Könyvekről mindenkinek

 Harlan Coben korunk egyik legjobb, legnépszerűbb krimiírója. Maradj mellettem című könyve kemény, amerikai stlusú, sorozatgyilkos-krimi, ugyanakkor nem hiányzik belőle a logikai szál sem. Mindezen túl pedig hús-vér szereplőkkel, valóban " élő" karakterekkel talalkozunk ebben a könyvben, nincs benne lehetetlen vagy valószínűtlen figura. Az alábbi rövid könyvajánlóban egy igencsak vázlatos spoilert közlök, majd kitérek arra, mi emeli ki a Maradj mellettem című könyvet korunk krimi-dömpingjéből.  Kezdődjön hát a spoiler! A fiktív történet napjainakban játszódik, helyszíne az amerikai szerencsejáték- és szórakoztatóipar egyik fellegvára,Atlantic City. A történet több szálon bonyolódik, hogy aztán ezek a cselekményszálak taláokzzanak, s meglepő helyzeteket hozzanak létre. Az első szál a messzi múltba nyúlik vissza. Tizenhét évvel ezelőtt eltűnt egy férfi, Stewart Green. Sem élve, sem holtan nem került elő. Broome nyomozó az eltűnés minden évfordulóján meglátogatja Sarah Greent. S

 Bernadette Devlin baloldali politikus,mai napig fontos szerepet játszik az ír baloldali politika menetében. A lelkem ára című önéletrajzi könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Nagy-Britinnia,Észak-Írország és Írország 20.századi politika-és társadalomtötténeti tényei,folyamatai iránt. Nem árt némi háttérismeret az olvasáshoz:kik voltak 1945 után Nagy-Britannia miniszterelnökei,milyen politikai folyamatok határozták meg Nagy-Britannia és Írország viszonyát,stb. Devlin műve a szó eredeti értelmében vett memoár:szubjektíven látja a történelmet s benne saját szerepét. A személyes sors és az ország sorsa folyton egymásba fonódik,ettől,no meg a cselekmény rendkívüli dinamikája miatt lesz rendkívül élvezetes,olvasmányos ez a könyv. Külön érdekesség a mű keletkezéstörténetében, hogy A lelkem ára című könyvet eredetileg a Szerző édesanyja kívánta megírni, csak neki- romló egészségi állapota miatt- erre már nem maradt ereje.  Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy van a műnek egy

A 2018-ban elhunyt Evelyn Anthony korunk egyik legkitűnőbb kalandregényírónője volt,számtalan bestselerrel ajándékozta meg az olvasóközönséget. A Poellenberg-örökség egyike legjobb könyveinek, olvasható krimiként,kalandregényként,de identitás-regényként is. Egy nagyon rövid-de remélhetőleg figyelemfelkeltő- spoiler talán megértetheti velünk,miért annyira aktuális ez a regény még most,a 21.században is. A történet fiktív,de annyira elő kapcsolatban áll a történelemmel,hogy akár a valóságban is megtörténhetett volna. A történet a második világháború idejébe nyúlik vissza. A nácik előszeretettel loptak műkincseket gazdag német  és mindenféle más ,,családoktól. A Poellenberg-örökség egy 18. századi barokk stílusú sótartó,csodálatos díszítéssel,melyet a von Hessen arisztokrata német családtól lopott el egy rendkívül kegyetlen náci vezető,Bronsart. Amikor a nácik veresége már biztosnak látszott,Bronsart elrejtette a sótartót,ő maga elmenekült,lányát pedig egy gyermekvédő szervezetnek adta,ak

 A vihar című dráma ( a műfaji besorolásról lentebb még szó lesz) William Shakespeare kései korszakában keletkezett, jelenlegi ismereteink szerint- a Shakespeare-filológia időnként kénytelen kevés adattal is beérni- 1611-ben mutatták be a darabot,de nem a Globe színházban, hanem a domonkos-rendi szerzetesek remek akusztikájú termében, mégpedig igen előkelő, udvari közönségnek. E rövid könyvajánlóban nem tudok itérni a darab minden részletére. Mivel számtalan olyan könyv jelent meg a magyar könyvpiacon, mely tartalmazza a Shakespeare-drámák cselekményét, ezúttal nem spoilert közölnék a műről, inkább egy-két észrevételemet osztanám meg a Kedves Látogatókkal.  1. Irodalomtörténeit közhely azt állítani, hogy a könyveitől megszabadulni kívánó Prospero maga az idősödő Shakespeare lenne. Ez nem igaz. Prospero azért égeti el könyveit, mert isten háta mögötti, elhagyott szigetéről visszatér a világba, mégpedig hatalmi pozícióba, a kor egyik legdinamkusabb, legpörgősebb városába. Prospero nem vi

