Bejegyzések

kulturális forradalom címkéjű bejegyzések megjelenítése

Jordán Gyula-Tálas Barna:Kína a modernizáció útján a XIX-XX.században

Kína történelme tragédiák történelme. Jordán Gyula és Tálas Barna kitűnő könyvéből kiderül, hogy amikor a mindenkori kínai vezetés érezte, hogy lépnie kell, akkor rosszul lépett, s ennek a rossz lépésnek emberszázezrek élete volt az ára. Mert amikor a XIX.század közepén a nyugat-európai hatalmak megkezdték lassú behatolásukat Kínába, az ópimkereskedelem azonnal megélénkült. Ráadásul sikerült szétverni a tradicionális kínai közösségeket is. Amikor Kang Ju-vej memorandumokat írt a császárnak, az intézményes átalakítás már nem volt elegendő: az anyagi alapstruktúrákat, a gazdaságot és társadalmat kellett modernizálni. Szun kínai forradalmának győzelme azonban beletorkollt a nankingi évtized polgárbáhorúiba- a városi lakosság számára némi remény, a falusiak számára mérhtetelen nyomor. A Kuomintang hivatalnokai a világ egyik legkorruptabb állami intézményrendszerét építették ki. Mao és a kínai kommunisták pedig olyan megalomán kísérletekbe fogtak, mint a nagy ugrás, az azt követő kiigazí

Henry Kissinger:Kínáról

Henry Kissinger, egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter Kínáról írt könyve műfaját tekintve elegye a történelmi esszének, személyes emlékekből és dokumentumokból álló komplex történetírásnak. Kissinger előbb igyekszik Olvasóival megértetni a kínai gondolkodást, annak az európaitól való különbözőségét, amit ő a sakk és a go kínai változata, a wei qi közti különbség által ragad meg. Ezután ismerteti Kína és az euroatlanti nagyhatalmak 19 .századi ellentéteit, amit mi, magyarok, úgy tanultunk, hogy az " egyenlőtlen szerződések kora". Kissinger szerint ennél jóval árnyaltabb a kép: nem arról van szó, hogy az ópiumháborúk során végletesen meggyengült Kína kénytelen lett volna bármilyen európai hatalommal is szövetkezni, inkább csak arról, hogy a kínai diplomácia más szabályok szerint játszott, mint az európai. Más történelemfelfogás. A könyv legérdekesebb, egyben legrészletesebb témája Mao Kínájának kapcsolata az Egyesült Államokkal. Kissinger olyan poli

Polonyi Péter: Kína története

Polonyi Péter, a legnevesebb magyar Kína-szakértő, tudományos igényességgel, ugyanakkor közérthető nyelven és stílusban foglalta össze a távol-keleti ország történetét. Olvashatunk e könyvben Kína őskoráról, a nagy ókori dinasztiáktól, az egyésgesülés-terrotorialitás problémáiról, a nagy találmányokról, a Nagy Falról. Hazánkban kevessé nyert teret a köztudatban, hogy Kína az európai koraújkor időszakában jóval Európa előtt járt. Polonyi könyvéből részletesen megismerhetjük a Ming-dinasztia uralmának ellentmondásait is. A modern Kína kezdetben gyarmatosító hatalmak markaiban nyög, az 1911-es polgári forradalom azonban megnyitja az utat az önálló fejlődés előtt. Polonyi műve objektven tárgyilagosan elemzi a nagy történelmi tragédiákat: a második világháborút, a Kuomintang-uralmat, illetve a kulturális forradalom periódusát is. Mindenkinek ajánljuk, akit bármilyen mértékben is érdekel Kína kultúrája, az egyetlen olyan civilizáció, mely az ókortól napjainkig fennmaradt.