Könyvekről mindenkinek

A könyv alcíme kissé rázós: Hogyan válik a politikai iszlám a CIA fegyverévé Ha az, amit F. William Engdahl ebben a könyvben leír, az bizony jelentősen módosítja a 20-21.századról alkotott történelmi ismereteinket. Azt még tudtuk, hogy az USA támogatta a Szovjetunió ellen Afganisztánban harcoló mudzsahedeket, azt még tudtuk, hogy ezek a katonák kapcsolatban álltak Oszama bin Ladennel. Azzal azonban már nem igazán vagyunk tisztában, mi az összefüggés a boszniai polgárháború és a CIA, vagy a kilencvenes évek orosz-csecsen háborúi és az USA között, mint ahogy azzal sem voltunk tisztában, mi köze van a Szerző szerint álszent Amerikának ahhoz , hogy Koszovóban felvirágzott a kábítószertermesztés. Sok mindent nem tudunk. Az elmúlt évtizedek történelmének lényege a háttérben zajlott, a média pedig nem adott információkat arról, milyen piszkos alkuk bonyolódnak a színfalak mögött. A média szemében Rugova egy hős, Oszama magányos gyilkos, Szrebrenicában pedig az ENSZ-csapatok hibáztak. Utóbb

A gomba mindig is kiemelt helyet foglalt el a magyar gasztronómiában, ám az átlag háziasszony inkább csak a rántott gombát, a gombalevest és a gombapörköltöt ismeri. Eddig. A Kedvenc ételeim gombával című könyvben olyan ételekkel ismerkedhetünk meg, melyeket inkább csak jobb éttermekben fogyaszthattunk. Bakonyi fácánmell, indiai pulykaragu, pecsenyenyúlgerinc Orloff módon, bélszínszeletek( tournedos) vadász módon- mind-mind kedvenceink lehetnek, ha van pénzünk az alapanyagokra és időnk az ételek elkészítésére. A gomba nem lecsó, vagy paprika- a gomba finom, ínyenc, és nagyon kell érteni hozzá. Ebben segít minden profi és amatőr gasztro-lovagot a Kedvenc receptjeim gombával című könyv. A leírások precízek, bár olykor előfordul, hogy magától értetődőnek vesznek olyat, amit egy kezdő nem. De hát a világ nem igazságos. Sajnos, nem tüntettek fel Szerzőt ( pedig minden könyvet megír valaki), Kiadót igen, évet megint nem. Lehet, hogy egy ilyen könyvet jobban el lehet adni, ha van hozzá ar

Remek történelmi könyv, jó stílusban megalkotott, őszinte emlékirat. Alexander Stenbock- Fermor: Germánia alulnézetben című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik a hitleri Németország történetére kíváncsiak. Stenbock-Fermor balti német főnemesi családba születik, az első világháború és a szovjet megszállás elől Németországba menekülnek, egy darabig élvezik a weimari demokráciát, aztán jön a barna diktatúra, és minden összeomlik. Szerző, aki ígéretesen induló fiatal író, egyszerre kikerül a pikszisből, az SA üldözi, illegalitásban él az országon belül, aztán egyszer letartóztatják és internálják. Szabadulása után ellenállási mozgalmat szervez, majd a háború után polgármester lesz. A történeti értékén túl erénye a könyvnek, hogy feltűnnek benne a kor német szellemi óriásai: Brecht, Toller és mások. Nem szenzációhajhász, hanem szenzációsan jó könyv. Kossuth Könyvkiadó, 1977. www.kossuth.hu

G. F. Unger világhírű westernkönyve, a Fejvadászok párbaja, a 19. század első felének Amerikájába vezet bennünket. A történet két fejvadász, Sinclair és Lockhard közös akcióiról szól. Először legyőzik a kisvárost rettegésben tartó mexikói banditákat, majd eljuttatnak a postáról a kikötőbe tetemes mennyiségű dollárt. Ám két ilyen vadnyugati hős előbb-utóbb egymás ellen kell megmérkőzzön. Ez akkor következik be, mikor egy városban a birkatenyésztő és a marhatenyésztő családok egymásnak esnek- miután egy lány az " ellenség" egyik fiataljába szeret bele. Gyilkosság lesz a vége. A fejvadászok párbaja vérbeli western és vérbeli kalandregény. Feszült, izgalmas, hősies, mindemellett másik világot mutat, olyat, amilyen már sohasem lesz. Ez a banditaerkölcs annyiban rokonszenves, hogy nyílt. A mai banditaerkölcs már ezt sem mondhatja el magáról. Metrum Könyvkiadó, 1988.

Ha meghalok, mielőtt felébrednék...Nem, ne haljak meg úgy... Ennek a vékony könyvnek egyetlen célja van: Krisztus felé fordítani a bűnös ember figyelmét. A legfontosabb, amit minden kereszténynek meg kell értenie: azért senki nem kerüli el a poklot, mert áhítozik Isten után, vagy mert azt gondolja ( netán: azt hirdeti...), hogy nincs pokol. Pokol igenis van, Jézus is gyakran szól róla az Újszövetségben. A keresztény ember nem emelhet kifogásokat, nem hivatkozhat anyagi-társadalmi helyzetére, netán hitbéli állapotára. Bűnösen nem mehet Isten színe elé. A jelen világban még mindenki részesedik Isten áldásaiból: még a bűnös is ehet gyümölcsöt, a bűnösnek is világít a Nap. A Pokolban semmi nem lesz, amit Isten teremtett. Ebből következik, hogy nem lesz napfény, nem lesz étel. Ha egyáltalán kap valamit a bűnös, akkor is a Sátán pillanatnyi szeszélyére lesz utalva. S hogy milyen bűnök elkövetői jutnak a Pokolba? A Galata 5,19-21 alapján sorolja a Szerző: irigység, paráználkodás, bujálkodá

