Könyvekről mindenkinek

 A lengyel Stanislaw Lem a modern sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakja, könyveit több tízmillió példányban olvasták világszerte. Regényeiben, elbeszéléseiben a történetmesélést sikeresen ötvözte a filozofikus gondolatokkal. A Legyőzhetetlen című regénye olya jelensége hívja fel a figyelmet, melyre az emberi gondolkodás "reális szférája", azaz a műszaki és természettudományok művelői, csak az utóbbi években figyeltek fel és kezdtek ezzel foglalkozni. Hogy mi ez, az ki og derülni az alábbi rövid spoilerből.Lem könyveit mamár inkább csak könyvtárakban, antikváriumokban találhatjuk meg, jó lenne, egy jó fordításon alapuló összkiadás. Jöjjön tehát a spoiler! Valamikor a 23.században- mindenesetre az emberiség régi álma, a bolygóközi űrutazas már lehetséges- a Kondor nevű űrhajó elindult, hogy gelderítse a Regis III-nevű bolygót. Le is szálltak, és megkezdték az ilyenkor szokáksos munkálatokat. Ám egyszer csak minden kapcsolat megszakadt velük. Az irányítás utánaküldi a Legyőzhe

 Szita Györgyről, mint íróról, szinte semmit sem sikerült megtudnom. Magánnyomozás című könyve viszont remek, eleven, izgalmas bűnügyi regény. De annál jóval több:egyfajta látlelete, lenyomata a késő Kádár-korszak Magyarországának, megjelennek benne a hanyatló kommunizmus jellegzetes karakterei és élethelyzetei. Érdemes tehát a könyvet történészeknek is elolvasniuk. Ebben a rövid könyvajánlóban, szokás szerint, rövid spoilert közlünk a könyvről,s megpróbálunk egy kisé mögé nézni a cselekménynek.  A fiktív történet Magyarországon játszódik, valamikor az 1980-as évek közepén. Varga Sándor, a környék leginnovatívabb, de meglhetősen ellentmondásos jellemű agrárszakembere, nyomtalanul eltűnik. A rendőrság két hónap megfeszített nyomozati munka után még odáig sem jutott, hogy a holttest előkerüljön. Vargát tehát nem nyilvánították holtnak. Tóth százados szakmai lelkiismeretét nem hagyja nyugodni az ügy, és elhatározza: magánnyomozásba kezd. Megpróbálja megtudni, milyen ember (volt) ez a Varg

 Paul Kanut Schäfer német író ( 1922-2016) a szórakoztató bestseller-műfajok szinte mindegyikében jártas volt. Halott vagy, angyalom című könyve magában foglalja a kísértethistória, a klasszikus krimi, és a kalandregény stílusjegyeit, ráadásul megjelennek benne a posztmodernre jellemző írói technikkák,tendenciák is. Szokásunk szerint egy rövid spoilerrel szeretnék kedvet és hangulatot teremteni ehhez a nagyon érdekes könyvhöz.  A fiktív cselekmény helyszíne egy angliai falu, bizonyos Auburn, mely nem tartozik az iparosítás nagy nyertesei közé, megmaradt mezőgazdasági- és egyben igen szegény- településnek. Idő: a 19.század vége. A Cashman család a környék leggazdagabb vállalkozó családja, apuka, az eső generációs milliomos kissé faragatlan ficckó, de azért rendes embernek tartják. Vasútépítéssel, bányászattal foglalkoznak cégei, igencsak eredményesen. Cashmannak van egy lánya, Emilie, aki- legalábbis apuka szemében- óriási hibát követ el:beleszeret egy nevenincs költőbe, Sidney Keirbe.

