Könyvekről mindenkinek

Hát ennek is eljött az ideje. Az a generáció, melynek tagjai az 1980-as-90-es években ( tehát a késői Kádár-kor és a rendszerváltás határán), koptatták az egyetemek, főiskolák padjait, mára lett kb. 50 éves. Fél évszázad élettapasztalata gyűlt össze, s ezek az élettapasztalatok az irodalomban is lecsapódnak. Nagy Gerzson:Ablak az Ontario-Tóra című könyve pontosan az a könyv, amit meg kellett írni, különben mindaz, amit állít, elvész, feloldódik a történelem- értelmezések egyre végtelenebb labirintusában.  Meg kellett írni, hogy az a kissé rémült, gátlásait kompenzációval levezető fiatalember, aki kisvárosból került fel Budapestre, hogy itt egyetemi tanulmányokat folytasson, mennyire idegenül, a lét peremén érezte magát. Meg kellett írni, hogy ezek a fiatalemberek, emnniyre szégyellték magukat azért, mert nagykorú létükre még rászorulnak szüleik gondoskodására- de azt is meg kellett írni, hogy Anya a töltött dagadó alá rakta a kenyeret, meg hogy az albérletben mindenki megkínálta a több

 Lennart Frick svéd író:És rajta ki segít? című könyve egy nagyon fontos, az egész európai és amerikai civilizációban jelenlévő problémával foglalkozik: nevezetesen azzal,hogy ki segít azoknak az embereknek, akiknek az a hivatásuk, hogy más embereknek, szegényeknek, helyüket, élethivatásukat nehezen találó fiataloknak, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, segítsenek? Mi történik akkor, ha ezek a másokon hivatásszerűen segítő emberek kerülnek nehéz élethelyzetbe?  A regény cselekménye a huszadik század végén játszódik. fiktív, de realista történet, azaz akár a mindennapi valóságban is megtörténhetne. Kristina, a regény főhőse, Stockholmban, a családi tanácsadó irodában dolgozik, mindemellett rendszeresen beszél a gyermek- és ifjúságvédelem problémáiról a sajtóban, médiában- kollégái egy része ezért kissé féltékeny is a tehetséges, fiatal munkatársra. Megismerhetjük egyik esetét is, mely tragédiával végződik:egy vidékről a fővárosba költöző fiatal lány nem tud beilleszkedni az egyetem

 Charlotte McConaghy: Az utolsó vándorlás című könyve egyszerre lélektani regény, igen komoly bűnügyi szállal, és tiltakozás az ember környezetpusztító tevékenysége ellen. A megható és minden korosztály számára érdekes könyv 2020-ban az Év Regénye lett a világ legnépszerűbb könyv-értékesítő webáruházán. Az alábbi rövid könyvajánlóban spoilert közlünk a könyvről, mely megtalálható minden nagyobb könyvesboltban, könyvtárban, antikváriumban, úgyhogy mindenki megtalálhatja.  A történet néhány évtized múlva, valamikor a 21.század végén játszódik. A globális felmelegedés és az ember egyéb környezetpusztító tevékenységei miatt a Föld bolygó képe teljesen megváltozott. A nagyobb állatfajokból egyetlen példány sem maradt:az oroszlánok kihaltak a szárazság miatt, a rinocéroszt orvvadászok lőtték le. A tengereken még akadnak állatok, minden kikötőben környezetvédők tüntetnek a halászat teljes betiltásáért.  A regény főalakja Franny Lynch, aki hisz abban, hogy az élővilág maradék része megmenthető