Egy koraábbi blogbejegyzésben már utaltam rá: nem értem, miért olvasok olyan szívesen valódi bűntényekről szóló könyveket. Azóta rájöttem: azért, mert ezekben az írásokban a tettes mindig lelepleződik, győz az igazság, s ugyebár az élet nem igazságos: valaki meghal, de a könyv akkor legyen igazságos, és a nyomozók találják meg a tettest. A Gyilkosság a villában című könyv az 1980-as évek legdurvább-legérdekesebb bűntényeiről szól. Olvashatunk egy szerelmi háromszögről, amely azzal ért véget, hogy a tehetős tanyagazda felesége meghalt. Vezda János hátborzongatóan írja le egy saját lányát molesztáló örjöngő bűnöző ( apának szándékosan nem nevezem) történetét. Riportot olvashatunk a kalocsai börtön női foglyairól: engem leginkább az a primitívség ejtett ámulatba, ahogy ezek a nők gondolkoznak-viselkednek. Akad persze- hiszen a nyolcvanas évek végén jelent meg a könyv- politikai propaganda is, 1956-ban újjáalakult a rendőrség híres-hírhedt alakulata, az R-csoport. Nagyon elszomorított a

Pletyka, az mindenütt van, általában rosszindulatú, ám olykor igaz. Flinstead-on-Sea álmos tengerparti városka, olyan tizenkettő-egy tucat, ám amikor valaki hallotta valakitől, akinek meg a nagyanyja mesélte, hogy élt a városban egy kislány, bizonyos Sally, aki olyan boszorkányos volt, és játék közben leszúrta játszópajtását, és ez a Sally most per pillanat megint a városban él, hát akkor beköltözik az emberek fenekébe a zabszem. Joanna egyedül neveli két gyerekét, s úgy érzi, valahogy fenyegeti őt ez az egész történet. Márpedig, ha egyszer egy nő valamit megérez, akkor az úgy is van, csak egy kicsit másképp. Lesley Kara- akinek tudomásom szerint ez az első magyarul megjelent könyve- remek krimit írt ( pontosabban: pszichothrillert, mert a könyvkiadók újabban így szeretik jelölni). Fordulat és feszültség szinkronban, csak annyi jellemábrázolással terhelődünk, amennyi feltétlenül muszáj, környezetrajz pompás, nincs egyetlen felesleges mondat sem, szúr, éles az egész, ugyanakkor felid

akarsz röhögni egy irtózatosat? Na, figyelj: " A történelmi materializmus, mint olyan, tárgyát filozófiai általánosságban ragadja meg: megfogalmazza " a társadalmat, a társadalmi fejlődést, törvényeit és hajtóerőit, a társadalmi életet totalitásában, összességében, oldalainak, viszonyainak, folyamatainak belső összefüggésében és kölcsönhatásában vizsgálja." ( Idézet a Marxista filozófia alapjai című könyvből, Kossuth, 1960.), Hollitscher idézi könyve magyar kiadásának 49. oldalán Kedves Olvasó! Ha még nem volnál járatos marxista szexológiában, elmondanám, hogy Hollitscher úr Szexualitás és társadalom című könyve totálisan kimeríti ezt a témát. Olyan művekből olvashatsz idézeteket, mint Engelstől A német parasztháború, A család, a magántulajdon és az állam eredete, Marxtól és Engelstől A politikai gazdaságtan bírálatához, Lenin Válogatott művei III. kötet, de elkalandozhatsz a Pszichoanalízis és marxizmus című könyv élményes szövegvilágába. Hogy aztán hogyan kerül Mar

A könyv alcíme:Az vagy, amire klikkelsz A Big Data világában számtalan cég foglalkozik azzal, hogy hatalmas adathalmazokat elemezve próbálja megállapítani emberek vásárlási szokásait, politikai preferenciáit, szexuális viselkedésformáit, irodalmi érdeklődését, kedvenc szórakozásait, stb. Aztán ezeket az adatokat szinkronba hozzák egymással, pl. megvizsgálják, hogy adott sportegyesület szurkolói melyik politikai pártra szavaznak. Seth Stephens-Dawidowitz maga is részese volt ennek a folyamatnak, a Google-nál dolgozott, mint adattudós. Mindenki hazudik című könyve alaposan felkavarhatja a szakmát. Stephen-Dawidowitz ugyanis azt állítja, az egész módszer rossz. Rossz azért, mert az emberek hazudnak magukról. Rossz azért, mert alig vesz figyelembe külső körülményeket- például, hogy az erőszakos mozifilmek levetítésének napján csökken az erőszak az adott településen, mivel az erőszakért rajongók a moziban ülnek. Vagy nem veszi figyelembe azt, hogy egy politikai mozgalom tagjai nem felt

