Könyvekről mindenkinek

 Sipos Balázs:"Amerika,ezeremeletes mennyország"...című könyve azt kutatja, hogyan jelent meg a Horthy-korszak írott sajtójában, filmhíradóiban,játékfilmjeiben, könyveiben és rádióadásaiban az Amerika Egyesült Államok. Mit gondoltak őseink erről a hatalmas országról, 1920 után vezető világhatalomról? Pozitívnak vagy negatívnak ( vagy mindkettőnek) látták Amerika fejlődését. Sipos Balázs könyve azonban túlmutat ezen:általános sajtó- és médiatörténeti kontextusba ágyazza a témát. Így aztán a kiváló könyv elolvasása után sokat megtudhatunk a Horthy-korszak Magyarországának ( 1919-1944) általános sajtó- és médiaviszonyairól is. Megtudjuk, hogy már 1902-ben könyv jelent meg, William T.Stead tollából, a világ amerikanizálódásáról. Igen érdekesnek tartom a módszertani bevezető 2.1 fejezetét, amely az úgynevezett kapcsolati történetírásról szól, ez igazából a transznacionális történetírás egyik változata. Kitér arra a Szerző, hogy a sajtó- és médiatörténetírás hogyan ágyazható be ebb...

 Alcím:Optimisták kalauza a boldoguláshoz a gyorsulás korában. Thomas L. Friedman könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy többszempontú analízisét adja annak, amit úgy hívunk: mai kor. Nagyon sok szempontból járja körül a mai kor problémáit, kihívásait, sok kérdést tesz fel, ezek egy részét kiválóan meg is válaszolja. Elsősorban közgazdasági érdeklődésű Olvasóknak ajánljuk ezt a könyvet, de nagyon hasznos szövegeket találnak benne informatikusok, társadalomtudósok  is.  Az első fejezetek egy, a mai kor arculatának kialakításában fontos esztenddőről, a 2007. évről szólnak. Ebben az évben kezdte meg hódító útját a legnagyobb közösségi portál, a Facebook, ekkor születtek meg az első Twitter-bejegyzések, a Google ekkor vásárolta meg a youtube-ot, az Amazon ekkor indította be a Kindle alkalmazást, és még számtalan, átlagos közép-európai ember számára ismeretlen dolgok történtek ekkor. Kétségkívül, 2007.fordulatot jelent a technológia történetében. Ám ez a hirtelen fejlődé...

Ez a könyv példát adhatna sok oxfordi, cambridge-i és egyéb tudósnak arról, hogyan kell úgy a globalizációról beszélni, hogy nem istenítjük azt. Csak elfogadjuk, mint 21.századi történelmi tényt, és megtanítjuk az embereknek, hogyan éljenek az ebből adódó új lehetőségekkel. Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció című könyve rövid, tömör, de ennek ellenére roppant gondolatgazdag összefoglalását adja témájának, felkeltve az érdeklődést az egyes részterületek iránt. A könyvben olvasható számtalan tény, gondolat, gondolati folyamat  közül itt két dolgot emelnék ki: 1. Tudomásul kellene venni, mint azt Hidasi Judit is teszi( vezető angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva),hogy a kultúra tanult, nem pedig öröklődő. Nem genetikailag vagyunk egy " adott kultúra" részei, mint azt egyes tudósok állítják, hanem minden, ami ismeretünk van, tanuljuk. Ebből számomra három, az eredeti tartalomtól messzire vezető reflexió azonnal következik: a, Ha a kultúra tanult, akkor változtatha...