Könyvekről mindenkinek

 Alcím:Optimisták kalauza a boldoguláshoz a gyorsulás korában. Thomas L. Friedman könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy többszempontú analízisét adja annak, amit úgy hívunk: mai kor. Nagyon sok szempontból járja körül a mai kor problémáit, kihívásait, sok kérdést tesz fel, ezek egy részét kiválóan meg is válaszolja. Elsősorban közgazdasági érdeklődésű Olvasóknak ajánljuk ezt a könyvet, de nagyon hasznos szövegeket találnak benne informatikusok, társadalomtudósok  is.  Az első fejezetek egy, a mai kor arculatának kialakításában fontos esztenddőről, a 2007. évről szólnak. Ebben az évben kezdte meg hódító útját a legnagyobb közösségi portál, a Facebook, ekkor születtek meg az első Twitter-bejegyzések, a Google ekkor vásárolta meg a youtube-ot, az Amazon ekkor indította be a Kindle alkalmazást, és még számtalan, átlagos közép-európai ember számára ismeretlen dolgok történtek ekkor. Kétségkívül, 2007.fordulatot jelent a technológia történetében. Ám ez a hirtelen fejlődés társadalomps

Ez a könyv példát adhatna sok oxfordi, cambridge-i és egyéb tudósnak arról, hogyan kell úgy a globalizációról beszélni, hogy nem istenítjük azt. Csak elfogadjuk, mint 21.századi történelmi tényt, és megtanítjuk az embereknek, hogyan éljenek az ebből adódó új lehetőségekkel. Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció című könyve rövid, tömör, de ennek ellenére roppant gondolatgazdag összefoglalását adja témájának, felkeltve az érdeklődést az egyes részterületek iránt. A könyvben olvasható számtalan tény, gondolat, gondolati folyamat  közül itt két dolgot emelnék ki: 1. Tudomásul kellene venni, mint azt Hidasi Judit is teszi( vezető angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva),hogy a kultúra tanult, nem pedig öröklődő. Nem genetikailag vagyunk egy " adott kultúra" részei, mint azt egyes tudósok állítják, hanem minden, ami ismeretünk van, tanuljuk. Ebből számomra három, az eredeti tartalomtól messzire vezető reflexió azonnal következik: a, Ha a kultúra tanult, akkor változtatha