Amikor híres zenészek írják az önéletüket, mindig felmerül a kérdés: ez most lemezpromó vagy valódi önéletírás? Bruce Springsteen esetében nem kérdés: irodalmi szintű, történetileg nagyon pontos, egyszerre vertikális és horizontális bemutatási módszerrel élő komoly, önéletírásról van szó. Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, vagy mint maga a zene. Amerikában születtem- van ebben valami végzetszerű, mert aki az 1950-es években Amerikában született és élt, abban ott van valami abból a régi, bájos ipari-kertvárosi, a jóléti világba belemerülő Amerikából, ami ma már nincs. Akkor sem volt, csak minden megszépül. Springsteen nem szépít, nem nosztalgiázik, de nem is lázad. elmondja, hogy szülővárosa bunkó hely volt. Leírja azokat a kis helyi vagányokat, akikkel pályája kezdetén dolga volt. Leírja a nagyszüleit, akik elváltak, majd hatvan év után újraházasodtak. Szól a történelemről, az egyre erősödő faji ellentétekről. Magát sem szépíti: elkényeztetett kölyök volt, nagyi egy szem un

Aki arra gondol, hogy ez valami istenkáromló könyv, ezért veszi kézbe, az bizony csalódni fog. Vámos Miklós ebben a kötetben emlékezik. Pályatársakra, sztorikra, cenzorokra és áldozatokra, kocsmákra és vendégeikre, háziasszonyokra és dörzsölt szinglikre. Egyvalami köti össze őket: mindannyian írók voltak, vagy az irodalmi élet közelében mozogtak. Olyan emberekkel találkozunk a könyv lapjain, mint Karinthy Ferenc, Örkény István, Arthur Miller (bizony!), Gáll István, Ring Lardner, Berkes Erzsébet, Mándy Iván- és a második részben sok könyv, ami ma már alig kapható. Az isten szerelmére voltaképpen személyes kultúrtörténet, néha pletykázós, néha komoly, mindenesetre nagyon élvezetes olvasmány. Nálam a Vámos TOP 10 listán a Zeng a zének mögött stabilan a második helyet birtokolja. Nem akarok értekezni arról, hogy milyen jól elviszi az Olvasót a történelemhez, sokkal jobban, mint egy tudományos mű- szerintem ezt a tapasztalt Vámos-olvasó már úgyis tudja. Mindenesetre azon elgondolkodtam,

Egy kis gasztronómia, kicsivel több orvostudomány...Nagyon professzionális, remek stílusban megírt népszerű fogyókúrás könyv a BöjtDiéta, ráadásul Dr. Michael Mosley saját példáján is kipróbálta, úgyhogy elvileg minden adott a sikerhez. A Szerzők által tanácsolt BöjtDiéta módszer szerint bármit lehet enni, egy lényeges kitétel van: hetente két alkalommal napi 600, bátrabbaknak napi 500 kalória az engedélyezett bevitel. Ez őrülten kevésnek hangzik, ám a könyvben olvashatunk olyan recepteket, melyek ha nem is könnyűvé, de elviselhetővé teszik az ötszáz kalóriás napokat is. Pl.reggeli: lágy tojás és egy fél grépfrút. Vacsora vegetáriánus chili barna rizzsel. Ez összesen 495 kalória. Nagyon pontos, átfogó kalóriatáblázat található a könyv végén. Erre szükség van, mert én is a legkülönbözőbb fetegetéseket olvastam már abban a kérdésben,hogy hány kalóriát tartalmaz 100 gram rizs. A Mosley-Spencer duó tisztázza a vitatott kérdéseket. Meglepetésént ért, hogy a lazac ennyire kalóriadús. Ha

A fejlődésregény már a 18.század óta kedvelt műfaja az európai irodalomnak. Martin Walser:A gyermekkor védelme című könyve azonban műfajt teremtett: az anti-fejlődésregényt. A főhős, alfred Dorn, ugyanis megáll a fejlődésben. Szerelmes az anyjába. Jöhet bármi, kamaszkor, világháború, kommunizmus, Németország szétagolódása NDK-ra és NSZK-ra, Alfred Dorn kitartó és rendíthetetlen. Csak az anyjába szerelmes. Gúnyolják a hivatalban, hülyének nézik a környezetében, neki nem baj: ő szerelmes az anyjába. Aztán Anya meghal- anyák már csak ilyenek- Alfred bácsi pedig a nyugi részben él, természetes, hogy segíti szegény keleti rokonait, csomaggal, pénzzel, könyvvel, meg sok bíztató szóval. Ők pedig hálásak érte, és felkínálják Alfred bácsinak egy új élet lehetőségét.  De a bácsi nem él vele.Csakazértis az anyjába szerelmes. Jómagam egyfajta pszichológiai szatíraként olvastam Martin Walser könyvét, de azért elgondolkodtam. Arról, amit Popper Péter, aki már nincs köztünk, ál-felnőttségnek nevez

Vigyázni kell ám a műfordításokkal! Milan Kundera Cseh író egy francia kiadónak engedélyezte a Halhatatlanság című regénye megjelentetését. Alig hitt a szemének. Nem ismert rá a saját könyvére. Odaveszett az bizonyos sejtelmes kunderai próza, lett belőle tucatregény. Nyugat nem értette meg Közép-Európát, immár sokadjára. Kundera nem nyugodott bele a kudarcba. Visszafordítta a könyvet, majd újból lefordította, és egyedül hiteles francia fordításként ismerette el. Saját maga garantálta a minőséget. Azért, ha belegondolunk, Kundera ezt megteheti, mert ő már jegyzett ebben az irodalmi szakmában, stb. Egy első- vagy második könyves magyar író megtehetné ugyanezt? Talán igen, talán nem. Az adott kiadónál biztosan elásná magát, de lehet, hogy más kiadók meg tárt karokkal fogadnák. Nem tudom. Ha az én könyvem járna így, nem biztos, hogy mernék morogni. Túl sok pénz forog kockán. Vagy nem tudom.

