Könyvekről mindenkinek

Moldova György: Titkos záradék című könyve a huszadik századi magyar irodalom botránykönyveinek egyike. A cím utalás a híres Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékára, a huszadik századi történelem egyik tragikus eseményére, mely végül Lengyelország felosztásához vezetett. Hogy miért is minősíthetjük botránykönyvnek a Titkos záradékot? Elsősorban a cselekménye miatt. A könyv magvát kivető Hitler Magyarországon című szatirikus regényben ugyanis Adolf Hitler feltámad, Magyarországra utazik nyaralni, vásárol egy Mein Kampfot, beköltözik egy gyárigazgató házába,kritikai jelzőkkel illeti a magyar közállapotokat, majd résztvesz Bánegres község forradalmában. Értjük Moldova szándékát: rámutatni, hogy a magyar történelem és politika mércéje sokszor még a hitleri Németország mércéjét sem üti meg. Értjük az ötletet, vesszük a poént. Csakhogy a megvalósításban, amikor az író leül és végzi a napi robotot- már elnézést kérek, van valami ízléstelen, valami otrombán felszínes. A poénok jelentő

Stefan Chwin történelmi- lélektani regényének hőse, Hanemann, a második világháború előtti Gdanskban, feszült politikai légkörben dolgozik, mint kórboncnok. Végzi a dolgát, próbálja életéből kizárni a politikát. Ám egy szép napon, mikor balesetben elhunyt nőismerősét kellene felboncolnia, elege lesz az egészből, otthagyja munkáját. Ettől kezdve karrierje nem más, mint mélypontok sorozata. A második világháború során otthonát veszti, a szovjet mintára levezényelt kommunista átalakulás idején pedig a hatalom megbízhatatlan elemnek tartja, partvonalra teszi. A Hanemann történelemszemlélete szerint a kommunizmus éppoly igaztalan és embertelen rendszer, mint a Hitler-féle nácizmus. Stefan Chwin könyve nem pusztán a huszadik század nagy sorsfordulóin átívelő történelmi tabló, hanem lélektan. Szerző remek pszichológiai érzékkel ábrázolja hőseit. Külön ki kell emelni a háborús fejezetek mozaikszerű, a film dinamikájához hasonló pörgését, a rövid, sokszor kétszavas mondatokat. S igazi irodal