 George Edward Moore a huszadik századi brit filozófia egyik legnagyobb alakja. Hazánkban talán ismertsége- Bertrand Russell-lel összehasonlítva- nem olyan erős, viszont Russell és Moore kölcsönösen tisztelték egymást, be-be járogattak egymás egyetemi előadásaira. Kelemen János könyve röviden ismerteti Moore pályáját ( nem volt könnyű útja, amikor Cambridge-be érkezett, mindössze egyetlenegy filozófiai professzorátus létezett az egész egyetemen. Moore kedvéért kreálták a másikat). Moore gondolatrendszerének megértéséhez tudnunk kell, hogy elvetette a vallást. Ugyanakkor materialistának sem nevezhetjük. Legjobb, ha egyszerűen azt mondjuk rá:Moore gondolatrendszere. Azt sem árt tudnunk róla, hogy tagja volt az úgynevezett Bloomsberry Kör nevű értelmiségi csoportosulásnak, mely többek között a kitűnő íróval, Virginia Wolffal is büszkélkedhetett. Moore nem azért lett filozófus- derül ki Kelemen könyvéből- mert mindenáron teljes képet akart adni a körülötte lévő világról, vagy mert élet és

 Szóval, miért is tetszik nekem Cserna-Szabó András:Fél négy/fél hét/ Félelem és reszketés Nagyhályogon című könyve? Leírnék itt néhány okot, elemzési szempontot, ha úgy tetszik, de az igazi ok az, hogy nagyon jót szórakoztam rajta. Ez persze önmagában kevés mert a Kedves Látogató esetleg megtalálná kérdezni azt, hogy jó, jó, de miért szórakoztál olyan jót rajta, ember? Leginkább erre lennék kíváncsi!  Hát, ha már ennyire kíváncsi, ami nehezen érthető,felelném, akkor az alábbi szebbbnél szebb, kívánatosabbnál kívánatosabb okokat, szempontokat sorolnám fel: 1. Címet adni tudni kell. Cserna-Szabó, no meg, gondolom, a Szerkesztő, igencsak magas, mondhatnám:művészi szintre fejlesztették a címadást, mint az irodalmi projektek fontos részműveletét. Néhány gyöngyszem a sokból:A megfejthetetlen Csepregi-vetületek; A 78-as Moszkvics;A legnagyobb szentesi barokk metafizikus költő; Felsőpárti Pandász és hasonlók. És feledjük magának a könyvnek a címét, mely akkor magára vonja a figyelmet, ha az i

 Szabó László, a Kék Fény című egykori nagysikerű televízióműsor vezetője magasrangú nyomozókkal beszélget, 13 rendőr beszéli el a könyvben néhány nyomozása történetét.A 13 nyomozó 33 esete című könyvet azoknak ajánljuk, akiket érdekel a 20.század( itt most az 1945 utáni időszakról beszélünk) bűnügyi históriája, s szeretne részletes képet kapni az akkoriban alkalmazott nyomozati eljárásokról. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány esetet idézünk fel, nem mellőzve a szubjektivitást. A könyv ma már nem kapható boltokban, antikvárumokban kell keresni. Számomra a leginkább megrázó történet a balassagyarmati túszdráma esete. 1973-ban a helyi pártszervezet vezetőjének két fia- akiknek már kisebb bűncselekmények amúgy is voltak a rovásán, de ezeket a magasrangú papa elsimította- elhatározta, hogy disszidálni fog ( fiatalabbak kedvéért: ez azt jelentette, hogy engedély nélkül elhagyják az országot és Nyugatra távoznak). Ezt úgy akarták elérni, hogy túszul ejtik a helyi leánykolégium tanulóit, és

 A meglehetősen " krimiszerű" cím ellenére H.Barta Lajos könyve egyáltalán nem krimi,inkább bűnügyi témákkal is foglalkozó szociográfia. A kiváló újságíró, publicista remekül vette észre a Kádár-korszak mindennapi életében jelentkező torzulásokat, elmaradásokat, groteszk helyzeteket. Minden esemény ( többnyire ezek tragikus események) mögött az emberi lelket, a lélektani motivációt kereste. E rövid könyvajánlóban csak rövid ízelítőt nyújtunk ezekből a furcsa ( erről is lesz szó) szociográfiákból. Azaz:újságírói magánnyomozásokból. Egy pár csizma:egy élet. Ez a kötet nyitódarabja, meglehetősen érdes, brutális történet, mely a 20.század magyar valóságában esett meg. A második világháború vége felé, 1945-ben, amikor a szovjet csapatok már Magyarország területén vannak, a falu gazdag parasztjai összeülnek egy iszogatásra. Kissé jól sikerül az iszogatás, kora délutánra már mindannyian részegek. " Megtalálják" a birtokon dolgozó, kissé együgyű bérest, aki olyan szegény, h

