Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Megoldás a klímaváltozásra, avagy a változás 6 programja Nagyon sok könyvet írtak már napjaink talán legfontosabb globális problémájáról, a klímaváltozásról. Ezek a könyvek általában egy adott helyzetet mutatnak be, kárhoztatják a döntéshozókat, valamint megpróbálják megjósolni, mikorra pusztul ki az emberiség. Megoldási javaslatot azonban nem adnak, esetleg a mindennapi fogyasztás visszafogására próbálják rávenni az emberiséget.  Dr. Dittrich Ernő mérnök, a Pécsi Tudományegyetem oktatója is a globális klímaváltozásról írt, de könyve kiemelkedik a hasonló témájú írások közül. Egyrészt azért, mert nem elégszik meg azzal, hogy számtalan grafikon segítségével bemurtatja, hogyan hat a klímaváltozás az ökoszisztémára és azon belül az emberi társadalom túlélési esélyire. Dittrich tanár úr könyve megoldási javaslatokat is ad- olyan megoldást, mely jóval túlmutat az ökológián, mint szűk értelemben vett tudományágon. A jövő neve Élet című könyvből megtudhatjuk, hogy a pszichológ

Elfriede Jelinek, osztrák írónő, 2004 irodalmi Nobel-díjasa,remekművet alkotott. Téli utazás című  színműve (amely olvasható monodrámaként, de belső monológokból álló regényként is), új utat nyitott az európai színműírás előtt. Bebizonyította, hogy a színadon az igazi cselekmény belül zajlik, nincs jelentősége a látható konfliktusoknak. Nagyon sokat éa sokan írtak már Jelinek kifejezésmódjáról, a zenei jellegű felépítésről, itt csak nagyon röviden összegezném a Téli utazás irodalmi és zenei előzményeit:Wilhelm Müller: Téli utazás című versciklusából Georg Philipp Schmidt von Lübeck írta az Én a hegyek közül jövök című dalt, melyre nem kisebb személyiség, mint a zseniális komponista Franz Schubert írt zenét. Hallgassák meg, elkéesztő élmény! Jelinek Téli utazása ennek a műnek a hatására született, hangulatilag, olykor rtmikailag is követi Schubert zeneművét.  A Téli utazás azonban egyáltalán nem 19.századi romantikus mű: ízig-vérig a 21.századi ember problémáiról szól. Létértelmezés, ha

 Háy János a kortárs magyar irodalom egyik vezető személyisége. A cégveztő című regénye alámerülés a múltba, egy felső középosztálybéli ember sorsán keresztül bemutatván a rendszerváltás-korabeli magyar történelmet. Szokásomtól eltérően most nem spoilerezek, nikább azokat a kérdéseket, gondolatokat és kételyeket gyűjtöttem össze, melyek Háy János könyve olvastával- és a rendszerváltás-korabeli magyar histórián való gondolkodással- felmerültek bennem. Senkit nem akarok lelombozni, de Háy János könyve jó, sok ember talál önmagában és környezetében élő embertársain a regény főhőséhez hasonló kraktervonásokat. Úgyhogy jöjjenek azok a kérdések és problémafelvetések, ha pedig ezen túl vagyok, máis lehet menni könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba, beszerezni ezt a kiváló könyvet.  Szóval, elsőként az jutot eszembe: volt-e Magyarország valaha erkölcsös ország? Hiszne még a 19.századi nagy előreugrás, a dualizmus korának nagy ipari és kereskedelmi fejlődése, urbanizációja is rengeteg korrup

 Josef Pieper (1904-19979)a 20.század  egyik legismertebb német filozófusa, teológusa. Ahogy könyvének előszavában Karl Lehmann fogalmaz, Piepert leginkább a teológia előszobája, az úgynevezett határterületek érdekelték.Magyarul , sajnos, kevés mű jelent meg tőle, pedig német nyelven megjelent írásainak összkiadása kilenc vaskos kötetet tesz ki. Mai olvasó számára mind nagyon érdekes művek, a magyar könyvkiadás egyik adóssága lenne, hogy a mi nyelvünkön is megjelenjenek legalább a fontosann, gyakrabban idézett művek. A Szabad idő és kultusz című könyv ismertetésekor már a címnél el kell időznünk kissé. A Szabad idő, abban az értelemben, ahogy a köznyelvben használjuk, leginkább a pihenés, a szórakozás, a családdal, barátokkal való együttlét idejét jelenti, legalábbis 21.századi értelmezés szerint. Josef Pieper nem ebben az értelemben használja ezt a szót- ha németül is ért a Kedves Látogató, akkor talán megenged egy kis fogalommagyarázatot. Németben a mai értelemben vett szabadidőt Fre

