Könyvekről mindenkinek

 Véleményem szerint a 21.század Európájának irodalmi műfaja a novella ( illetve az elbeszélés, a magyar irodalmi köznyelv olykor szinonímaként használja a kettőt, hibásan). Az emberek rohannak mindnfelé, kevés idejük marad az olvasásra- az íróknak pedig az írásra. A rövidpróza ebben a helyzetben ideális:kifejező, markáns, olykor meghökkentő történetekkel lehet megragadni manapság az Olvasó figyelmét.Ezt teszi Horváth M.András is kitűnő, Kávészünet című kötetében. 52 novella található a könyvben, minden hétre egy. Formailag és tartalmilag a legváltozatosabb írások, mindenfajta ízlésű és érdeklődésű ember számára. Spoiler vagy tudálékos irodalmiaskodó elemzés helyett kiválasztottam a kedvenceimet a kötetből, és ezekről szólnék néhány szót.  A Zongorista:egyszerűen elképesztő, ez a volt a könyvben szereplő novellák közül,amit hatszor is elolvastam. A mű magáról az alkotásról szól, arról a menekülésekkel és egybelvadásokkal terhes folyamatról, amely által egy tehetséges ember próbálja felé

Szomory Dezső nem kifejezetten jó novellista. Ebben a műfajban nem érvényesül olyan jól a kitűnő Szerző szavakkal való játékkészsége, nem tűnik ki annyira a magyar nyelv iránti szeretete. A szecessziós túlburjánzással díszített Szomory-nyelv redukálódik, így az Olvasó számára marad a történet, meg a mögötte rejlő lélektani ábrázolás, ebben viszont, valljuk be őszintén, a Nyugat élvonala jobb volt. Az Elbukottak mégis jó könyv, ajánljuk minden olvasni szerető kultúrembernek. Nagyon mélyen világít. Nem feltérképez embereket, hanem a nyelv-reflektorral tűélesen az arcukba, a szívükbe világít. Még a rosszindulat is szánnivaló gyengeségnek tűnik fel. Szinte játékká válnak az emberi kapcsolatok. A kötet nyitó darabja, a Nyomorúság, voltaképpen nem novella, hanem kisregény. Önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Egy megesett lány megpróbálja csecsemőjét elpusztítani, de az túléli, felnő, az újságírói hivatást választja, szerelmes lesz egy színésznőbe, de kiderül,hogy a csecsemőkori beavatkozás