Amikor elindítottam ezt a könyvajánló blogot, elhatároztam, hogy vallásilag semleges leszek. A saját felekezetem könyveiről csak jót írok, a többekéről meg semmit. Kicsit másképp alakult, mert ugyebár, az ember ( főleg én) olvas mindenfélét, aztán véleménye támad. Aztán, mivel épp ez a foglalkozása, leírja ezt a véleményt. A megbántás szándéka nélkül. A Teokratikus Szolgálati Iskola Vezérkönyve precíz munka. Ugyanakkor annyira mindent el akar mondani ( például, hogy a könyvekben alá lehet húzni szövegrészeket), mindenben tájékoztatni akar, hogy az néha már a kukacoskodás szintjére emelkedik. Aki ilyen iskolába jelentkezik, annyit azért már csak tud, hogy olvasás előtt érdemes koncentrálni, vagy hogy minden beszéd bevezetéssel kezdődik. Túl aprólékos az egész. Ugyanakkor szakmailag korrekt, nem ámítja bolondságokkal a leendő tanulókat, nem ígéri, hogy nagyon könnyű lesz, realista. Kifejezetten tetszik, hogy a lapok alján kérdések találhatók, szóval, ez a könyv korrektül "meg van

Sokan vádolják azzal a mai magyar könyvkiadást, hogy pszichothriller-dömpinget folytat, olyan mennyiségű pszichothrillert ereszt rá az Olvasókra, hogy azok már áttekinteni sem tudják, nemhogy elolvasni azt a sok könyvet. Pedig, ha minden, ebbe a műfajcsoportba tartozó könyv olyan lenne, mint Kathryn Croft könyvei, akkor érdemes volna mindennap egy kicsit borzongani. A lány,akinek nincs múltja, egy saját identitása elől menekülő fiatal lányról szól: valamilyen trauma történt a múltban,m valami sötét dolog, amit Leah igyekezne minél előbb kiirtani lelkéből- szelleméből. Találkozik az elbűvölő szőke herceggel, Juliannel, aki házasságot ígér, meg azt, hogy vége lesz a gyötrelmeknek.  Csakhogy jön a zsaroló. Leah mindenféle üzeneteket kap, melyben a zsaroló leírja, hogy mindenről tud.  És itt jön az érdekes kérdés: mi történt a múltban? Leah követett el valamit, vagy ő volt az áldozat? Azzal, hogy Crfot ezt a kérdést folyamatosan nyitva tartja, komoly feszültséget teremt. A végeredmé

A homoszexualitás isteni eredetű? Szerintem nem. A keresztény Isten biztosan nem kedveli a homoszexualitást. Nyikolaj Bergyajev, a huszadik század elejének nagy orosz filozófusa szerint viszont - ahogy az Alkotás értelme című könyvében leírta- igen. Csak akkor azt nem értem, miért tiltja a Biblia a homoszexualitást, ha az egyszer isteni eredetű? Bergyajev válasza erre az, hogy Istennek titkai vannak, melyeket nem oszt meg velünk. De ha Isten nem osztja meg velünk, emberekkel, ezeket a titkokat, akkor ő, Nyikolaj Bergyajev filozófus, honnan tudja, hogy a homoszexualitás isteni eredetű? Megbeszélte Istennel? Ha ennyire szoros kapcsolatban állnak, akkor miért tagadja Bergyajev a hit fontosságát- egész munkássága alatt ateista volt ( agnosztikusnak nevezte magát, de valójában ateista volt, szerintem). Azt sem igazán értem, hogy egy esztétikai műben, mint Az alkotás értelme, miért esik szó a homoszexualitásról? Mi köze van egy műalkotás értelmi felfogásának ahhoz, hogy valaki homoszexuá

Alfred Hitchcock ötletéből írta Robert Arthur- áll a címlapon, ilyenkor azért megkérdezné az Olvasó: mennyi ebben Alfred Hitchcok és mennyi Robert Arthur...Amúgy a könyv jó, műfaját tekintve fiataloknak szóló kalandregény, keverve az angol krimi toposzaival. Három fiatal srác -romantikus ábrándozók még, éppenhogy a középiskola végén- magánnyomozó irodát alapít. Megtudják, hogy Reginald Clarke, a híres filmrendező éppen kastélyt keres tervezett filmjéhez, elhatározzák, keresnek neki egyet. Trükkösen bejutnak a rendezőhöz, hogy megbízást szerezzenek. Találnak is egy kastélyt, csak éppen nem olyat, mint amilyenre számítottak... A Kísértetkastély tipikus vonatkrimi. Debrecen és Pest között el lehet olvasni. A srácok karaktere jól ábrázolt, kicsit olyanok, mint amilyen minden gimnazista szeretne lenni: erősek, okosak, kreatívak, ráadásul a Jupiter még zseni is, ráadásul még barátságos is.  Hétköznapi kölykök egy nem hétköznapi történetben. Jó olvasást, jó utazást! xxxxxxxxxxx Nézd meg

Manapság, a sportstatisztikák (virág?)korában nagyon nehéz könyvet írni világhírű futballistáról. Hiszen mindenkiről tudjuk, hány gólt lőtt, hány lövést eresztett kapura, abból mennyi ment mellé, merre cselezett, hány kilométeres sebességgel futott a pályán. Látszólag mindenkiről tudunk mindent. Mégis: ha elolvassuk Andres Iniesta: Életem játéka című könyvét, melyet a kiváló labdarúgó Marcos Lopez és Ramon Besa közreműködésével írt, az a benyomásunk támad, hogy a futballmeccs csak kirakat. A lényeget mi, drukkerek, nem látjuk. Nem látjuk, hogyan került fel a Barcelona első sorába egy alacsony, a forró spanyol vidékről érkezett, túlságosan szerény fiú, nem látjuk, hogyan fogadták be őt a csapattársak, nem látjuk, hogyan vívódott azzal, hogy távol van a családjától, s nem tudunk semmit a nagy meccsek hátteréről. Például arról, hogy miért nem játszott Iniesta azon a nevezetes BL-döntőn az első félidőben. Az Iniesta-Lopez-Besa szerzőhármas megpróbált a kulisszák mögé látni. Nem bulvársa