 A Kádár-korszak ( 1957-1989) Magyarország történelmében a motorizáció idszaka is volt. Egyre több és több családnak, magánszemélynek lett autója, motorja, nőtt a buszjáratok és a közlekedő vonatok száma. A növekvő forgalom pedig növelte a balesetek számát is. A könyvkiadás is reagált erre a jelenségre, s 1977-ben, Moldován Tamás szerkesztésében, megjelentette a Gyilkosság vagy baleset című könyvet, Magyarország első közelekedési baleseteket feldolgozó riportkönyvét. Nagyon tragikus történeteke sorakoznak itt egymás után, spoiler helyett kiválogattunk néhány különlegesebbet.  Az elmaradt randevú című történet főhőse egy, a társadalomba nehezen beilleszkedő fiatalember, aki randizni készül. Csakhogy a lány nem jön el a megbeszélt időpontra, utólag a rendőröknek elmondja, valami nem tetszett neki a srácban...Az amúgy villanyszerelőként dolgozó fiatalember rendkívül csalóddott, így hát betér a kocsmába. Miután jó nagy teret engedett csalódottságának, Sátoraljaújhely kellős közepén ellop e

 Mattyasovszky Jenő az 1980-as évek egyik legnépszerűbb magyar bestseller-írója volt. Legendás karakterét, Hódot, egy fél ország szerette. Az író halála után a megmaradt kéziratokat Dr. Trencsényi István fejezte be. A Hód és a szerelem hóhérai című könyv is egy befejezetlen kéziratból keletkezett. Nagyon izgalmas, nagyon sok szálon futó, érdekes krimi.  Spoiler. Egy Kolbe nevű, állítólag magyar származású, Amszterdamban élő férfi mulatót nyit a holland fővárosban. Igen kétes hírű hely lesz, viszont rengeteg pénzt hoz. Kolbe Magyarországra utazik, magával hozza magyar származású szeretőjét, Erzsébetet( Lizettet, ahogy a holland férfi szólítja), azzal a nem titkolt szándékkal, hogy úri prostituáltat farag belőle. Lizett azonban nem kér ebből az életformából: az éneklés, táncolás még belefér, de több már nem. A lány szeretné felkeresni szülei otthonát, a ma már igencak elhanyagolt bükki kastélyt. Kolbe megtudja, hogy a lány családja annak idején elásott több millió dollár értékű ékszert,

 Arthur Herzog könyve egyike a leghátborzongatóbb olvasmányoknak, melyek valaha a kezembe kerültek. A Földmoraj szövege olyan, mint egy lassan kúszó skorpió, amely bemászik az ingedbe. elképesztően izgalmas adreanlinlöket ez a mű- ráadásul tudományosan is igényes, nyelvileg is jól megformált. Az alábbiakban közlünk egy rövid spoilert a műről, akit nem érdekel, nyugodtan ugorja át a következő bekezdést. Harry Vail földrengéskutatóként ( szeizmológusként) dolgozik, de egy földrengés alkalmával akkora trauma éri, hogy már mindenütt rengést érez. Belátja, hogy nincsenek rendben az idegei, mentálisan nem alkalmas a szeizmológusi szakmára, ezért otthagyja a munkahelyét, és néhány barátjával együtt vállalkozásba kezd a keleti parton,Rhode Island államban. Hagoymányos geológiai feladatokat végeznek, Harry kicsit unja is a rutinmunkát. Egy kis faluban vesznek házat, ám nagy megleletéssel tapasztalják, hogy a falusiak kiutálják őket, pl. a boltban rendszeresen átverik Harryt és családját. Amúgy

