Könyvekről mindenkinek

 Az emberiséget mindig is érdekelte az álmok világa.Miért álmodunk, hogyan álmodunk, s főleg: mit álmodunk, s mit jelentenek az álmaink? Hogyan kell értelmezni ezeket, egyáltalán: van-e értelme az álmok értelmezésének?  Bagdy Emőke pszichológus az Álmok, szimbólumok, terápiák című könyvében az álomról szóló írásait gyűjtötte egybe. Megtudhatjuk, mi a különbség a régóta forgalomban lévő álmoskönyvek és a modern tudomány álom-értelmezési kísérletei között. Részletes leírást kapunk arról, hogyan is alszunk, s alvás mely fázisaiban álmodunk. Mivel ezt az én korosztályom még teljesen másképp tanulta az iskolában, erről írnék néhány mondatot.  Bagdy Emőke leírja, hogy az alvásfázisokat nem úgy kell elképzelni, hogy egyetlen alvás során egy hosszabb idieg tartó fázisban vagyunk, hanem úgy, hogy ezek a fázisok ciklikusan ismétlődnek az alvás során! Tehát - legalábbis én így értelmezem- nem egyenletesen alszunk, hanem különböző alvásciklusok " futnak a szervezetünkben" éjszakánként ak

 Christian Jarrett és Jonathan Ginsburg nem kevesebbre vállalkoztak Pszichológia.Kalandozások az elme birodalmában című könyvükben, minthogy átfogó bevezetőt nyújtanak érdeklődők számára erről a rendkívül összetett, széles spektrumú, mégis nagyon szép tudományba. Vállalkozásukat siker koronázta:a könyvet nyugodtan ajánlhatjuk bárkinek, akik szeretnének többet megtudni az emberi elméről, viselkedésről, szociális kapcsolatokról. Az alábbi, igen rövid és méltatlanul színvonaltalan könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék tenni ehhez az igencsak kitűnő könyvhöz.  A Bevezetőből megtudhatjuk, milyen ágai is vannak ennek a nagyszerű tudománynak. Az alábbi rész-diszciplinákat különböztetik meg a Szerzők: - szociálpszichológia -fejlődéspszichológia - kognitív pszichológia - kognitív neuropszichológia -öszehasonlító pszichológia -személyiségpszichológia - mentális betegségek pszichológiája - biopszichológia -munkapszichológia - egészségpszichológia Újabb területekként pedig: - parapszichológi

 Pléh Csaba és Nyíri Kristóf igazán remek, inspiráló tanulmánykötettel örvendezették meg az Olvasókat.A tények utáni világ mítosza igazi értelmiségi bestsellernek ígérkezik, így hát ajánljuk mindenkinek, akit érdekelnek a jelen gazdasági-társadalmi-mentalitásbeli jelenségei.Ebben a könyvajánlóban,a már megszokott, narratív spoiler helyett néhány észrevételemet szeretném megfogalmazni a műben közölt írásokkal kapcsolatban- de mindezek előtt szeretném kijelenteni, hogy könyvet kitűnőnek tartom, és ajánlani fogom ismerőseimnek is.  Lássuk azokat az észrevételeket! 1. A címben megfogalmazott " tények utáni világ" nem a 21.században kezdődött, hanem jóval korábban, a 20.században, a totalitárius diktatúrák megjelenésével.Hitler Németországának, Mussolini Olaszországának, Sztálin Szovjetuniójának vagy éppen Rákosi Mátyás Magyarországának hivatalos ( és mivel minden sajtótermék alapítása engedélyhez volt kötve, a híreket központilag osztották, minden diktatorikus államban egy hírügy

 A főiskolai jegyzet a Kis pszichológiai füzetek sorozatban jelent meg, Nyíregyházán, 2004-ben. Ebben a blogban általában ajánlani szoktunk könyveket, nem pedig bírálni. Nem lesz ez másként a Személyiségpszichológia című művel sem. Mindenekelőtt előrebocsátjuk:nincs semmiféle tartalmi kifogásunk a Barcsa-Pauwlik-Rozgonyi szerzőtriász könyve ellen, ami le van írva ezekre az oldalakra, az többnyire úgy jó, ahogy le van írva. Kifogásaink inkább módszertaniak, pedagógiaiak, semmint tartalmiak.  Soroljuk fel most ezeket a kifogásokat, tényleg csak a jobbítás szándékával! 1. Ez a könyv valószínűleg tanárszakos hallgatóknak, a jövő pedagógusainak készült. Ehhez képest terjedelme mindössze 64 oldal, ennek nagy része pedig számonkérő jellegű feladat. Azt gondolom, mint pályaelhagyó pedagógus, hogy egy tanárnak, tanítónak ennél azért sokkal jobban, mélyebben kellene ismernie a személyiség pszichológiáját. Bár jelzik a Bevezetőben, hogy ez a könyv nem pótolja a tankönyveket, csak rövid összefogla