Nagyon jó kis pszichothriller, amely a jellemábrázolás által kelt feszültséget. Nincs poénja, nem derül ki a végén semmi váratlan, nem lesz brutális gyilkos az ártatlan nagymamából- mégis, az Olvasó tűkön ül, nem győzi falni, meg feldolgozni ezt az iszonyatot... A Zárt ajtók mögött című könyv főhőse egy házasság. A férfi, Jack, pszichopata, egyetlen igazi élvezetét az jelenti, ha mások szenvedését közelről nézheti ( ifjúkorában a saját anyját is agyonverte). Foglalkozása ügyvéd, bántalmazott nőkkel foglalkozik, és még soha nem veszített egyetlen pert sem. A nő, Grace,a történet elbeszélője, bármelyik mai angolszász fiatal nő lehetne. Jack már a házasság első napjaitól kezdve kínozza Grace-t: thaiföldi nászútjuk során kizárja az erkélyre, éhezteti, amikor pedig Grace szökni akar, elhiteti a szálloda személyzetével, hogy elmebeteg. Házukat Jack úgy alakítja ki, hogy abból börtönt csinálhasson Grace-nek, aki naphosszat otthon ül, bezárva a szobájába, még egy könyvet vagy újságot sem ka

Elöljáróban recenzensként annyit mondanék erről a könyvről: nemcsak a keresztény vallás, hanem a világirodalom klasszikus alkotása. Azoknak is el kellene olvasnia, akik nem keresztények, vagy még nem azok. Éppen ezért azt gondolom, hogy a címben a Vallomásai szót nagy kezdőbetűvel kellene írni, hiszen nem bírósági vallomásokról, hanem szellemi önéletrajzról van szó. Nincs arra mód, hogy teljes egészében elemezzük ezt a nagyszerű művet, két dolgot azonban mindenképp kiemelnénk: Szent Ágoston elég messziről indult. bűnös ember volt, ugyanazokat a bűnöket követte el, mint bármely korabeli gyermek és ifjú. Csakhogy neki a Szentlélek bűntudatot helyezett a szellemébe, mely megtérésre vezette őt. Ez az óriási különbség. Manapság, 21.századi világi felfogás szerint nem baj, ha az ember fiatalon kissé kileng. Dehogynem. Mert aki fiatalon kissé kileng, az idősebb korában már nagyon ki fog lengeni, sőt: megtanulja, hogyan leplezze bűneit. éppen ezért, aki fiatalkorában lelkiismeret-furdalást

A Stranger Thinks első részének, a Gyanakvó elméknek cselekménye mozgalmas történelmi időkben, az 1960-as évek végén kezdődik. Az USA-ban vagyunk, annak is középnyugati részén. Terry Ives huszonéves fiatal azt gondolja, életútja ugyanúgy alakul majd, mint apjáé vagy nagyapjáé. elvégzi a főiskolát, aztán majdcsak lesz belőle valami. Ám Valami másként akarja. Kirobban a hippimozgalom, mely szervesen összefonódik a vietnami háború ellen zajló béketüntetésekkel. Terry részt vesz ilyen politikai happeningeken, valószínűleg- ő legalábbis így gondolja- itt figyelnek fel rá " magasabb helyekről". Egy kutatáshoz keresnek fiatal embereket, de hogy ez pontosan micsoda, arról nem szólnak. Terry mindenesetre belemegy a játékba, elmegy a laboratóriumba. Itt találkozik egy csapat emberrel, akik kissé, hát, furcsák. Különcök, élen Dr. Brennerrel, a meglehetősen extravagáns főnökkel. Terry hamarosan rájön, hogy többről van itt szó, mint különcségről: ezek az emberek egytől egyig őrültek. P

Nagyon szeretem, amikor egy író saját könyvéről beszél. Éppen ezért örömmel olvastam a Heti Válasz 2002.10.08-i számában a Závada Pállal készült interjút ( Elek Tibor tollából). Závada Pál szól többek között történelem és szépirodalom viszonyáról, az úgynevezett hamisításokról, a Milota és a Jadviga párnái összefüggéseiről, a regényhősökről- és ami számomra leginkább megkapó volt, a magyar-szlovák viszonyról. A Milota Magyarországon élő szlovákok körében játszódik. Závada Pál nagyon empatikusan szól a nemzetiségi kérdésről. Azt mondja, hogy magyarság és szlovákság összefonódik. Závada Pál maga is szlovák környezetben nőtt fel, de- ahogy mondja- nincs szlovák identitása, csak hagyományápolása. Van tradíció, de ez a tradíció nem meghatározó, nem kizárólagos. Nagyon okos, szakmai részletekbe is keményen - ahogy egykori főnököm, szerkesztőm mondta- " belevonatkozó" interjú, minden irodalommal foglalkozónak érdemes elolvasnia. Ami pedig magát a regényt illeti, elképesztően jó.