 A könyv alcíme:A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Több tudós természetvizsgáló után. Réthy Pál a 19.századi magyar történelem egyik elfeledett alakja. Orvos volt, Békés megyében dolgozott, az ottani lakossággal próbálta elfogadtatni a himlő és a kolera elleni oltásokat, gyógyszereket. Jól végezte hivatását, jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, ezért aztán kitüntették nagykereszttel. Hogy mi, 21.századi Olvasók miért nem ismerjük még nevét sem? Ennek a Budapest-centrikus történelemírás és közfelfogás az oka, véleményem szerint. A Magyar Vidék nagyjait a modern közhistória nagyrészt kirekesztette magából.   Réthy Pál írt egy, az akkori magyar orvosi és biológiai szakirodalomban újnak számító könyvet, címe: Az önnemzés( Generatio aequivoca). A könyv háttere pedig elég sokrétű: - Az evolúciós elméletek mindig is gyakran példálóztak az önnemzés- szerintük megoldott, és a darwini elméletet igenis alátámasztó-problémájával. - A 19.században, a gyarmatosítások korában

 Felsőőri Pyrker János László, vagy ahogy ő maga, német nyelven használta:Pyrker von Oberwart, 1772-ben született a Fejér megyei Nagylángon. Káprázatos egyházi karriert futott be:volt velencei pátriárka(!), aztán egri püspök. A magyar katolikus egyház legbelső krémjéhez tartozott, ebből adódóan politikailag konzervatív, Habsburg- párti ember volt.  Ám Istenhez való bensőséges viszonya és mélyen katolikus elkötelezettsége ellenére mindig volt benne valami, amit nevezhetünk szabadságvágynak, 19.századi romantikának, művész- lélekségnek. A természetben ő Isten művét látta, a Teremtés első könyvét, menedéket a rossz világ minden bajai elől. Az Alpok utáni vágyódás énekei ( Lieder der Schnsucht nach den Alpen) című verseskötete 1845-ben jelent meg.  Mit is jelent Pyrker számára az Alpok? Nemcsak a hegységet, a szó fizikai értelmében. Az Alpok Pyrkernél metaforikus, jelentéstöbbletet hordoz. Jelenti az elérhetetlen messzeséget. A természet szakrális megnyilatkozását. A romlatlan, civilizáció

A könyv alcíme: A fegyelmezés bámulatosan új, hatékony megközelítése. Dr.Gerald E.Nelson könyvét minden szülőnek, pedagógusnak, pszichológusnak ajánljuk. Az amerikai Szerző egy olyan módszert mutat be Olvasóinak, melynek segítségével a rakoncátlan gyereket a helyes irányba tudjuk terelni. A Fegyelmezett, jó gyerek című könyv szerint minden olyan fegyelmezési módszert el kell vetni, amely eltávolít.Nem jó az pl. ha a gyereket a szobájába küldjük, vagy ha nem kap vacsorát. Nelson doktor ehelyett az úgynevezett "egyperces dorgálás" módszerét ajánlja.  Ennek lényege, hogy a vétséget elkövető gyermeket félrehívjuk, és egy percen át, pusztán szavakkal, dorgáljuk. Az első harminc másodpercben elmagyarázzuk neki, hogy miért is haragszunk, a második harminc másodpercben pedig megértetjük vele, hogy szeretjük. Nelson doktor szerint a módszer minden korosztályra alkalmazható, de azért figyelembe kell venni a gyermek érzékenységét. Továbbá: nem szabad hagyni, hogy a kisgyerek legyen a fő