 A könyv alcíme:Örökül kapott traumák és feldolgozásuk A mű szerzői:Dr. Balogh Klára, Dr. Bárdos Katalin, Békési Tímea, Dr. Hardy Júlia, Dr. Koltai Mária, Korbuly Ágnes, Tóth Borbála A pszichoanalízis művelői ( hívei?) már régóta foglalkoznak a generációkon átívelő személyiségbeli torzulások, traumák kérdésével. Már a 20.század elején, Freud, majd Jung is leírta, hogy vannak olyan pszichológiai jelenségek, melyek leginkább múltbéli eseményekkel magyarázhatók. A százd közepén aztán- és ebben óriási szerepe volt Szondi Lipótnak, Böszörményi- Nagy Ivánnak, Ábrahám Miklósnak, Török Máriának és sok más magyar kutatónak, művésznek, valósággal felvirágzott a transzgenerációs pszichoanalitikai módszer. A terápia során immár nemcsak a páciens élethelyzetét térképezték fel alaposan, hanem a szülők, nagyszülők, sők, dédszülők életét is. Nagyon sok mai magyar kutató is foglalkozik transzgenerációs terápiával- pontosabban szólva: érvényesíti terápiái során a transzgenerációs személetet is. Közülük

 Ady Endre költészetének értelmezésével, a versek és prózák elemzésével már számtalan szakember és dilettáns próbálkozott. Ám ezen értelmezések megrekedtek Adynál, a költőnél, prózaírónál és publicistánál. Kolta Dóra: Az Ady- kód című könyvében teéjesen más paradigmát választ. Bemutatja nekünk Ady Endrét, a mítoszteremtőt és mítoszokban élőt. Olyan alkotót, kinek jelentősége messze túlmutat művein. Kolta Dóra szerint Ady világszemlélete teljességre törekvő, ahogy ő írja:holisztikus. A kozmikus teljeset keresi és mutatja be műveiben.  Kolta Dóra, látszólag, eléggé messziről közelít Adyhoz. Kulturális antropológusok mítoszelméleteit mutatja meg nekünk, szól- Kerényi Károly gondolatmenetét követve- a mítoszban élés és a kulturában élés különbözőségéről. Olyan tudomány-óriások neve kerül elénk, mint Lévy- Strauss, Frazer, az orosz strukturalisták, a már említett Kerényi Károly, Aztán Jung, Freud, Dilthey és még sokan mások. Az Olvasó joggal kérdezi: mi köze mindennek Ady Endréhez? Miért ke

Ez a könyv szemelvényeket tartalmaz Carl Gustav Jungnak, a világ pszichológia-tudománya egyik óriásának munkáiból. Arról el lehet tűnődni, hogy a " látszat" és " létezés" témakörében miért pont ezek a szövegrések kerültek be a könyvbe- de nem kívánunk ezzel foglalkozni. Csak néhány részletet emelnénk ki a könyvből, inkább, tanulságul, mintsem a kritikai észrevétel mindenáron való hangoztatása végett. 1. A 75. oldalon Jung kárhoztatja azokat a vallásokat, melyeknek " egyedül a hit", azaz sola fide az alapja. Ezzel szemben Jung azt mondja, az igazi vallás alapja a hit és a rítus. Jómagam azt gondolom, Jung többszörös félreértés áldozata lett, és ez elvezet az Olvasó félreértéséhez is, ezért érdemes itt egy kicsit elidőznünk. Amikor Luther azt mondta, hogy a kereszténység alapja egyedül a hit, azaz sola fide, nem arra gondolt, hogy az általa vizionált megreformált kereszténységben ne lennének rítusok. Ahol többen összegyűlnek, ott az egyház, s ahol az egyház