Az ikonikus krimi, a klasszikus, amit mindenki ismer- sorolhatnánk a jelzős szerkezeteket. Agatha Christie megalkotta azt a könyvet, mely a krimit beírta a köztudatba. Az 1930-as években nagyon sok angol a Tíz kicsi néger hatására vált krimiolvasóvá, komoly irodalmárok kezdtek el töprengeni azon, hogy miért olyan népszerű ez a műfaj- a filmesek pedig számtalan módon és formában feldolgozták a történetet, legutóbb egy spanyol stáb tette 21.századivá a sztorit. A Tíz kicsi néger a bűnről és a bűnhődésről szól. Legfőképpen arról, hogy minden bűnnek ugyanaz a büntetése, csak éppen a bűnös lelkek más és más utat járnak be odáig. A két gyermeket halálra gázoló nyegle ifjú úgy tett, mint aki mindenen túl van és nem érdekli az egész. A terhes cselédjét az utcára lökő, vallásos neurózisban szenvedő vénlány, Emily Brent folyamatosan győzködi magát, hogy Isten igéjének megfelelően cselekedett. Az alárendeltjét Dávid módjára kilátástalan csatába küldő tábornok katonaként viselkedik és a köteles

Az 1980-as években íródott, maradandó értékű, angol típusú abszurd krimi- leginkább így lehetne röviden körülírni Kristóf Attila könyvét. A Valakit mellém temettek cselekménye úgy indul, hogy Dér Ádám, a Szerző más könyveiben is szereplő kriminálpszichológus, a papagájával, beszélget, próbálja rávenni szegény madarat, hogy ne használjon obszcén szavakat. mindeközben készül Dér irodájának új, párnázott ajtaja. Na, ekkor érkezik a sírásó. Valószínűtlen figura, olyan 19.századból ittmaradt úriember, szakmája rabja. Fel van háborodva, mert egy idegen holttestet talált az ő szabályosan eltemetett hullája mellett. Mivel jó szakember, lemosta a csontokat, megállapította, hogy az áldozatot megölték. Dér Ádám eleinte azt hiszi, a kollégái ugratják. Aztán rájön, hogy nem. A hulla valódi, a gyilkosság valódi. Elviszik a csontokat Nyéki Alíz rendőrségi arcprofil-alkotóhoz, aki szépen " arcot ad" az elhunytnak. Saját magát. Dehogy saját magát! Csak hasonlít! néhány éve eltűnt Hárs Kat

Hú, de jó cím...A közelmúltban tragikusan fiatalon elhunyt magyar író, Térey János utolsó kötete verseket, kisprózákat tartalmaz, látszólag minden e körül a bizonyos Rosmersholm körül forog, valójában egyfajta létösszegzés ez a könyv, álmokról, emelkedésről, stagnálásról, bukásról. Rosmersholm értelmezhető allegóriaként: Magyarországként, Európaként, városként, a rendszerváltás utáni társadalomként, emberi életként, és kiváló irodalomtudósok még biztosan találnának néhány értelmezési lehetőséget. A versekben a közeg mindig az emberrel együtt jelenik meg, az élet mindig viszonyítja önmagát az éppen aktuális Rosmersholmhoz: Budapesthez, Debrecenhez, a Balatonhoz. A versek formavilága olyan téreys: nem egypoénos, csattanós befejezés, hanem ívelő gondolat, amelybe belefér a 19. századi lírai utánérzés éppúgy, mint az abszurd ön-rákérdezése. Ebben a könyvben minden egyes vers és verssor egy kicsit dráma is: értékek beszélgetnek értéktelenséggel, múlt a jövővel, vagy azzal, amit a múltban j

Sharon Bolton krimije( pszichothriller?) az idei év egyik könyvmeglepetése. Elképesztően jó krimi, egyesíti magában a klasszikus angol és a "hardosabb" amerikai bűnügyi regény erényeit, azok hibái nélkül. A történet egy léghajós kirándulásról szól, ahol is az egyik résztvevő lenéz a földre, és meglát egy gyilkosságot. Ezek után a léghajó utasai sorra halnak meg ( a la Tíz kicsi néger, de egyáltalán nem kopp, nagyon is egyéni), a gyilkos marad életben és Jessica, aki a nővérét hozta el erre a hangulatos kis kirándulásra. Ezen a ponton jönnek a krimihez szokott Olvasó bűbájos kérdései: biztos, hogy akit elvetemült gyilkosnak, hiszünk ,az is? Biztos, hogy megtörtént a az a bizonyos gyilkosság, amit a léghajóból láttak? Biztos, hogy ez a loncsiszemű kis Jessica  olyan ártatlan, amilyennek látszik?Nem játszott össze a gyilkossal? Semmi sem biztos. Sharon Bolton azért zseniális krimiíró, mert a totális bizonytalanság érzését tudja kelteni az Olvasóban. A végén már abban is kéte

Nekem személy szerint az egyik leginspiratívabb bibliai könyvem az Apostolok Cselekdetei. Nemrégiben olvastam egy keresztény sajtótermékben, hogy az ApCsel voltaképpen befejezetlen könyv. És tényleg: ha elolvassuk az utolsó két verset, az az érzésünk, mintha félbe lenne hagyva a történet. Péter mindenkit befogad a szállására és prédikál. Ez nem egy történet vége. Ez egy történet kellős közepe. És nincs ott a könyv végén, hogy Ámen!!! Lukács szándékosan intézte így. Az Apostolok Cselekedetei szándékosan félbemaradt könyv. Merthogy nekünk, mai keresztényeknek kell tovább írni. Nekünk kell- ha szükséges- befejezni. Apostolok mindig lesznek, ezt Lukács biztosan tudta. És ha lesznek apostolok, akkor lesznek gyülekezetek, szolgálók, megtérők, diakónusok, csodák. És persze mindig lesznek gonoszok, értetlenek, betegek, hamis tanítók. Jézus története folytatódik, bennünk. Bizonyságokat kell tennünk, hirdetnünk az Úr Jézus igazságát, Szent Szellem segítségével- Szent Szellem személy, ezért n

