Könyvekről mindenkinek

 Vannak íróink, felfedezőink, tudományos kutatóink, akiket külföldön jobban ismernek, mint itthon, Magyarországon. Stein Aurél egyértelműen közéjük tarzoik. Míg Nagy-Britanniában egyre-másra adják ki könyveit, addig Magyarországon csak a 20.század kezdtek beszélni úttörő földrajztudósi,néprajzi, régészeti, nyelvészeti és kultúrtörténeti munkásságáról. Pedig Magyarországon, s egész Közép-Európában megvolt s megvan az érdeklődés a Távol-Kelet, India és Kína térsége iránt, csak éppen amikor a kutatási pénzek elosztásáról van szó, akkor ezek a területek valahogy mindig háttérbe szorulnak ( indológusok, sinológusok tudnának erről bőven mesélni). Imígyen aztán sok magyar kelet-kutató külföldre költözik, mert az otani államoknak van arra pénzük és hajlandóságuk, hogy expedíciókat finanszírozzanak.  Stein Aurél- vagy ahogy angolszász nyelvterületen ismerik, Sir Aurel Stein-a Távol-Kelet szerelmese volt. Most ismertetett és ajánlott könyvében két munkát olvashatunk:harmadik expedíciójának izgal

 A magyar nép őstörténetének kutatásában nagyon rég óta jelen van az az irányzat, melynek képviselői a sumer-magyar rokonságot vallják. Erdélyi Istávn könyvében meggyőzően cáfolja ezeknek a kutatóknak az érveit. E rövid könyvajánlóban nincs módunk arra, hgy részletesen elismetéljük, mi a véleménye Erdélyinek Bobula Ida, Varga Zsigmond, Badinyi Jós Ferenc vagy éppen Götz László nézeteiről. Inkább öszefoglalnám azokat az ellenérveket, állításokazt, melyeket Erdélyi a "sumerológusokkal" kapcsolatban tesz,- és, amelyekkel, ne feledjük, közvetve alátámaszta a magyar nép és nyelv finnugor eredetének tudományos tézisét.  1. Erdélyi szerint a sumer-magyar elméletet valló kutók többsége nagyon járatlan a nyelvészetben, nem ismeri azokat a tudományos eljárásokat, mellyel a nyelvészek egy-egy szó, szintagma, vagy szókapcsolat eredetét vizsgálják. Amint azt állítja, a legtöbb ilyen kutatónak nincs nyelvészeti végzettsége. 2. Erdélyi szerint- ebben sokan egyetértenek vele- nem szabad a su

 Napjainkban az igényes anyanyelv-használat,a szép,nyelvtanilag korrekt és helyes írás és beszéd visszaszorulóban van. Rendkívül elterjedt a nyelvtanilag helytelen,szóhasználatában felületes,idegen szavakat rosszul alkalmazó,sokszor trágár,igénytelen stílusú kommunikáció. Ebben a helyzetben szükség van pontos,szakértő nyelvművelésre. Buvári Márta:Nyelvművelés-elmélet. Értékelvű nyelvművelés című könyve nagyon jó bevezetést nyújt ebbe a nagyon komoly,társadalmilag is hasznos tudományos alapú tevékenységbe. Az alábbi ajánlóban néhány rövid megjegyzést szeretnék tenni,a művelt laikus szemével. Buvári azzal a szándékkal írta könyvét,hogy valamiféle egységes,a nyelvészet mint tudomány mindrn iskolája által vállalható állaspontot alakítson ki a nyelvműveléssel kapcsolatban.Szerző nyolcféle definíciót(kóztük a Magyar Értelmező Szótár,az Értelmező Kéziszótár,Rónai-Kerekes,Tolcsvai,Fülei-Szántó által megadott meghatározásokat) közöl arról,mi is a nyelvművelés. Számomra különösen érdekes volt a

 Dobi Edit:Kétlépcsős szövegmondat-reprezentáció szemiotikai-textológiai keretben című  műve egy doktori disszertáció könyvvé átdolgozott változata. Olyan újfajta, megjelenése idején még szakmai körökben is idegenkedéssel nézett nyelvészeti irányzat egyik alapműve, mely alapjaiban változtatta meg nyelvről,mondatról, szövegről és szemiotikáról vallott gondolkodásunkat.  Megtudjuk, hogyan törtek előre a nyelvtudományon belül a szövegtani, szövegnyelvészeti kutatások. Megismerjük azokat a kategóriákat, interpretáció-típusokat,melyeket Petőfi S. János állított fel, párokba rendezve:természetes-elméleti; értelmező-értékelő, elsőfokú-másodfokú; leíró-érvelő;strukturális-procedurális. ( Félve és kétségek között teszem hozzá laikusként. ezek a kategóriák érvényesek lennének a modern médiumok, pl. közösségi portálok, e-mailek, csetszobák nyelvezetére is? Szerintem módosításra szorulnak, főleg a leíró-érvelő párosítás). Dobi Edit kiemeli, hogy a szövegmondatokban nagyon fontos tényező az explici

