Könyvekről mindenkinek

Három kitűnő magyar költő,Tóth Árpád,Füst Milán és Szabó Lőrinc válogatott verseit olvashatjuk A vándor elindul című,kifejezetten oktatási célokat szolgáló kötetben.Miközben olvassuk ezeket a nagyszerű verseket,új és új arcukat ismerjük meg ezeknek a csodálatos poétáknak.  Tóth Árpádot példának okáért a sötétség,a pesszimizmus,az életről való lemondás,azaz a halál költőjeként szokták aposztrofálni. Azért neki is vannak olyan versei,melyek vidámságot,életörömöt árasztanak. Az Áprilisi capriccio például a természet beszédéről,kedvességéről,derűjéről szól. Ezzel a derűvel áll éles kontrasztban a tőzsdetippeken morfondírozó kövér uraság.Az Áprlis című vers pedig maga a hangzás,a gurgulázó nevetés,a tavaszi illat,a hangok cigánykereke. Kár,hogy ezt a különös hangulatú dalt oly kevés figyelemre méltatják az irodalomtörténészek. Szintén derűs hangulatú Tóth Árpád-vers a Rímes,furcsa játék. Igaz,ebben a költeményben a flóták,okarinák és hegedűk észvesztő zengését a magába zuhanás,a sírás,a sze

 Füst Milán elbeszélése 1940-ben jelent meg először önálló könyv alakjában. Az Amine emlékezete igazi,nívós magyar irodalom-csak hát 1940-ben éppenséggel más foglalkoztatta a magyar közvéleményt,nem a szépirodalom újdonságai. Talán ennek is köszönhető,hogy az Amine emlékezete nem kapta meg méltó helyét irodalmunkban. Semmi baj,itt az idő és az alkalom az elmulasztott dolgok pótlására. Akik szeretik a jó,igazán jó magyar irodalmat,azoknak feltétlenül és jó szívvel figyelmükbe ajánljuk Füst Milán művét. A történet főhőse egy magyar középbirtokos,akinek élete éppen tönkremenőben van. A termés lábon megrohad,intézője úgy hazudik neki,mint a vízfolyás. Házassága is romlófélben,felesége misztikus,titokzatos asszony,egyre kevésbé értik egymást. Mit tesz ilyen helyzetben egy jó magyar birtokos?Feljön Pestre kártyázni. Egy ambíciózus fiatalemberrel ül le játszani,és annyit veszít,hogy majdnem mindene odalesz. Mit csinál ilyenkor egy igazi magyar birtokos?Pesten marad és k..vázik. Régi ismerőséh

 Füst Milánt,a modern magyar irodalom egyik legnagyobb alakját a Rákosi-féle kommunista diktatúra hosszú ideig elnémította. Csak 1955-ben publikálhatott újra,ekkor jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában Őszi vadászat című kisregénye. A mű középpontjában egy,már a Bibliában is több helyen tárgyalt kérdés áll:mi történik azzal a gyermekkel,aki nem szereti szüleit? Megismerhetjük egy iszonyú módon félresiklott család történetét. Az apa brutális,veri fiát,feleségével nem törődik. Az anya viszont gyógyíthatatlanul szerelmes férjébe. Amúgy a családnak jól megy,a férfi geológus,saját kőbányája van. Mindenki irigyli őt. Csakhát a családi élete...A gyakran megvert kisfiú rájön,hogy apja átveri a munkásait. Ekkor barátkozni kezd a bányászokkal,szentképeket osztogat nekik,ők pedig megkínálják sztrapacskával. A fiú-aki egyébként már felnőttként a történet narrátora- megutálja apját. Ám a férfitól felesége is elfordul. Végül a férfi beteg lesz,becsapott munkásai alaposan megverik,mozogni is a

A Király Levente által válogatott Nem kötelező. Kortársak és kimaradók című irodalmi szöveggyűjtemény kétségtelenül nagyon érdekes. Olyan Írók- így, nagybetűvel- szereplnek benne novellával vagy regényrészlettel, mint Szabó Magda és Finy Petra, Füst Milán és Cserna-Szabó András, Tamási Áron és Parti Nagy Lajos, és még sokan mások. A beválogatott szövegek, igazán mondom, remekek, ha ma lennék középiskolás, ebből a szöveggyűjteményből talán meg is kedvelném az irodalmat. És itt jön a de...Mostanában a nagypolitika, az oktatáspolitika, ha úgy tetszik, egyre inkább erőlteti az úgynevezett jobboldali, népi-nemzeti szemléletű irodalmat. Úgy érzem, Király levente ez ellen szeretett volna dolgozni könyvével. Kimaradt Wass Albert,Jókai Anna. Németh László is kimaradt...Lehet arról vitatkozni, hogy fent nevezett Szerzők valóban a magyar irodalmi kánon nevű Mount Everest tetején találhatók-e. De mikor születik már meg az az irodalomkönyv, ahol békésen megfér egymással Wass Albert és Esterházy Pé

Somlyó György könyv alakban is megjelent tanulmánya voltaképpen egy készülő,a 20.századi magyar és európai modern költészetet összefoglaló monográfia bevezetője lett volna,ám a Magvető Könyvkiadó annyira jónak találta,hogy önálló kötetben is megjelentette. Mit is jelent modernnek lenni?Somlyó György szerint mindenekelőtt vállalni kell az előzménynélküliséget. A 20.század elejének szemtelenül fiatal modernjei büszkék voltak arr,hogy hagyománynélküliek. Aztán persze kiderül Somlyó tanulmányából,hogy nem annyira hagyománynélküliségről,inkább a múlt újfajta szelektálásáról van szó.   Mint ahogy a történelem és a kulrurális közízlés is szelektált közüttük. Az avantgarde lázadó izmusai eltűntek,a modernség,mint ideológia,mint életérzés megmaradt. Mindenki hitte,hogy modernnek kell lenni.Mindenestül. Mint az a záró fejezetből kiderül,ez az életérzés erősen ateista. Az új költészet hívei végigélték a 20.század minden borzalmát,s arra a követkehtetésre jutottak,hogy Isten magára hagyta a gon