Könyvekről mindenkinek

Megjelent a szegedi JATEPress Kiadó gondozásában. 1939.november 30-án, provokatív incidensek után, Sztálin Szovjetuniója megtámadta Finnországot. Kezdetben mindenki úgy vélte, a finneknek semmi esélyük,ám a kis ország bátor harcosai és okos tábornokai hónapokra lekötötték a szovjet Vörös Hadsereg legjobb alakulatait, s az 1940.március 12-én aláírt békeszerződés is inkább a finneknek kedvezett. Vámos Barbara könyve, a Magyar források a finn-szovjet téli háborúhoz, 1939.november 30.-1940.március 12., arról szól, hogyan fogadta a magyar közvélemény a háború kitörésének hírét, kinek a pártájára állt ebben a konfliktusban, milyen lépéseket tett a háború menetének befolyásolására. Rövid bevezetést követően olyan kordokumentumokat olvashatunk itt, mint Gombó István helsinki követségi titkár jelentése Csáky István külügyminiszternek, Matuska Péter stockholmi követ jelentése a külügyminiszternek, valamint Kristóffy István moszkvai követ jelentése a külügyminiszternek. Utóbbi azért érdekes,

Szádeczky-Kardoss Tibor: Illetékrendszerünk fejlődése és reformjának kérdése című tanulmánya nem könyv alakban jelent meg, hanem 1939-ben, Debrecenben, a Tisza István Tudományos Társaság kiadványaként. Szerző a mű első részében áttekinti a hazai illetékrendszer fejlődését, megállapítja, hogy már a középkori Magyarországon is létezett az illeték, Szent László és Zsigmond királyok törvényeiben is megjelenik. Erőteljesen jelen van a magyar pénzügyi rendszerben 1850 után, mikor is még a játékkártyákra is vetettek ki illetéket. Aztán, a dualizmus korában megjelent a vagyonátruházási illeték, bélyegilleték, bányailleték, tőzsdeadó. Szádeczky-Kardoss Tibor megállapítja, hogy a magyar pénzügyi rendszer több, amúgy adójellegű kötelezettségt az illetékek közé sorol. A kiadvány második része néhány észrevételt tartalmaz az új illetéktörvénnyel kapcsolatban. Felhívja a figyelmet az illeték arányosságára, külön szól a házszövetkezetek iletékfizatési kötelezettségéről. Azt javasolja, hogy terhelt

Dr. Völgyesi Ferencné: Újra itthon című könyve igazi antikvár ritkaság, aki hozzá akar jutni, az vagy vár, vagy valamelyik nagyobb egyetem könyvtárába beül, és elolvassa (pl. oszk.hu ). Völgyesi Ferencné a két világháború közötti időszak legnevesebb pszichiáterének volt a felesége, de nem elégedett meg a professzorfeleség-szereppel, maga is igen komoly értelmiségi munkát fejtett ki. Például ( 17 államot látogatott meg Amerikában és Európában) ellátogatott aaz 1939-40 ben, New Yorkban rendezett világkiállításra, és megírta ott szerzett benyomásait. Azért szeretem ezt a könyvet, mert Szerzője nem úgy testi fel a kérdést, hogy mi tetszett és mi nem. Szerző- mai kifejezéssel élve- a trendeket keresi. Feltűnik neki, hogy forradalom várható a közlekedésben, a kommunikációban, az öltözködésben. Nincs oda Amerikáért, nem bűvöli el és nem taszítja a sok csoda: egyszerűen azon gondolkodik, mi következik mindebből hazánk számára. Ha akkor, a világkiállítás idején, az európai politikai elit in

Második világháború, 1939-1945.Ungváry Krisztián szerkesztésében jelent meg ez a közel 900 oldalas dokumentumgyűjtemény a magyar és az egyetemes történelem legborzalmasabb időszakáról. Lengyel menekültek érkeznek Magyarországra. Sztójay Döme már 1941-ben tudja, hogy a németek legyőzik a szovjeteket. Bárdossy László tájékoztatja a követségeket az USA-nak és Nagy-Britanniának benyújtott hadüzenetről. Ismereten gépek bombázzák Kassát. Horthy Miklós kormányzó lekötelezve érzi magát Németország felé. 2 éves zsidó kislányt küldenek németországi munkára, gyakorlatilag a biztos halálba- 377.o., a magyar holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Szénát és szalmát nem adnak a magyar katonának, azt a helyszínen kell vételezni- azaz ellopni a parasztoktól. Hitler megleckézteti Horthyt. Erdei Ferenc belügyminiszter összeíratja a munkaszolgálatra alkalmas svábokat. Magyar és szovjet katonák béketüntetést rendeznek 1945. május 1-én. Ez a könyv megkerülhetetlen mindazok számára, akik a második vi

A Magyarság útja a két világháború közötti magyar szélsőjobb politikai hetilapja volt. Matolcsy Mátyás volt a főszerkesztő. A tartalomból: Matolcsy Mátyás értékeli 1939-et- A modern háborúban minden a technikai felszereltségen múlik- Pálffy Fidél szerint a nemzeti szocializmus az egyetlen járható út- Sinka István: költöztünk című verse- A magyar erkölcs uralkodó vonásai a férfiasság és a keménység- Finnek a történelem viharában- Nemzeti szocialista képviselők bemutatása- A paraszti tehetségeket a nemzet szolgálatába kell állítani