 Minden ízében, szavában, mondatában árasztja ez a könyv a szabadságot, az emberiség képzelt ősi, kötöttségektől mentes létállapotát. Jack Kerouac nevét az európai olvasóközönség elsősorban az Úton című kultregényről ismeri, de Kerouac A daharma csavargóiban bebizonyítja, hogy távolról sem egykönyvű szerző. Ez a könyv lehatol az emberi tudat legfényesebb mélységeibe, oda, ahol a társadalmi kötöttségek, mintaképek ,szocializációs modellek már nem képesek lehatolni. Az ember megízleli a nagy magasságokban szökellő kőszáli kecskék és más állatok boldogságát, a hegyek boldogságát, a tulajdonnélküliség boldogságát, a hit boldogságát. Egy rövid spoiler kissé illúzióromboló módon hat, e könyvajánlóban, szokás szerint, mégis ezt tesszük, hiszen mégiscsak regényrő van szó. De ne hagyományos regényre gondoljanak.  A történet az 1950-es években játszódik, színhelye pedig az Amerikai Egyesült Államok. Ray Smith teljesen csóró, de nagyon boldog.Tehervonatokon potyázva utazik Kaliforniába,hogy az eg

 Halász Gábor és Fazekas Ágnes könyve különleges, talán azt is mondhatom: egyedülálló a hazai pedagógiai szakridalomban. Nemcsakhogy beszámol három kontinens pedagógiai-tanulás- és tanításmódszertani újításairól, hanem teszi mindezt regényes formában,úgy, hogy akár egy elsőéves egyetemi hallgató számára is élvezhető a mű stílusa.Azt szeretném, ha a magyarországi iskolák minél többet átvennének az itt olvasottakból- de nem kritika nélkül, majom módjára máslva, hanem adaptálva a hazai viszonyokhoz. Az alábbi igen rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy fejezetről fejezetre, valamennyi pedagógiai innovációt végignézzük, inkább csak azokról szólnék egy-két mondatot, melyek megfogtak, megragadtak, s amelyekről, úgy vélem,átültethetőők a magyar valóságba.  1. Ami leginkább megérintette a lelkemet, az a fukusimai példa. A 2011-es természeti és műszaki katasztrófa után rengeteg gyerek maradt árva, félárva, illetve nagyon sok gyermekben hagyott maradandó lelki sebet a tragédia. A japán oktatá

 Harlan Coben könyve igazi kemény, 21.századi realista,kiváló karakterábrázolással ékes bűnügyi regény. A történet olyan bonyolult, amilyennek lennie kell.Harlan Coben egyidejúleg mozgatja meg az emberi logikát, és hat az Olvasó szívére. Matt Hunter sorsában sok amerikai a maga sorsára ismerhet. Az alábbiakban rövid- természetesen, a történet egészét nem magánbanfoglaló-  spoilert közlünk a könyvről, hogy ezzel ösztönözzük Kedves Látogatónikat a könyv elolvasására.  Valamikor a 21.század elején járunk, az USA-ban. Matt Hunter jó képességű, átlagosnál valamivel jobb színvonalon élő családból származó amerikai fiatalember. Felveszik egy kisebb egyetemre,ahol ugyanúgy tanul, olvas, bulizik, mint a többi középosztálybeli srác. Legnagyobb gondja az, hogy milyen jegyeket kap a félévi vizsgáira. Aztán közbejön az a bizonyos gond. Barátjával, a fizikailag igencsak erős Duffal bulizni mennek. Itt valaki ( véletlenül?-kérdezzük ovasóként)  ráönti a sört Duff  vadiúk piros kabátjára, ebből vereke

 Anne Helen Petersen:Jöttünk,láttunk,elegünk van című könyve egy egész generáció nevében vállalkozik arra,hogy megmagyarázza az amerikai társadalmat mostanában sújtó válságjelenségek egy részét,különösen azokat,melyek a fiatal értelmiséget-középosztályt sújtják. Személyes törteneteken,olykor megrázó emberi sorsokon keresztül ad képet az y generáció gondjairól,nehezen megoldható létkérdéseiről. Y generációnak vagy  millenniáloknak az 1982-1995.között született nemzedéket nevezzük. Az ő szüleik a boomerek,a nagy demográfia bumm idején születettek,akik a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságban sokat veszítettek. Petersen ezzel a veszteségélménnyel magyarázza,hogy a boomer szülők sokszor túlbiztosítják gyermeküket:túlnevelik őket,helikopter-szülők lesznek,akik mindig ott köröznek gyermekük körül,ezzel leszoktatva őket az önállóságról. Mindezt annak a jegyében,hogy a gyermek minden perce ki legyen töltve hasznos tevékenységgel.Amerikában sok szülő érzi/érezte úgy,hogy már kisgyermekkortól hasz