 Platón az ókori görög világ egyik legnagyszerűbb filozófusa volt, hatása a mai európai kultúrára felmérhetetlen. Az államférfi című művét több, mint kétezer esztedeje írta, ám a mai kor Olvasója számára is találunk benne megszívlelendő vagy elgondolkodtató szövegrészeket, gondolatokat. A mű egy trilógia- Az állam, Az államférfi, Törvények- középső darabja. Aki elolvassa a könyvet, nemcsak Platón szorosabb értelemben vett politikai filozófiájával ismerkedhet meg, hanem nagyon sok finomságot, ínyencséget megtudhat az ókori Hellasz népének gondolkodásáról, mindenapi életről vallott felfogásáról is.  Milyen a jó államférfi? Platón a érdés megtárgyalásakor igen messziről, mondhatni, a kályhától indul, s előbb azt a kérdést teszi fel: milyen alapelvek szerint is működik a világ? A válasz szerinte a következő:a világ forog a maga rendjén, s létezik egy végső mozgató erő, a démiurgosz. Ez a démiurgosz akkor forgatja az univerzumot isteni rend szerint, ha az istenek éppen az emberek oldalán ál

 Igazából a borító belső oldalán található Előszó irányította érdeklődésémet Varga Lajos könyvére. Nagyon rokonszenvesnek tartom, hogy a mai, agyon-professzinalizált, túlspecializált világban Szerző a reneszánsz ember eszményképét vallja: a kíváncsi, sokfelé érdeklődő, az életet egységes egészként felfogó szemlélet csodálatos eredményeket hozhat. Varga Lajos nem tartja a szó nálunk meghonosodott értelmében írónak önmagát, ő pusztán összegyűjtötte Az elégedetlenség jogán című kötetébe azokat az írásokat ( interjútól elbeszélésrn át esszéig), melyeket a mai napig- azaz könyv megjelenéséig, 1989-ig- aktuálisnak, érdekesnek tart. Számomra rendkívül rokonszenves ez az írói hozzállás- mely párosul nagyon jó, példamutató íráskészséggel, és egészen eredeti világlátással.  A kötetet az Egyéni idő-munkaidő című, 1968-ban keletkezett írás nyitja ( egész Európa történelmében jelképes, itt is kulcsfontosságú). A belső monlógikus szerkesztésű novella arról szól, hogyan teszi tönkre az embert a szoci

 Desmond Bagley (1923-1983) a huszadik század neves brit kalandregény- írója volt, több könyvéből filmváltozat vagy éppen tévésorozat is készült. Hajtóvadászat a Szaharában című könyve a kalandregény- irodalom egyik klasszikusa, igazi nemzetközi bestseller. Ha művelt emberek nem is olvassák végig, azt azért illik tudni, hogy létezik ilyen könyv....Nagyon eredeti a cselekményvezetés, és legtöbbbünk által nem ismert idegen kultúrába pillanthatunk be. Az alábbiakban rövid spoilert közlök a könyvről, ezzel próbálván kedvet csnálni Önönek az olvasáshoz!  A fiktív történet valamikor a huszadik század közepén játszódik, de a történet szálai jóval korábbbra, a repülés hőskorába nyúlnak vissza. Az 1930-as évekre a repülés már igen sokat fejlődött, a nemzetközileg ismert gyárak gépei képsek voltak több ezer mérföld megtételére is. A pilóták pedig valóságos hősök voltak, újságok címlapján szerepeltek, rádióinterjúkat adtak.  1936-ban maratoni repülőgép-versenyt rendeztek, Londonból kellett a dél-

 Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő, azaz P.Howard ( vagy fordítva?) egyik legnagyszerűbb, egyben legismertebb kalandregénye. Jómagam először több,mint harminc éve, középiskolás koromban olvastam a könyvet és halálra röhögtem magam. Most, közel három évtized után újraolvastam, és megint halálra röhögtem magam, csak most más poénokon. Ennyit a fejlődésről. Az emberi elme folyamatosan megújul, ugyebár... az alábbi rövid könyvajánlóban egy rövid spoilerrel ( melyet, természetesen, nem fejezek be, hiszen akkor hol marad az Olvasó meglepődése, ami, ugyebár, alapvető eleme egy Rejtő-könyvnek) szeretnék tisztelegni a Szerző előtt. Ez a könyv nagyon jól sikerült, mindenképpen helye van ebben a könyvajánló blogban.. Kezdjük a történetet! Úgy kezdődik, mint egy szokásos Rejtő-regény: emberek, vagy affélék, verekednek egy kikötői kocsmában, mert,ugyebár, a becsületet védeni kell. Közben megismerkedünk történetük szereplőivel: Rozsdással, a Főorvos Úrral, a Bunkóval, és a Kölyökkel. A Kölyök aztán, s

 A középiskolában valahogy úgy tanuljuk / úgy tanítják a kora újkori angol irodalomat, hogy volt egyszer egy angol reformáció, aztán jött egy I. Erzsébet, akinek idején felvirágzott a kultúra, amely Shakespeare drámáiban elérte csúcspontját, aztán predig lehanyatlott. Ezt a nézőpontot sürgősen el kell felejtenünk- többek között erre is tanít bennünket a Bényei Tamás és Kállay Géza által szerkesztett Az angol irodalom története .A kora újkor című kötet. Az angol irodalom sokkal árnyaltabb, differenciáltabb volt- mindig is, nem csak a tárgyalt korszakban- hogysem elbírna egy, inkább csak az oktatás kényelmét szolgáó leegyszerűsítést. Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni- rövid terjedelemben, ahogy azt már Kedves Látogatóink megszokhatták- hogy a kötet tanulmányainak elolvasása után milyennek látom én, mint befogadó, az angol irodalmat.  Először is: mint minden korszakban, az 1480-as évektől az 1640-es évekig tartó korszakban is az irodalom része volt egy nagyobb konglomerátumnak,

