982.

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K

Soós Viktor Attila a levéltárban bukkant rá a mártírhalált halt katolikus püspök, Apor Vilmos 1915-1917. között vezetett naplóira. A naplókból több, egymással párhuzamosan futó történet bontakozik ki: 1. Egy papi elhivatással rendelkező, feladatát mindvégig komolyan vevő, ám a katolicizmust kritika nélkül elfogadó fiatalember egyre inkább elnyeri elöljárói bizalmát, és alföldi szolgálati helyéről egy virágzó dunántúli városba kerül-püspökként. Személyisége alig változik- bár ezzel kapcsolatban egy alkalommal elszólja magát: " szinte idegesítő volt hallgatni" a világháborús fronton elesett katonafiát sirató anyát"...Hát ez miféle mondat? 2. A történelem sodrásában az egyház is változik, az első világháború idején nagy szükség volt az egyháziakra. Apor Vilmos egy kórházvonaton teljesít szolgálatot, megrázza, megindítja őt a sebesültek szenvedése, de- ennyi. Kíváncsian várjuk a naplók folytatását. ( Győr, 2005.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyaror

Herbert Attila és tanár munkatársai kiváló történelemkönyvet alkottak, ma egyetemi tankönyvnek is beillene. Mivel az 5. kötet egy nagyon bonyolult időszakot, a világtörténelem 1789-1914. közti periódusát ( más néven a " hosszú 19.századot) tárgyalja, nem szeretnék teljeskörű ismertetésébe bocsátkozni, inkább csak címszavakat emelnék ki a tartalomból. Lassuk hát: Nagy Francia Forradalom, avagy a "Vér és sár forradalma"? A Jakobinusok szerepe, belpolitikája.A forradalom hatása a világközvéleményre, a világtörténelemre. Franciaország és Európa a francia forradalom idején, avagy miért nem tudtak az európai hatalmak koalíciói győzedelmeskedni sokáig a franciákon? Ausztria és Magyarország a 18-18.század fordulóján. A magyar jakobinusok, Martinovics és társainak kivégzése, Napóleon katonai és beloplitikai műve. A Napóelon-ellenes koalíció. A bécsi kongresszus és az ott létrehozott új Európa. A reformkor Magyarországon, Széchenyi, Kossuth szerepe. A negyvennyolcas forrad