Könyvekről mindenkinek

Orhan Pamuk török író Az új élet című, lebilincselő regényének főhőse Oszman, aki elveszettnek érzi magát a jelenlegi életében. Ezért új világok felfedezésére indul, új csúcsokat hódít meg, magasságokba felemelkedve és mélységekbe lesüllyedve. Az igazi felfedezések nem a fizikai valóságban, hanem a szellemben és a lélekben zajlanak. Oszman a titokzatos könyvvel a kezében bejárja Törökországot, valamint egyéb létező és fiktív utazásokon vesz részt. Pamuk a klasszikus keleti mitológiát remekül ötvözi a nyugat-európai pikareszk regény hagyományaival. Ebből a szokatlan ötvözetből pedig elképesztően lebilincselő olvasmány kerekedik ki. Véleményem szerint nincs a kötetnek politikai felhangja, Mehmet nem a konzervatív iszlámot képviseli, hanem ÁLTALÁBAN a szemellenzős konzervativizmust. Minden felnőtt irodalomkedvelőnek ajánljuk ezt a könyvet- de nemcsak ínyenceknek. Tényleg Mindenkinek! (Ford: Takács M. József. Ulpius Ház) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Aktualitások másképp: mediaszemle.blog

A vicc irodalmi műfaj, amin persze nevethetünk is, de gondolhatjuk komolyan. Mert ha a vicc jó, akkor megmarad az emlékezetben. Kúltúrát, személyiséget formál. Hát, én nem tudom, ki ez a Kágé, de a könyvön hatalmast röhögtem. Úgy kell majd a padlóról összeakaprni, de tényleg. A könyvtárosok is néztek nagyot, mit nevetek én egy könyvö, nem szokás errefelé az ilyesmi. Hatalmas, bombasztikus orvos, és betegviccek. Olvassa Ön is, esküszöm, nem fog fájni.... Amit pedig kétségkívül el kell ismernünk ,az az ízlés. Ennek a Kágénak van. A könyvben szereplő viccek nem trágárak, nem sértenek jóhírt és becsületet, akár még keresztény ember is olvashatja ezeket, s azt sem kell szégyellnie, ha olykor nevet.  Vizitdíjat pedig nem kell fizetnünk. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Most komolyan: sajtóról szóló oldal: mediaszemle.blogspot.com xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítások magánszemélyeknek, vállalkozóknak. 06 70 208 38 74

Alan Dean Foster: Kritálykönnyek című könyve a sci-fi magyarországi rajongóinak szól. A történet az idegenek által fenyegetett thranx civilizáció történetét örökíti meg. A thranxok intellegiens lények, részben föld alá épített városokban laknak, a legnagyobb ilyen településnek 55 millió lakója van. Tudnak írni- olvasni, képesek az empátiára. Egy lárva megtalálja életcélját, mezőgazdaság-tudománnyal kezd foglalkozni, ám az idegen űrhajók támadása tökreteszi a kísérleti telepet, melyen új növényfajták megalkotásával foglalkoznak. Eközben a hipertérben olyan űrhajót találnak, melyet még soha: Kiderül, a járművön, mely teljesen kiégett és rozsdás, mégiscsak él valaki- egy őr, aki a hajó katasztrófája után ottmaradt. A történet sokak fantáziáját felcsigázza, de az asszonyok otthontartják a bátor férfiakat. De a kíváncsiság nagyobb úr, mint a biztonság. Ez a két cselekményszál fonódik össze a Kristálykönnyek című könyvben. És ha valaki világi ésszel gondolkozik, nem is olyan neatív élmé

A huszadik század történelme bővelkedett diktátorokban. Mivel diktátor olyan emberből lesz, akinek valami baja van a lelkében, épp ezért ezen politikusok lelki élete ugyanolyan abnormális, mint politizálásuk. Diane Ducret: Hírhedt diktátorok asszonyai című könyvéből képet kapunk arról, hogyan találtak egymásra pszichopata férfiak és hasonló nők. A legelképesztőbb Mao szeretője és későbbi felesége, Csiang Csing. A kínai história egyik legnagyobb vérengzője olyan szinten volt féltékeny, hogy az is csoda, hogy bírja a papír. A román Conducator nagy tudósnak és békepolitikusnak álcázott neje, Elena Ceacescu sem volt akármi: nagyobb hatalom összpontosult kezében, mint férjénél. Általában elmondhatjuk, hogy bolond férfi találja meg a maga bolond párját. Egy kivétel azért van: a huszadik század legaljasabb diktátora, Hitler. Hitlerért rajongtak a nők, minden korosztály, minden társadalmi réteg, oly naivul szerette ezt az emberszerű lényt, hogy az elmondhatatlan. Számomra a huszadik század

Az irodalomban is léteznek önbeteljesítő jóslatok. A János királyról minden elemző leírja, hogy nem igazán sikerült dráma, nem ez Shakespeare igazi arca, gyenge próbálkozás egy zsenitől, stb. Így aztán az olvasó,mielőtt egyáltalán hozzáfogna a könyvhöz, máris tele van tömve értékítéletekkel. Pedig Shakespeare nem szorul rá. Ő akkora zseni, hogy még a gyengébb művei is nyugodtan olvashatók, nem alszunk el rajta, nem csalódunk benne, nem undorodunk meg az olvasástól. Csak nem lesz Hamlet-élményünk, ennyi. Persze, azt a kérdést azért joggal teszi fel a könyvolvasó és színházkedvelő hálátlan utókor, hogy ugyan miképpen lehetséges, hogy két király, nevezetesen János angol, és Fülöp francia ( utóbbit Fülöp Ágost néven ismerhetjük a történelemkönyvekből), egyszerűen békét köt egy város ostroma közben, mégpedig oly módon, hogy a város egyik polgára leszól a várfalról, hogy nekik már elegük van mindenből, tessék kibékülni, a királyok pedig erre elvonulnak tárgyalgatni. Az sem mindennapi a tört

Dékány Kálmán a Kádár-korszak irodalmi derékhadához tartozott, könyvei valószínűleg soha nem válnak kötelező olvasmánnyá a középiskolákban, ugyanakkor néhány figyelemreméltó alkotást hagyott az utókorra. Ezek közé tartozik a Vakítás című gyűjteményes kötet, melyben hat kisregénye olvasható a Szerzőnek. A könyvben szereplő kisregényeket a főszereplő, Halász Dénes személye köti össze. Dékány főhőse sorsán keresztül kívánja bemutatni a huszadik század magyar történelmét. Ez eléggé ambiciózus vállalkozás, de akad három mű, melyben Dékány jól megoldja ezt a feladatot. Az Ábránd című kisregény, a könyv "nyitódarabja" az ártatlan fiatalságról szól: középiskola, szerelem, iskolai ezmegaz. Ám a véres valóság már ide, a gimnázium falai közé is behatol: Hitler Harmadik Birodalma már bekebelezte Ausztriát, a bécsi zsidóknak már tilos leülni a padokra, a záró történelmi esemény pedig 1939.szeptember 1, Lengyelország megtámadása. Mit számít már, ki lesz az önképzőkör elnöke! A következő