Egészségügy, betegség, orvosok: erről legtöbbünknek szürke rendelők, végtelen hosszú várakozás, és több ezer forintbe kerülő gyógyszerek jutnk eszünkbe. Susanna Ehdin könyve egy más utat mutat: gyógyulj meg önmagad! Persze, azonnal felvetődik a kérdés ( és ez jó, hogy az Olvasó párbeszédet folytat a könyvvel, azt jelzi, " érik valami"),hogy képes-e valaki laikus önmagát meggyógyítani, de Az öngyógyító ember olyan magától értetődően ad igent választ a kérdésre, hogy az már -gyanús. Első olvasásra nincs benne semmi riasztó. Mértéktartó hangvétel, nem szidalmazzuk az orvosokat, nem csinálunk forradalmat, nagyon békés ember ez az Öngyógyító ember. Susanna Ehdíntől pedig megtudjuk, hogy van lelkünk, amely kapcsolatban áll a testünkkel, és ez közrejátszhat bizonyos betegségek kialakulásában. Erről mintha már hallottunk volna, de nem baj, ismétlés a tudás anyja. Aztán arról is olvasunk, hogy az érzelmi egyensúlyt ( az érzelem egyébként molekulákból áll, ez új) is be kell állítani

Szórakoztatás. Egyesek szerint ez a fogalom ellentétes az igazi, lírai, magasröptű költészettel- mert a költészet az véresen komoly, életről szól, meg halálról, utóbbiról inkább. Noszlopi Botond könyve bebizonyítja, hogy még a modern magyar költészet is lehet szórakoztató. A szórakoztatás magasiskolája. Nem úgy szórakoztat, hogy költői- nyelvi eszközökkel játszik. Külső vázát tekintve nagyon is komoly. Értéktelenedésről szól, meg a halál hiábavalóságáról, meg az emberi kapcsolatok kiüresedéséről. Ennyiben megfelel a kánon által előírtaknak. De azok a rímek, azok a formák, azok a versekben itt-ott felbukkanó karakterek, melyekről nem mindig tudjuk, pontosan kicsodák, de amit tudunk, az épp elég ahhoz, hogy sajnálkozzunk és közben jót röhögjünk. Van nekünk sokféle karakterünk. A kambodzsai felesége című vers olyan módon mutatja be a globalizmus és a szerelem reménytelenségét, amire csak annyit mondhatunk: igazán eredeti. Van egy bohócunk is, olyan idősecske rutinbohóc, aki már nem tud

Neal Shusterman (USA) többszörös díjnyertes könyve, Az óceán mélyén, nem útikönyv, vagy kalandregény: egy skizofrén fiú története, egyes szám első személyben elbeszélve. Az egész mindenféle álmokkal kezdődik. A fiú egy hajón van, egy időnként barátságos kapitánnyal beszélget, izgalmas kalandokba keveredik, például kizuhan az árbóckosárból, legjobb barátja pedig egy beszélő papagáj, akinek igencsak furcsa filozofikus nézetei vannak az emberi társadalomról. Mindeközben a fiú éli valóságos életét, az iskolában egy fiú, akit nem is ismer, meg akarja ölni, ezt elmondja apjának, aki annyit mond: túlreagálod a dolgot. Az a tragikus az egészben, hogy nem egy elveszett-tehetségtelen lúzerről van szó: a fiú nagyon is értelmes, csak egyre kevésbé bír a feladataira koncentrálni. Kerámiázásórán például folyton szétmegy keze között az agyag. Nem magányos. Vannak barátai, akivel a tökéletes számítógépes szerepjátékot készítik, de valahogy soha nem akar összejönni, a karakterek soha nem állnak össz

Méhes György (eredeti nevén:Nagy Elek) első igazi nagyregénye az Orsolya, 1977-ben jelent meg, s korabeli kritika eléggé óvatosan bánt vele ( agyonhallgatták), a közönségnek tetszett. Talán a műfaji szintézis volt a siker oka: családregény+fejlődésregény+ lélektani regény+társadalmi regény, s persze, mai Olvasó számára egy kissé már történelmi regény. A könyv tehát megjelenésekor nem érte el célját, itt az ideje, hogy legalább utólag megkapja, ami jár neki: a fokozott figyelmet. A történet egy magyar családról szól, közelebbről meg nem határozható történelmi pillanatban, de valószínűleg az első világháború előtti években indul a cselekmény. Válságba jut egy polgári házasság, férj és feleség már alig beszélnek egymással, férj belemenekül a munkába. Asszonyka pedig elhanyagolja a gyerekeket, inkább a festészetnek él, naphosszat csak fest, a háztartásban pedig áll a bál, a szennyes zoknik a szekrényben, ebéd valami moslék, de azért a férj megdicséri. Mikor kiderül, hogy gondok vannak,

