Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2018

John Dos Passos:Három katona

John Dos Passos az első világháború amerikai regényét írta meg- Remarque az európait. John Dos Passos: Három katona című  könyvének hősei a társadalom különböző rétegéből érkező, némi hazaszeretettel és sok--sok kétséggel élő amerikai fiatalok, akiket az Öreg Kontinensre vezényel az élet, hogy itt harcoljanak hazájukért, a németek ellen. Remarque alakjai gyorsan kiábrándulnak a mesterségesen keltett optimizmusból, Dos Passos figurái ezt nem engedhetik meg maguknak. Alkalmazkodnak. Mert legyen bár az ember gyereke csóró olasz bevándorló, vagy sokak által igen tehetségesnek tartott, némi világmegváltó attitűdöt sem nélkülöző művész, túl kell élni. Túlélni a tengert, a frontot, a társakat. Pont ezeknek a túlélési stratégiáknak az összevetése kínál egyedülálló szellemi izgalmat az Olvasó számára. S ki tudja- a plasztikusan megírt cselekmény mögé nézve talán a lélek is gyógyul. Valamelyest. Ford:Bartos Tibor. Európa-Zrínyi, Budapest, 1982.

Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben

A könyv alcíme: Életmű-fogadtatás-utókor 1913-2006. Nincs rá lehetőség, hogy ezt a jelentős monográfiát teljes terjedelmében feldolgozzuk. Monostori Imre mérföldkőnek számító könyvéből inkább csak néhány jellemzőt emelnénk ki. Az első: Szekfű Gyula minden vitán felül tehetséges történetíró volt.A politikai-erkölcsi megítélés nem befolyásolhatja Szekfű szakmai teljesítményének elismerését. A török kor, a barokk, a 19.század történelmi emlékezetét híven őrizve, a forrásokat magas szintű szakmai felkészültséggel kezelve írta műveit Szekfű Gyula. Amely művek- és ez a második, amit feltétlenül el kell mondanunk Szekfűről- nem mindig sikerültek. A " változó idők" nem egy esetben túl erős hatást gyakoroltak erre a monumentális történetírói életműre. Szekfű túlzottan gyakran esett bele abba a hibába, hogy tanítani akart, példát keresni a történelemben bizonyos tézisekre. Ez pedig mindig oda vezet, hogy a fellelt példák örökösen "ideiglenes használatúak" maradnak. Ami pedi

Agatha Christie: Gyilkolni könnyű

Agatha Christie kevésbé ismert könyvének hőse, egy idős asszony mindenáron Londonba szeretne utazni. A Scotland Yardra igyekszik. Gyanakszik ugyanis, hogy a falujában nemrég történt halálesetek nem baleset, hanem gyilkosság miatt következtek be. A lelkész, aki imádta méheit, értett is hozzájuk, elfelejtette volna felvenni a védőmaszkot? A jó öreg doktor pedig csakugyan véletlenül adagolta magát túl gyógyszerekkel? Luke Fitzwilliam , a Malájföldről hazatérő rendőrtiszt először csak bogaras öreg hölgy kitalációjának gondolja az egészet. Ám, amikor Lavinia Pinkerton is meghal, tovább már nincs értelme az öncsalásnak: gyilkosságsorozattal állunk szemben. A Gyilkolni könnyű nem tartozik a Krimi Királynőjének legjobb művei közé, de azért kellemes kikapcsolódás mindazoknak, akik kedvelik az elrejtett logikai összefüggések fokozatos feltalálásán alapuló klasszikus krimit. 

Shan Sa: A gójátékos

Miért is vált maradandó irodalmi alkotássá az Európában élő kínai írónő,  Shan Sa kiváló regénye, A gójátékos? Talán azért, mert a Szerző ügyesen elkerülte a témával együtt járó csapdákat. Nem abszolutizálja a gó-t, a könyv nem a góról szól, hanem emberi sorsokról. Másfelől a történelem viharában vergődő, testi és lelki kínok között vergődő kínai emberek feje fölött mindig ott lebeg a gó, mint a szabadság igézete, menekülési lehetőség. Egyben: lehetőség a kiteljesedésre. A történet a huszadik század harmincas éveiben játszódik, Mandzsúriában. A japán megszállók bábállamot hoznak létre, élére pedig az utolsó kínai császárt, Pu Jit állítják. A helyi lakosság alávetett helyzetben, a lázadási kísérleteket könyörtelenül elnyomják, az elfogottakat előbb megkínozzák, aztán kivégzik. Egy japán katona, akit a balsorsa erre a szolgálati helyre vezényel, különös megbízást kap felettesétől. Az Ezer Szél nevű város főterén gó-t játszó embereket kell figyelnie, nehogy valami japánellenes összeesküv

