Könyvekről mindenkinek

 Desmond Bagley (1923-1983) a huszadik század neves brit kalandregény- írója volt, több könyvéből filmváltozat vagy éppen tévésorozat is készült. Hajtóvadászat a Szaharában című könyve a kalandregény- irodalom egyik klasszikusa, igazi nemzetközi bestseller. Ha művelt emberek nem is olvassák végig, azt azért illik tudni, hogy létezik ilyen könyv....Nagyon eredeti a cselekményvezetés, és legtöbbbünk által nem ismert idegen kultúrába pillanthatunk be. Az alábbiakban rövid spoilert közlök a könyvről, ezzel próbálván kedvet csnálni Önönek az olvasáshoz!  A fiktív történet valamikor a huszadik század közepén játszódik, de a történet szálai jóval korábbbra, a repülés hőskorába nyúlnak vissza. Az 1930-as évekre a repülés már igen sokat fejlődött, a nemzetközileg ismert gyárak gépei képsek voltak több ezer mérföld megtételére is. A pilóták pedig valóságos hősök voltak, újságok címlapján szerepeltek, rádióinterjúkat adtak.  1936-ban maratoni repülőgép-versenyt rendeztek, Londonból kellett a dél-

 Sokáig tanakodtam, vajon hol a helye a magyar irodalomban ennek a regénynek. Aztán ráébredtem az egyszerű válaszra: a legnagyobbak között. Akkor már csak az kérdés, hogy legnagyobbaknak hol van a helye... Ottlik Gézát általában az Iskola a határon című könyvéről ismerjük. Pedig a Hajnali háztetők szintén remekmű, csak valahogy kevesebb figyelem jutott rá. Ha egyetlen szóban akarnánk összefoglalni, miről is szól ez a mű, hát : a fiatalságról. Az emberi életrnek arról a korszakáról, melyben mindenki, aki embernek hívja magát, szerelmes, mindenki tanul, alkot, ábrándozik és néha még produkál is valamit. Amikor a mundenféle multságokról mennek haza a fiatalok, s mosolyognak rájuk a hajnali háztetők. Amikor elképzelni sem tudjuk, hogy a mi érzelmeink és gondolataink ne számítanának sokat a világrendszerben. a világot még nem ismerjük, de tapasztalataink már vannak, ezeket fogjuk az elkövetkező évtizedekben ( méghozzá kemény évtiezedekben) szépen egymásra rendezni, vagy legalábbis afféle él

 Mihail Bulgakov:Iván,a Rettentő (Iván Vasziljevics)című háromfelvonásos komédiája 1936-ban jelent meg. A Szovjetunióban ekkor tombolt a sztálini önkény,Bulgakov pedig éppen ezt a történelmi helyzetet örökítette meg,stílusához,világlátásához méltóan szatirikusan.Az Iván,a Rettentő,nem könyvdráma,erre most,az ajánló elején hívjuk fel a figyelmet. A történet szerint Tyimofejev,a feltaláló,olyan gépen dolgozik,amelynek segítségével az ember visszamehet a múltba,vagy éppen előreutazhat a jövőbe,ahogy tetszik. Bunsa,a minden lében kanál házmester gyanakodva tekint Tyimofejevre,nem tartja őt olyan igazi,rendes embernek. A feltalálót elviselhetetlen életstílusa miatt felesége,Zinaida is elhagyja egy filmrendezőért,aki nem más,mint a feltaláló szomszédja. A megüresedett lakást pedig kirabolja egy nagystílű tolvaj. Aztán egy pillanatban Tyimofejev hosszú munkája beérik:némi félreértés után Tyimofejev és Bunsa Rettegett Iván udvarában kötnek ki,ahol is majdnem levágják a fejüket. Aztán megint eg

 Miben különbözik a cseh krimi a nálunk jól ismert angolszász krimitől?Az a bizonyos ironikus humor,prágai világlátás teszi őket egyedivé. No meg az,hogy a hidegháború idején a szilenciumra ítélt cseh írók a detektívregény műfajához menekültek,mert azt még engedte nekik a hatalom. Mindennek tökéletes példája Emil Vachek:Átkozott pillanat című könyve. A történet 1936-ban játszódik,Prágában. Kemény tél van,az utak olyanok,mint a tükör. A járművek is csúszkálnak. Egy busz kalauza az út menti homokládában fiatal nő meztelen holttestére bukkan. Kiderül:a híres orvos cselédje az. Nem sokkal halála előtt idős udvarlójánál járt vendégségben. Az udvarló öngyilkosságot kísérelt meg. Mindenki számára kézenfekvő feltételezés:az öreg szabómesterre rájött a ......,a lány nem akart engedni,és ebből lett a baj. Az öregúr meggyilkolta a fiatal lányt. Klubićko felügyelőnek(klasszikus ballonkabát,kalap) azonban valami nem tetszik. Miért állította a fiatal diák,hogy menekülő lányt látott a gyilkosság időp

Germanus Gyula személyes megfigyelésen alapuló, ugyanakkor tudományos alaposságú könyve az indiai iszlám vallásról, annak híveiről. ez az Allah Akbar! Meggyőzően cáfolja az iszlám eleve erőszakosságáról vallott nézeteket- sokszor eszményítve a hindu vallást- szól az arabok és az indiaiak gazdasági-társadalmi-politikai berendezkedéséről. Megismerünk érdekes életutakat ( főként ottani értelmiségieket), képet kapunk a hétköznapokról. Rendkívül érdekes, tanulságos könyv. 1936-ban jelent meg, de sok megállapítása ma is érvényes.