 Gondolkodtunk már azon, valójában miért is tudunk beszélni? Miért van az, hogy egy nyelvtani szabályt egy példán megtanulva a többi példán is alkalmazni tudjuk azt? Sverker Johansson könyve a nyelv eredetébe vezet be bennünket, mélyen alászállva a történeti múltba, egészen az Australopithecusok koráig. Végleges válaszokat nem ad a könyv, a tudomány jelenlegi eredményei mellett ez nem is lehetséges. Viszont nagyon ügyesen kérdez, ami az Olvasó számára valóságos intellektuális aranybánya.  Megtudjuk, a filozófia és a nyelvtudomány klasszikusai közül kik foglalkoztak már a nyelv eredetével, és milyen eredményre jutottak. Kiemeli a Szerző a sokak által a nyelvészet megalapítójának tartott Monboddo véleményét, aki fogsagban tartott orángutánok példáján mutatta ki, hogy az emberi nyelv kialakulása az utánzás készségére vezethető vissza. Herder, a 18.század német filozófusa az ember generális világszemléletével, sokoldalú érdeklődésével hozta összefüggésbe a nyelv kialakulását. Mint johansso

 A Magyar Nyelvjárások a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ( azóta Debreceni Egyetem) Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XXXVI. kötetet egyik legnagyobb, s nagyközönség körében is méltán ismert nyelvészünk, Sebestyén Árpád szerkesztette és 1999-ben jelent meg. A nyelvtudomány szinte minden területéről olvashatunk benne tanulmányokat, közléseket. A teljesség igénye nélkül ebben a rövid könyvajánlóban kiemelünk ezek közül néhányat, nem is annyira a színvonal- hiszen mindegyik írás magas színvonalú-inkább recenzens ízlése okán. A kiadványt a könyvek között tárgyaljuk, holott a könyvtári szakmában ezt a csak az ISBN-számú dokumentumokkal szokás. A kiadvány terjedelme, színvonala azonban indokolja azt, hogy könyvként, ne pedig pusztán periodikaként tartsuk számon.  Nagyon tetszik Gósy Mária: Hangzó és írott anyanyelvünk című, kiváló és inspiráló tanulmányában az, hogy vizsgálata tárgyát szélesebb megvilágításba helyezi, hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tágabb kontextusba á

 Kiss Dénes író,költő,a magyar nyelv szenvedélyes kutatója. Emberszám című könyve újszerű szemlélet alapján írt nyelvészeti tanulmányokat,valamint egy 2006-2008.évről szóló naplórészletet tartalmaz.Nem egyesével vesszük sorba a tanulmányokat,inkább megpróbáljuk pontokba szedni Kiss Dénes eredeti nyelvszemléletének alapjait. 1. Volt valaha az emberiségnek egy ősnyelve. Ehhez az ősnyelvhez a mai nyelvek közül a magyar áll legközelebb. 2.A számok előbb keletkeztek,mint az írások,azaz az írott nyelvek. 3. A magyar nyelv alapja a matematikai logika. A nyelv számszemlélete szerint legnagyobb szám az egy,ez osztódik újra és újra (fél lábon áll,tárgyalófelek stb.) 4. A magyar nyelv egységre törekszik,pl. ember szavunkban benne van a férfi és a nő.(Ez utóbbi állítás bizonyítását nem találtam meggyőzőnek).  5. A magyar nyelv rokon az etruszkkal. Itt Kiss Dénes bizonyítása szintén nem meggyőző. Jó olvasni az Emberszám című könyvet. Az itt felsorolt álláspontok nagy részét a mainstream nyelvtudomá

 Bán Tamás több, mint 650 oldalas monográfiát írt a magyar történelemről. Egy ennyire rövid terjedelmű könyvajánlóban természetesen nem térhetünk ki mindenre. Úgyhogy recenzens inkább azt a módszert választotta, hogy szól arról mi tetszett neki ebben a könyvben, és néhány gondolatot ejt arról mi az, amit a további kiadásokban módosítani kellene.  Nagyon tetszik a könyv alcíme: " A magyarok története az idők kezdetétől napjainkig". Bizony, az idők kezdetétől, mert a magyarság már egészen korán kialakult, ezt Szerző régészeti leletekkel, antropológiai és nyelvészeti bizonyítékokkal is alátámasztja. Az őstörténettel kapcsolatban Bán Tamás elítéli a dogmatikus finnugorisztikát, de nem esik túlzásokba,sem, elutasítja a fantazmagóriákat.  A könyv koncepciója: a magyarságnak, mint keresztény entitásnak történetét bemutatni. Ezt Bán Tamás kitűnően meg is valósította. Így kerül be a magyarság történetét tárgyaló könyvbe Sarlós Boldogasszony vagy az Árpád-ház szentjeinek sokasága. Jóma