 Vlagyimir Voloszkov műve igazi könyvritkaság. Szovjet krimi az 1970-es évekből. Különösen ajánljuk specializált gyűjtőknek, antikváriumokban még beszerezhető. De érdemes elolvasni azoknak is, akik a második világháború recepciótörténetével foglalkoznak. Voloszkov: Farkasfogak című könyve ugyanis pregnáns példája a második világháború "szovjet" értelmezésének.  A történet 1941-ben játszódik, a németek nyáron megtámadják a Szovjetuniót, télre jelentős területeket foglalnak el. A szovjetek evakuálják nemcsak a lakosságot, de ipari üzemeiket is. A szibériai télben játszó gyermekek egy kezet látnak kiemelkedni a hóból. Kiderül, hogy a kézhez egy férfitest tartozik, a férfit fejszével és ásóval agyonverték. Hamarosan fény derül arra, hogy egy geológus az áldozat. A geológusok éppen azon dolgoznak, hogy minél több bauxitot találjanak. Háború van, kell az acél. Szazsin, a helyi rendőrség idősődő vezetője egy fiatal lányt, bizonyos Zadorovát állítja rá az ügyre. A meggyilkolt Nyikola

 Robin Cook,a legendás bestselleríró,orvosi témájú krimijeiről,thrillereiről vált ismertté az Olvasók körében. Szfinx című könyvében azonban más vizekre evezett,és egyiptomi témájú krimivel lepte meg rajongóit. A történet az ókorban kezdődik. Három sírrabló paraszt megpróbálja megkaparintani Tutanhamon fáraó sírkamrájának kincseit. Egyiküket az őrök elkapják,és botozásos kínvallatásnak vetik alá. A kínvallatást vezető hercegnek támad egy ötlete,mely megakadályozza,hogy a jövőben kirabolják a fáraók sírjait. Carter 1922-es ásatásainál rengetegen dolgoztak. Nem sejtették,hogy sokan a halálos ítéletüket írják alá. A szenzációs lelet megtalálása után néhány hónappal egyre több lett a gyanús haláleset. Az ásatáson dolgozó munkatársak titokzatos körülmények között életüket vesztik. Tényleg létezik a fáraó átka?Még tudományos körökben is egyre többen hiszik,hogy valami nem volt rendjén az expedíció körül. Túl sok a véletlen. Erica Baron fiatal lány az 1980-as évekből. Egyiptológus. Rajong az

 Huba László Spanyolországról szóló útikönyve 1972-ben jelent meg. Ez volt az első útikönyv,amely a kommunizmus ideje alatt Magyarországon megjelenhetett-mármint Spanyolországról. Politikai okokból ugyanis (Franco-diktatúra) a Kádár-rendszer igyekezett honfitársainkat távoltartani az Ibériai-félsziget államaitól.  A Szenyorok és Szenyoriták című könyv voltaképpen mozaikszerű leírása annak,mit is talál érdekesnek egy korabeli magyar utazó Spanyolországban. Megkóstolhatjuk a repülőgépen felszolgált tokajit,s megtudhatjuk,miért nem érdekli a légi utaskísérőt a Földközi-tenger.Ellátogatunk a nagyobb és ismertebb spanyol városokba:Madridba,Barcelonába,Sevillába,Toledóba,Valenciába,ha valakit kihagytam,elnézést kérek. Bejutunk igen nívós múzeumi kiállításokra,ahol Velazquez,Goya és mások képeiben gyönyörködhet a kíváncsi utazó. Még olyan tárlatra is eljutunk,ahol a kiállított aktfestmények modellje,a képekhez képest 70 évvel öregebben,virágot árul. Megismerkedünk a spanyol vendégszeretettel,

 Már a kissé régies írásmódból is következtethetünk arra, hogy itt bizony nem mai könyvről van szó. Pártos Sándor munkája 1898-ban jelent meg, eredetileg a Gyógyászat című orvosi szaklap tanulmányaként, aztán különnyömat is készült belőle, ami a korban az egyik legnagyobb tudományos elismerés volt.  Mai Olvasónak persze nem kell magyarázni, miféle jelentősége van a kéntartalmú gyógyvizeknek ( gyomor- és tüdőbetegségek kezelésére, méregtelenítésre alkalmazzák, de használja a kozmetikai ipar is), a 19.század úri közönsége azonban még vonakodott beleülni egy nagy halom büdös vízbe. Pártos Sándor így hát elővette azt az érvet, ami Magyarországon mindig is hatott: külföldön is így csinálják. Kénkezel a német, kénkezel a francia. Na, ez már aztán érv, Mindenesetre a magyar polgárság hamar megkedvelte a kéntartalmú vizeket, sőt, egy idő után már itták is. És rájöttek, hogy nem is olyan büdös. Turizmus, hajrá! Pártos Sándor különleges könyvét valami exkluzív tartalmakat is nyújtó antikváriumba

