Könyvekről mindenkinek

Nem értem. Nem értem, miért ír egy képzett tudós könyvet arról, hogy nincs Isten. Pontosabban: hogy Isten léte nem bizonyítható. Minden józan ember tudja, hogy Isten léte nem bizonyítható racionális módon, hiszen az Atyát még senki sem látta ( kivéve 1 főt). Tehát, ha valaki azt akarja bebizonyítani, hogy Isten létezése empirikusan nem igazolható, nyitott kapukat dönget. A kereszténység ugyanis azt vallja, hogy Isten léte hit által bizonyítható. Isten csak akkor létezik valamelyikünk számára, ha hiszünk Benne. Isten hit által válik Igazsággá. A hit fogalmát Dawkins nem ismeri, az Isteni téveszme című könyv tehát teljes félreértésen alapul. Ha- olykor nem lenne kifejezetten sértő. Sértő az, amikor a 180. oldalon Dawkins azon elmélkedik, hogy Isten nem egyenlő-e valami placeboorvossággal. Ezen elmélet felvetése már önmagában lefokozza nemcsak Isten létét, hanem az Istenben hívő embereket is. Richard Dawkins empirikusan akarja igazolni, hogy az istenhívők betegek. Hála az Úrnak, nem sike

Ladányi Gedeon mára teljesen elfeledett alakja a magyar történetírásnak. Pedig a maga korában, a 19.század második felében, nagyon is népszerű volt, nem utolsósorban azért, mert rendelkezett azzal a ritka képességgel, hogy bonyolult alkotmányjogi és jogtörténeti kérdésekről közérthető nyelven írjon- és ez már akkor sem volt könnyű. Ráadásul kijelenthetjük, hogy A magyar alkotmány története című munkája mai művelt Olvasó számára is " fogyasztható", bár nehézkes. Nem is feltétlen a nyelvezettel van itt baj, hanem a könyv szellemiségével. Ladányi Gedeon szinte beleszeretett Szent Istvánba, rajongással ír róla, s ez olykor akadályozza a tudományos józanságot. Ladányi szerint ami csak jó volt a középkori Magyarországon, az mind Szent István magyar király nevéhez fűződött. Kétségtelen: ő alapított a Kárpát-medencében államot, vármegyerendszert és keresztény egyházi szervezetet épített ki, s ezért nem lehetünk neki eléggé hálásak. De azért az Árpád-házi utódok között is akadt jó n

A magyar gyermekkönyv-kiadás nemzetközi szinten is jól teljesít. Gyermekkönyveink többségének színvonala magasan felülmúlja az európai átlagot, ráadásul a magyar Szerzőkre NEM jellemző a Nyugat-Európában polkorrektség és tolerancia címszó alatt megjelenő, sokszor teljesen intoleráns és vad stílus. Nálunk a gyerekkönyvek átlagos, normális, olvasni akaró gyerekeknek szólnak. Igaz Dóra könyvei sem jelentenek ez alól kivételt. Rendkívül finom, ízléses, mondhatni: keresztény szellemű könyvekről van szó. Az első bé hörcsöge például kifejezetten arra sugall, hogy órán jól kell viselkedni, szeretni kell az állatokat, fontos a barátság, stb. Igaz Dóra hagyományos értékeket jelenít meg, remek illusztrációkkal, modern környezetben. Ajánljuk mindazoknak a gyerekeknek, akik jól akarnak szórakozni, és mindazoknak a szülőknek, akik nyugodtak akarnak lenni afelől, hogy jó kézben van a gyerek, amíg olvas. A hörcsögök viszont nagyon megosztó állatok: van, aki szereti őket, van, aki nem. ( Pozsonyi

A The Economist stábja, Andrea Burgess és társai, nagyon jó kis statisztikai kiadványt állítottak össze a globális helyzetről. A statisztika jó, a statisztika kell, mert a számok vezetnek el bennünket a valósághoz, nem pedig a manipulált vélemények és régesrég bukott ideológiák új köntösbe öltöztetése. A világ számokban 2013. című kötet tragikus képet fest Európa demográfiai jövőjéről. A leggyorsabban növekvő népességű országok sorában nincs egyetlen európai sem- az első 50 között!! Az afrikai, ázsiai, főleg iszlám népességű országokban viszont szépen, egyenletesen nő a népesség, ki lehet találni, hogy ennek mi lesz a következménye...Illetve. már mi a következménye. Európa más területeken is tragikus helyzetben van. Nézzük például az " Oktatási kiadások a GDP %-ában című táblázatot! Meglepő rangsor: 1. Kelet- Timor,ahol a GDP 14 százalékát költik oktatásra, ők tudják, mi a jó 2. Kuba 3. Lesotho ( Dél-Afrikában van) 4. Burundi  5. Moldova 6. Maldív-szigetek 7. Dzsibuti 8. Namíbia

Keresztény pszichológiai csemege... Bert Bauman: A lélek gyógyulása című könyvéből megtudhatjuk, hogyan vélekedik a kereszténység a lélekről, a testről, a Megváltásról, és Isten szerepéről az ember életében. Nagyon fontos könyvről van szó, minden keresztény embernek el kellene olvasnia. Érdekes módon közelíti meg az emberi személyiséget. A hagyományos, jungista- materialista felfogás szerint értelem és érzelem külön egység. A kereszténység szerint nem. Van a Szentlélek/ Szent Szellem, nagyjából ez felel meg a hagyományos pszichológia szerinti tudatalattinak, itt munkál az Isten. Van a Lélek, amely áll - értelemből - érzelemből - tudatból - akaratból. És van a test/ hústest. A megváltás három idődimenzióban történik. A Szellem már a múltban megváltatott a bűntől. Ma a Lélek megváltásának korát éljük. A test pedig a jövőben váltatik meg, a feltámadáskor, vagy Isten országának földi eljövetelekor. Úgyhogy mindenki legyen szíves odafigyelni a lélkére ( értelmére, érzelmeire, akaratára, tu