 Ez a könyv az Európai tükör műhelytanulmányainak 13.kötete. Rövid terjedelemben, de alaposan 8ahogy mondami szokták: mélyfúrás-szinten) feltérképezi témáját. Hilbert István és Bessenyei Ferenc rendkívül alapos, objektív, a legmagasabb tudományos igényeknek mindenben megfelelő dokumentumot bocsátott a magyar Olvasók rendelkezésére.  Megtudhatjuk, hogyan vált a felsőoktatás a gazdaság és az európai integráció szerves részévé. Megismerhetjük azokat a tendenciákat, melyek a kutatás idején jellemezték az EU felsőktatását: - hallgatói létszám jelentős növekedése - globalizáció - kutatásorientált képzés mellett megjelennek a gyakorlati képzések is - az alapképzésen és a felsőfokú továbbképzéseken kívül további formák - egyes képzési formák közötti átjárhatóság biztosítása, rugalmasság - az élethossziglan szóló tanulás programja Választ kapunk arra kérdésre, van-e az EU-nak közös felsőoktatás-politikája, hogyan rendelkeznek erről a különböző nemzetközi szerződések ( Róma, Maastricht).Megismer

 A könyv alcíme:Tíz ok, amiért tévesen ítéljük meg a világot, avagymiért álnak jobban a dolgok, mint gondolnánk. A kötet társszerzői:Ola Rossling, Anna Rossling Rönnlund Aki rendszeresen olvas médiát,azt gondolja, hogy a világ országait két csoportra oszthatjuk:gazdagokra és szegényekre. Az egyenlőtlenség nő, a gazdagabbak még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. A világ lakosságának nagy része nem jut rendes iskolááztatáshoz, a Földünkön kipusztuló állatfajok száma nő.  Hans Rossling svéd orvos és társadalomtudós egész munkásságát annak szentelte, hogy lerombolja a médiaaalpú gondolkodást, és helyette a tényalapú gondolkodást tegye uralkodóvá.Hogy mi a különbség, az kiderül, hogy végigolvassuk ezt a könyvet. A rendkívül sokrétű, olykor megdöbbentő adatokkal szolgáló mű lényeget az alábbiakban foglalhatjuk össze: Nem ismerjük a világ alapvető tényeit. Az ezzel kapcsolatos teszteken még a véletlenszerűen tippelő csimpánzok is jobban szerepelnének, mint a davosi világgazdas

Deborah Harkness amerikai írónő:A boszorjányok elveszett könyve című alkotása igencsak izgalmas olvasmány. A főhős, a fiatal és tehetséges tudós, Dr. Bishop, igazi boszorkánycsaládból származik.Anyai ősei generációk óta ismernek különböző praktikákat, varázsolnak, gyógyítanak vagy rontanak, tárgyakat mozdítanak el. Ám Bishop más irtányba kívánja fordítani életét. Felvilágosult, racionális szellemű lesz, varázslatok helyett inkább a modern tudományok érdeklik, és ledoktorál 16.századi tudománytörténetből. Az érdekli, hogyan lett a koraújkorban az alkímiából kémia és modern fizika.   Egy szép napon Dr. Bishop kutatásait folytatja egy oxfordi könyvtárban. Kikér a raktárból egy elégg nyúzott állapotú régi könyvet. Kiderül, hogy mű palimpszeszt, azaz olyan kézirat, amely alatt egy másik kézirat rejtőzik. Azonkívül a könyv lapjai mozognak, a háttérből pedig valami titokzatos huhogás hallatszik, amit viszont Dr. Bishopon kívül más nem hall.  Amikor mindezt felfedezi Dr.Bishop, megváltozik az