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való

 Ha Magyarországon meghalljuk a "csokoládé" szót, legtöbbbünknek a boltban kapható táblás tömegtermékek, vagy legfeljebb olcsó, szülinapra vásárolt bonbonok jutnak eszébe. Chantal Coady könyve, a Csokoládé, bevezet bennünket a csoki igazi, színvonalas, már-már luxusnak is nevezhető világába.  Megtudhatjuk, hogy már az azték és a maja indiánok is ismerték a csokoládét,potencianövelőnek használták. Amikor aztán az európai hódítók megjelentek Amerikában, ők is hamar felfedezték a különleges ital (sic! mert akkor még ital formájában fogyasztották a csokoládét) gyönyörűségét. A történelemkönyvek kevés szót ejtenek erről, de a csokoládé a 16.századi spanyol kereskedelem egyik legkeresettebb, legfelkapottabb árucikke volt. Coady könyvéből kiderül az is, hogy 17.századi Franciaországban már kétféle csokoládét különböztettek meg: köznépnek valót és nemeseknek valót. A király, természetesen, csak ez utóbbit fogyasztotta.  Aztán eljött a 19.század, a kapitalizmus kora, egyre többen emel

Garai László könyvéből számomra kirajzolódik az innovatív magyar értelmiségi tragikus sorsa. Nyugaton tanul, tanít, hazajön, aztán észreveszi, hogy tudományterülete, a gazdaságpszichológia, legtöbb honfitársa számára teljesen idegen, legjobb esetben is határtudományjént kezelik. Azt is észreveszi, hogy itthon sokan nem veszik észre, hogy a modern gazdaság átalakult, már nem az a lényeg, hogy mit termelünk, hanem az, hogy vesszük észre, hogy mit is kell termelni. Ebben az újfajta kapitalista versenyhelyzetben pedig a pszichológia érzék, irányultság döntő fontosságot nyer. Ám innovatív értelmiségi emberünk akkor a legszomorúbb, amikor azt veszi észre, hogy az egyetemi oktatásból is akarják hagyni a gazdaságpszichológiát, nemcsak a vaskalaposok, hanem még hallgatók is, sőt, olyan doktorandusz is akad, aki nem tudja azt leírni, hogy senkié. Garai László tehát megszomorodott, írt néhány cikket, fogalmazványt, ezeket közzétette az Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? című könyvé

Azért egy felkiáltójel elkelt volna a cím után...Dési Péter: Felejtsd el a holnapot című könyve társadalomkritikával fűszerezett, szépirodalmi igényességű kalandregény. Főhőse egy üzletember, aki alacsony sorból kapaszkodott fel, és még kapaszkodik, csak kapaszkodik- egészen addig, míg ölébe nem csöppen élete nagy lehetősége. Egy kis simlivel bányászati részvények értékét futtatja föl a csillagos égig, aztán eladja őket- ebben a korban még nem segítik a tőzsdézőket mindenféle kockázatkezelő algoritmusok. A másik főhős pedig Gabriel, piti szélhámos, aki felkelti a lelkész érdeklődését. rendszeresen látogatja a kórházban fekvő férfit, akinek életútja felér egy kalandregénnyel. mindeközben sokat tanulunk az amerikai társadalomról, a kapitalizmus természetéről, a lázadás értelmetlenségéről, az emberi jóságról, jócselekedetekről. Remek könyv, kis hibákkal, de ezeket elnézzük. xxxxxxxxxxxxxx Kattints erre a blogra is, remélem, nem fogod megunni: mediaszemle.blogspot.com