A szocializmus legsötétebb korszakában tilos volt beszélni ufókról, parapszichológiáról, csodás gyógyítókról, meg más efféle irracionális dolgokról. a marxizmus szilárdan tartotta magát. Aztán jött Nemere... A Titkok könyve akkora bestseller lett, hogy olvasni amúgy alig "szokó" háziasszonyok rohantak le a legközelebbi közértbe ( mert ott is lehetett kapni), hogy megvegyék " ennek a Nemerének" a könyvét. A Titkok könyvét. Olyan korszak volt ez, amikor az emberek még vágytak arra, hogy megtudják a titkokat. Nemere István aztán el is árulta. A könyvből kiderül, hogy ufók igenis léteznek, az amerikai és a szovjet katonai vezetés is eltitkolja létüket. Kiderül, hogy semmi különös nincs abban, ha valaki a bőrével tud olvasni, vagy kitalál olyan dolgokat, melyek tőle többszáz kilométerre történnek. Minden okkultnak nevezett jelenség igaz, és aki mást állít, az lepaktált a hatalommal. Talán ez a Titkok könyvének legnagyobb fogyatékossága, mai, 21. századi szemmel. Alter

A könyv alcíme. Az 50 legismertebb antik görög mítosz Az európai kultúrkör a zsidó-keresztény, az antik és a germán civilizáción alapszik. Éppen ezért kell ismernünk az ókori világ nagy mítoszait. Ezek nélkül a modern kultúra is érthetetlen. Gerold Dommermuth-Gudrich könyve kiválóan foglalja össze a legismertebb görög mítoszokat. Olvashatunk a világ teremtéséről, Zeusz hatalomra jutásáról, Európé elrablásáról, Pallasz Athéné karaktere körül kialakult vitákról, Héraklészről, a dioszkuroszokról, Narkisszoszról, akiben sok ember magára ismerhet, mindent megtudhatunk a nimfákról, vagy arról, kik és miért ítélték örök kőgörgetésre Sziszüphosz királyt. Az egyes mítoszok kettő-öt oldalban, képekkel gazdagon illusztrálva tárulnak fel, a szövegek után pedig rövid ismertetőt olvashatunk az adott mítosz forrásairól illetve kulturális továbbéléséről. Ez utóbbi, meg kell jegyeznem, lehetne pontosabb és átfogóbb is, bár a Szerző nyilván csak a világirodalmi illetve az egyetemes képzőművészetre,

Nemere István ciki? Legalábbis egyik könyves ismerősöm ezt állítja. akad viszont a baráti körben olyan is, aki meg szívesen olvassa. Úgyhogy tetszik-nem tetszik, Nemere István visszavonhatatlanul része a magyar bestseller-irodalomnak. Visszajövök, mire felébredsz című műve anno a 13 forintos füzetek között jelent meg, apró kis könyvek voltak ezek, újságárusnál kapható ponyvák, de színvonalasak. A Visszajövök, mire felébredsz igazi krimi, valamikor a 20. században, az 1980-as évek végén játszódik. Egy magyar kisváros kifogott egy sorozatgyilkost, aki maszkban gyilkol, már három nőt tett el láb alól, s nem tudták elkapni a csaliként odavezényelt rendőrnők sem. A nyomozókat ( akik szerintem igazságtalanul butának vannak ábrázolva), végül egy kissé lassú felfogású postás vezeti nyomra, s a végén kiderül, hogy a tettes Nyíregyházán is gyilkolt már. Többet nem akarok erről elárulni, mert akkor mi benne a poén...A nyelvezet átlagmagyar, a krakterek szintén, a sztori izgalmas, a gyilkost ped

Mi, " anyaországi" magyarok, még rendszerváltás után harminc évvel is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy aki erdélyi, annak valami másféle nemzettudata van, furcsa kincseket dugdos a szatyrában, és ha megszólal, már az első névelőnél halljuk a Kárpátokat muzsikálni. Szívüknek van színe és visszája. Éppen Aniszi Kálmán könyve bizonyítja be, hogy ezzel a rossz értelemben tradicionalista "erdélyimagyar" képpel le kell számolnunk. Mert aki erdélyi és magyar, ugyanúgy a nulláról indul, mint mindenki más. Szellemi életét végsősoron mindenki maga alakítja, bár nem árt, ha jó örökséget kap ( nem mindegy, mi esik a fejedre, ha nekimégy a szekrénynek: vodkásüveg vagy a Jókai-összes...). Az erdélyi magyar embernek ugyanúgy meg kell küzdenie nemzettudata kialakításáért, mint bármely nemzet bármely fiának. Mert az erdélyi magyar is ugyanúgy látja a dolgok színét és visszáját, mint bármely nemzet bármely fia. Csak akkor vagyunk különlegesek, ha megdolgozunk érte. Aniszi Józse

A német nyelvű pszichológiai könyv címének szabad magyar fordítása: Az élet lépcsőfokai. Tobias Brocher könyve- tudomásom szerint- magyarul még nem jelent meg. Kár. A Stufen des Lebens ugyanis nem szokványos fejlődéspszichológiai könyv. Túlmutat a pusztán elméletieskedő szaktudományon, de nem is valamiféle életmódkönyv depressziósoknak. Tobias Brocher teljesen új elméletet alkot az emberi személyiségről. Hogyan foglalhatjuk össze ezen elmélet főbb pontjait? 1. Az emberi élet folyamatos tanulás. Nincsenek kész állapotok, csak mozgás, dinamika. 2. Az ember három fázisban tanulja meg azt, hogyan váljon a világ részévé- Brocher itt szándékosan nem a beilleszkedés szót használja. Az első fázis az úgynevezett alloplasztikus alkalmazkodás. Ez azt jelenti, hogy az ember beilleszti magát az intézményekbe: iskolákat végez, munkahelyet szerez. A második fázis az autoplasztikus alkalmazkodás. Ennek során az egyén megtanulja saját belső világát, érzelmeit, értelmét és akaratát irányítani. A ha