Dr.Vedres Géza: Akasztás kétszer

Sokan irodalmi igénytelenségnek tartják a krimit. Sok esetben ez igaz is- de mi van akkor, ha rendőr írja meg egy valódi bűntény történetét, persze, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával? Ez esetben más lesz a mérce, az adott könyv voltaképpen átalakul: krimiből bűnügyi dokumentumregénnyé válik. Dr. Vedres Géza könyveit a színtiszta realizmus jellemzi. Nem feltétlenül borzongatni akar, hanem egy nyomozás menetét feltárni az Olvasó előtt. Az Akasztás kétszer című regényben is ez történik. A mű főhőse Karola, aki úgy lóg ki az 1980-as évek szoci mindennapjaiból, mint túlméretes ponty a horgász vödréből. Karola nem rendelkezik szakmával, dolgozni sem akar, viszont imád bulizni, szereti a drága ruhákat, és persze a diszkót. Szegény férje alig tűri az asszonyi szeszélyek eme túlzottan materiális megnyilvánulásait, az anyós egyre többször ad hangot ellenszenvének, mígnem Karolánk elhatározza, hogy beiratkozik egy gyors- és gépíró tanfolyamra. A tanfolyamon megismerkedik egy másik f

Frans De Waal: Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?

A provokatív kérdés egyébként nem Frans De Waal találnnya, már a jó öreg Charles Darwin is megkérdezte olvasóitól, hogy nem szégyellik-e magukat az orángután intelligenciája miatt...Az elég okosak vagyunk című könyv játékos ismeretterjesztés felnőtteknek. Nagyon szórakoztató, egyetlen baja a szélsőségig vitt evolucionizmus. A könyv címét is magában foglaló kérdésre válaszolva: Igenis az ember van olyan okos, hogy megérti az állatokat, mert az ember Isten képére teremtetett. Nem kell magunkat szégyellni amiatt, hogy nem vagyunk csimpánzok, Rhesus majmok, halak, vagy éppen disznók. A Föld legokosabb teremtménye az ember, az már más kérdés, hogy ezt az intelligenciát mire használja...Amúgy a könyvet minden kíváncsi embernek ajánlom, még gyerekeknek is. ( Alexandra Könyvesház Kft, 2018.)

Stefan Chwin: Hanemann

Stefan Chwin történelmi- lélektani regényének hőse, Hanemann, a második világháború előtti Gdanskban, feszült politikai légkörben dolgozik, mint kórboncnok. Végzi a dolgát, próbálja életéből kizárni a politikát. Ám egy szép napon, mikor balesetben elhunyt nőismerősét kellene felboncolnia, elege lesz az egészből, otthagyja munkáját. Ettől kezdve karrierje nem más, mint mélypontok sorozata. A második világháború során otthonát veszti, a szovjet mintára levezényelt kommunista átalakulás idején pedig a hatalom megbízhatatlan elemnek tartja, partvonalra teszi. A Hanemann történelemszemlélete szerint a kommunizmus éppoly igaztalan és embertelen rendszer, mint a Hitler-féle nácizmus. Stefan Chwin könyve nem pusztán a huszadik század nagy sorsfordulóin átívelő történelmi tabló, hanem lélektan. Szerző remek pszichológiai érzékkel ábrázolja hőseit. Külön ki kell emelni a háborús fejezetek mozaikszerű, a film dinamikájához hasonló pörgését, a rövid, sokszor kétszavas mondatokat. S igazi irodal