 2023-ban a norvég Jon Fosse nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Méltó helyre került a díj: Fosse ugyanis az utóbbi évtizedekben megújította az európai drámaírást.  Magyar nyelven is elég sok könyvet tudunk ajánlani Jon Fossétól. Akik szeretnének megismerkedni Jon Fosse írásművészetével, azoknak ajánljuk a hat színművet tartalmazó Valaki jön majd című kötetet: ez nagyjából keresztmetszetet nyújt arról, mit is értünk a "Fosse újfajta dráma-koncepciója" kifejezés alatt.A Nobel-bizottság külön kemelte Fosse " innovatív drámáit".  Szintén érdekesnek találom a Kovécs katáng Ferenccel közösen írt Ibsen én vagyok című könyvet. Mondhatni, egyedülálló az európai kultúra történetében.  Gratulálunk Jon Fossénak az irodalmi Nobel-díjhoz, s reméljük, még sok kiváló alkotással ajándékozza meg a világot!

 A hagyományos közgazdaságtudománynak két fő ága van:a makroökonómia és a mikroökonómia. Vannak azonban a közgazdaságtannak olyan területei, melyek mindkét szakmai ágazattal kapcsolatban állnak, sőt, interdiszciplináris módon más tudományok eredményeit, módszereit is bevonják vizsgálódásuk körébe.A fogyasztáskutatás ezek közé tartozik. Számba veszi, mit és mennyit fogyasztunk, felteszi a kérdést, milyen gazdasági-történelmi-pszichológiai okok magyarázzák fogyasztásunk sajátosságait. Igen erős kapcsolata van a gazdaságpszichológiával, a tudományág empirikus eredményei a pszichológiában alkalmazott kísérleti módszerekkel születtek meg.  Dan Ariely és Jeff Kreisler arra válalkozott könyvében, hogy megértesse velünk, közgazdaság iránr érdeklődő laikusokkal, hogy mit, mennyit és miért fogyasztunk, milyen érzelmek befolyásolnak bennünket vásárláskor, mire tartunk igényt az eladó részéről, miért érezzük olyan csábítónak a nagyáruházak akcióit. A (túl)költekezés pszichológiája segít nekünk abb

 Gyurkó László (1930-2007) a huszadik század második felének magyar sikerírója volt, számtalan színházi előadás, film,prózai alkotás fűződik nevéhez. Legtöbben mégis az Arcképvázlat történelmi háttérrel című Kádár János-életrajzról ismerik nevét. A halálugrás kevésbé ismert kisregénye, mely a Magvető Kiadó RaRe sorozatában jelent meg, és megjelenése idején, az 1970-es évek végén, méltatlanul kevés figyelmet kapott. Pedig érdemes róla beszélni, még akkor is, ha nem éppen hibátlan irodalmi alkotásról van szó. A Halálugrás című elbeszélés/kisregény a Kádár-korszakbeli magyar értelmiségi nők sorsát írja meg. A főhős, akinek neve nem derül ki ( ezzel is azt jelzi Gyurkó, hogy nagyon sok emberről lehetne itt szó), éppen gyászolja férjét, a rendkívül értelmes, kedves, társaságbeli Miklóst, aki valóságos értelmiségi csapatot hozott össze a házaspár nyaralójában. Gyászában egyedül van, ebből kiderül számára, hogy környezete pusztán a Miklós feleségének tekintette, nem ismerték őt el önálló szel

 Annak idején eléggé vegyes volt Krusovszky Dénes:Akik már nem leszünk sosem című regényének kritikai fogadtatása (2018-ban látott napvilágot az első kiadás). A közönség mindenesetre szerette a könyvet, s az a helyzet, hogy nekem is tetszik. A szerkesztését egyenesen lenyűgözőnek találom, de erről majd később. Ebben a meglehetősen szűkre határolt könyvajánlóban most nem spoilert szeretnék közölni, hanem különböző kulcsfogalmak, kulcsszavak köré csoportosítva kifejteni, hogy szerintem miért is jó Krusovszky Dénes könyve.  Felnőttség. Amikor az ember belép húszas éveinek második felébe, akkor valami megváltozik. Jelentősége lesz a dolgoknak, minden szónak, gesztusnak, súlya lesz. A korábban nagynak látott dolgok összemennek ( lásd Hajdúvágás), kissé elszürkülnek ( lásd a könyvben Debrecen példáját). Az a fajta fiatalos nyegleség, felelőtlenség, életvidámság eltűnik, mert mindenről kialakul valamilyen véleménye az embernek, s akinek véleménye van, az veszélyes, sokszor a tűzzel játszik (