A Holicska Szilvia által szerkesztett ,népes magyar alkotógárda által alkotott könyv az átlagember számára foglalja össze mindazt, amit tudnunk kell a meteorológia egyik legdinamikusabban fejlődő ágáról:az orvosmeteorológiáról. Megismerjük a Föld légkörének részeit, a különböző felhőket, a légkör összetételét. Áttekinthetjük saját napiciklusunkat, s olyan megdöbbentő adatokkal is szembesülünk, mint pl. a stresszhomonok szintje reggel 7 körül a legmagasabb, a humán spontán aktivitás mélypontja 15 óra körül van, pulzusszámunk 9 és 18 órakor magas. Ami a legelképesztőbb: a fertőzésekben és stresszben jelentős szerepet játszó vérsejtek mennyisége 9 és 16 órakor a legmagasabb! (13. oldal, ajánljuk mindenkinek alapos tanulmányozásra!) Az Emberpróbáló időjárás megtanít bennünket arra, hogy értelmezzük a TV-híradók időjárási térképeit, mi a hidegfront, a melegfront, mi a ciklon és az anticiklon. Kategorizálhatjuk az UV-sugárzás különböző formáit, átfogó képet kapunk a szervezet hőleadásáról

Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár írásában egyetlen mondatot elemez: a polgári törvénykönyv ún. bizottsági szövege azzal kezdődik:1.§ Minden ember jogképes. Tóth dr. szerint ezzel nem is lenne baj, mindaddig, míg képbe nem kerül a cselekvőképtelen személyek csoportja. Vajon a cselekvőképtelen személy jogképes, Az értelmi fogyatékos jogképes, a ma született csecsemő jogképes? S mi a helyzet a jogi személyekkel? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a debreceni Tisza István társaság gondozásában megjelent különnyomat- rövid terjedelme miatt nem is nevezhető könyvnek. Tartalmilag viszont annál gazdagabb. Szó esik benne alanyi és tárgyi jogról,  a jogparancsoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A 21. oldaltól kezdve pedig a mai napig érdekes- s nemcsak jogászok számára releváns- kérdés kerül tárgyalásra: ki vagy mi a közjog alanya? A klasszikus német felfogás szerint természetesen az állam, Tóth Lajos azonban itt is a személyt jeleníti meg alanyként. Ezzel természetesen lehet vitatkoz

Ál-dokumentumregény? Szerelmi történet? Posztmodern magyar história? Lányi András könyve, a Hölgyek titkára, kicsit ez is, az is- de nagyon jó ez a keverék, igazi, ízes magyar irodalom. A történet -amelyről csak levelekből és dokumentumokból értesülünk- szerint Szabó Ágoston, aki az 1849-es világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, beleszeretett bizonyos Zorica nevű hölgybe. A baj csak az, hogy ez a hölgy a rokona volt. A mainál kissé még prűdebb 19. században ez akkora skandalum volt, hogy csak na- még akkor is szájára vette a társaság, ha egy emigráns hős katonáról volt szó. Csakhogy valami gyanús. A levelekből és dokumentumokból az derül ki, hogy ezzel a szerelemmel valami nem volt rendben. Lányi András úgy vezeti az Olvasót pontról pontra az igazság felé, mint valami nyomozó, aki élete legnagyobb esetét meséli baráti társasgában. Mondom, igazi, veretes- és ami nagyon fontos: nem egypoénos, magyar irodalom. Könyvtárakban, antikváriumokban talán még beszerezhető. Kor