Stefan Hertmans: Háború és terpentin

Szereti a háborús regényeket? Akkor ne habozzon, azonnal szerezze be Stefan Hertmans 1951.ben született belga író Háború és terpentin című könyvét, mert ennél jobbat ebben a tematikában még kevesen alkottak. Arról van szó, hogy Hertmans mesterien ütközteti a 19. század békevilágát ( vagy hazug világát?), az első világháború poklával: lövészárkokkal, sebesülésekkel, és sok egyéni tanulsággal, melyekből azonban Európa egyáltalán nem tanult. Hertmans: Háború és terpentin című könyve azzal éri el lebilincselő hatását, hogy- látszólag legalábbis- semmi különöset nem csinál. Nem posztmodernkedik, nem ellen-posztmodernkedik, egyszerűen csak leír egy történetet, pontosabban: személyes történelmet, két emberi sorson: nagyapán és unokán keresztül. Nyilván az unoka élettapasztalatai sokkolóbbak, talán valóságosabbak is, ám ne felejtsük: az emberiség békét érdemel, mert a humanizmus eszköz lehet a gonso erők megállítására. Stefan Hertmans tudja ezt, és az Olvasóknak ír. Az értőknek, azoknak, aki

Háy János: Ország, város, fiú, lány

Háy János költőként, prózaíróként, drámaíróként ismert a magyar Olvasóközönség előtt. Ország, város, fiú, lány című könyve esszékötet, a magyar esszé legjobb hagyományait folytatva. Utazásokról, közéletről, hazáról családról szóló írások ezek. Háy János azt kutatja, hogyan vélekedünk mi, közép-európaiak egymásról és a világ más régióiról. Véleményem szerint a legjobb, legszínvonalasabb "töprengést" Svájc esetében követte el a Szerző. Svájc az az ország, ahová minden magyar vágyik- de valahogy mégse vágyik. Lengyelországba minden magyar vágyik, de felvállaltan vágyik, sőt, van, aki haza se jönne. Nagyon tetszik a 127-128.oldalon olvasható szövegrész: két oldalban megfogalmazott látlelet a mai Európáról, annak kulturális sekélyességéről.Háy János mondatain valami féltve szeretés uralkodik, mintha egy apa szeretné utolérni elbitangolt gyermekét.Ez a gyermek persze rendkívül összetett és bonyolult jellem, többféle kulturális-történelmi rétegből áll össze. Így szeretetreméltó.

Rainer M. János: Századosok

Nagyon keveset tudunk a magyar katonai középrétegnek a 20.századi nagy kataklizmákban betöltött szerepéről. A magyar olvasóközönség- vagy inkább fogalmazzunk úgy: történelmet tanuló diák- nincs tisztában azzal, milyen szerepet játszottak magyar katonatisztek a második világháborúban, valóban németpárti volt-e a Horthy-hadsereg ( már a kifejezés is tendenciózus) nagy része, mi történt a katonákkal a kommunizmus beköszönte után, valóban civilekké lettek-e a századosok, stb. Ezt a tudáshiányt hivatott pótolni Magyarország egyik vezető történészének, Rainer M.Jánosnak könyve, a Századosok. Nagyon adatgazdag, ugyanakkor lelket gyönyörködtetőn olvasmányos mű. Egyéni sorsokon keresztül villantja fel a tragédiákkal terhes magyar történelmet. Megtudhatjuk, milyen családi háttérrel rendelkeztek a könyv főhősei, hogyan végezték iskoláikat, milyen szerepet játszottak a második világháború idején, elkövettek-e háborús bűnöket- mint azt a szocialistának mondott történetírás oly előszeretettel mon

Gerhard Lofink:A Názáreti Jézus. Mit akart és ki volt Ő?

Nagyon sok könyvet írtak már Jézus életéről. Ezek között akad jó és rossz ( az evangéliumok prózásítása), de Igazán Jó csak kevés. Gerhard Lofink: A Názáreti Jézus. Mit akart és ki volt Ő? című munkája az utóbbiak közé tartozik. Akik felekezeti elfogultságtól szenvednek, azoknak tudniuk kell, hogy Lofink katolikus, a könyvet pedig a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó adta ki (2017), de ettől függetlenül bármely egyházhoz, felekezethez tartozó keresztény hívő figyelmébe szívesen ajánlom ezt a könyvet. Szerző nagyon messziről indul ( azt elemzi, miben különbözik az ókori tény a mai ténytől, az ókori hír a mai hírtől), és messzire jut. Nem hallgatja el Jézus tevékenységének ószövetségi aspektusait, mindig szól az értelmezés kereteiről is ( Jézus beszédei kapcsán például a bibliai krisztusi nyelvet elemzi, Jézus nyelvét). Lofink tudja, hogy a Jézus iránt érdeklődő mai ember számára, még akkor is, ha keresztény hívő az illető, szükség van arra, hogy átstrukturálja gondolkodását. Hiszen eg

Horváth László Imre: Nézd, havasak a fák, tél van

Horváth László Imre regénye a modern magyar irodalom egyik mesterműve. Egy különös szerelmi háromszög történetét meséli el, remek intuícióval, olvasóbarát fogalmazással, úgy, hogy a szívünk sajdul... Krisztián, az a bizonyos " előző pasi" , rákkal kórházba kerül. Még azt sem látja, ami kint van, az ablakon túl. A lány, aki sűrűn látogatja,hatalmas megrázkódtatásokon megy át. De Anni jelenlegi szerelme, aki egyben a  történet narrátora is, nem lát az orrától. Csak birtokolni akar. És persze, féltékeny. De olyan furcsán- elvégre az ember mégsem lehet féltékeny egy haldoklóra. Vagy igen? Kiderül a kisregényből. A kötet második részét versek teszik ki- olyan versek, melyek kapcsolódnak az előző, prózai íráshoz. Vers és próza egy könyvben, de nem mellérendelten, hanem " hálózatban", szorosan egymáshoz kapcsolva- talán példa lehet ez mindazon fiatal írók számára, akik mindkét területen tehetségesek, de nem sikerült ebben vagy abban egy egész könyvet kitevő anyagot össze

Puskás Attila:A teremtés teológiája

Puskás Attila könyve, A Teremtés teológiája, azért nagyon fontos olvasmány, mert napjainkban mindennél erősebben aktivizálták magukat azok a szellemi erők, melyek a világ létrejöttét kizárólag materiális okokkal igyekeznek magyarázni- szerintük sikerrel. A 21. század első évtizedeiben a materializmus jelenti a legnagyobb veszélyt a keresztény egyházakra, a keresztény gondolkodásra- és a Bibliára. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan könyv ( és persze: minden Szerző, minden Kiadó), melyek felvállalják, hogy megjelentetnek a világ isteni eredetéről szóló munkákat. Ugyanakkor Puskás Attila könyve sok tekintetben felvet olyan kérdéseket, melyekre első olvasás után nehéz választ kapni. Most, amikor minél szélesebb rétegek számára ajánlom A Teremtés teológiáját, rendhagyó módon ezeket a bennem igen markánsan megfogalmazódó kérdéseket, hirtelen születő vélemény- kezdeményeket veszem sorra ( szám szerint kettőt), remélve, hogy a diszkusszív hangnem- amely részemről mindig elismerést takar- ke

Lackfi János: Szóvihar

A Szóvihar című könyv a kitűnő költő, Lackfi János 1988 és 2003. között megjelent verseit tartalmazza. A viszonylag tág időtávlat miatt szinte természetes a költői műfajok sokszínűsége, a költői magatartás folyamatos változása. Éppen ezért, mintegy lelassítva a mozgóképet, kiemelnék a kötetből- ajánlásképp- egy fontos motívumot. Mégpedig a rendkívül kifejező címadást. Magyar poéta utoljára Arany János volt, aki figyelemfelhívó és kifejező címeket tudott adni verseinek ( pl. Szondi két apródja). Kassák Lajos verscímei viszont megosztók: az avantgarde-utálók fanyalognak, mert sok a szám... Lackfi János úgy ad címet, hogy egyúttal az már a vers első sora is- a befogadó szempontjából. Vegyük pl. Lángpohár című versét. Ha olvassuk ezt a címet, rögtön megfogalmazódnak bizonyos kérdések: 1. Ez egy olyan pohár, ami lángból van? 2. Ez egy olyan pohár, amely lángra gyújt ( mondjuk a szívet)? 3. Ez egy pohár, amiben láng van? Miért tárol valaki egy pohárban lángot?  Vagy ott van az "