Frank Tibor a magyarországi amerikanisztika vezető egyénisége, több évtizedes külföldi kutatói tapasztalattal rendelkezik. Amerikai világai című könyvében ( mely az Angol-amerikai történelmi tanulmányok sorozatban jelent meg), az USA 19-20. századi történelméről, kultúrűjáról olvashatunk igen érdekes, a mávelt laikus számára is hasznos tanulmányokat. Megtudhatjuk, milyen volt és milyen ma az amerikai történetírás idő-és térszemlélete. Megismerjük azoknak az amerikai-magyar történészeknek a munkásság,t akik sokszor a magyar történelem " hézagait" javították ki, méghozzá sikerrel. Igen hasznos lehet fiatal kutatók számára, hogy Frank Tibor részletesen elemzi az USA kutatási és könyvtári infrastruktúráját. Igencsak bonyolult rendszerről van szó, hiszen az Óceán túlpartján több, mint 4700 egyetem és főiskola működik, természetesen mindegyik saját könyvtárral... Több tanulmány foglalkozik az USA menekülpolitikájával. Engem, mint történészt igencsak meglepett, hogy a 20. század

Garai László könyvéből számomra kirajzolódik az innovatív magyar értelmiségi tragikus sorsa. Nyugaton tanul, tanít, hazajön, aztán észreveszi, hogy tudományterülete, a gazdaságpszichológia, legtöbb honfitársa számára teljesen idegen, legjobb esetben is határtudományjént kezelik. Azt is észreveszi, hogy itthon sokan nem veszik észre, hogy a modern gazdaság átalakult, már nem az a lényeg, hogy mit termelünk, hanem az, hogy vesszük észre, hogy mit is kell termelni. Ebben az újfajta kapitalista versenyhelyzetben pedig a pszichológia érzék, irányultság döntő fontosságot nyer. Ám innovatív értelmiségi emberünk akkor a legszomorúbb, amikor azt veszi észre, hogy az egyetemi oktatásból is akarják hagyni a gazdaságpszichológiát, nemcsak a vaskalaposok, hanem még hallgatók is, sőt, olyan doktorandusz is akad, aki nem tudja azt leírni, hogy senkié. Garai László tehát megszomorodott, írt néhány cikket, fogalmazványt, ezeket közzétette az Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? című könyvé

A könyv alcíme:Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? Ön is aggódik a munkahelye miatt? Úgy tűnik, joggal. Martin Ford kiváló könyvéből, a Robotok korá-ból kiderül, hogy az USA munkaerőpiaca hatalmas kihívások előtt áll. Az autógyárak, melyek valaha az amerikai munkásság jelentős részét foglalkoztatták, egyre inkább átállnak a programozható robotok alkalmazására. Ám nemcsak a hagyományos ipar küszködik ezzel a problémával. Az orvostudománynak is akadnak olyan ágazatai- Martin Ford a radiológiát emeli ki- ahol a computerizált munkaerőnek jóval nagyonn jövője van, mint az embernek. Ami számomra leginkább meglepő volt, az a " márkás" amerikai egyetemeken tapasztalható "antihumán" tendenciák. Egyre több a bárki számára hozzáférhető online kurzus, ezekre a 2010-es évek elején egyre többen jelentkeztek, a hagyományos egyetemi képzések rovására. Igaz, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden jelentkező végzi is el ezeket a " tanfolyamokat". Mi a helyzet Eu

Gaál Csaba könyvének alcíme:Bevezetés a tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Gaál Csaba: Szakírás című könyve elsősorban orvostanhallgatók, jövendő kutatók számára nyújt segítséget- jómagam valamennyi magyarországi egyetem és főiskola valamennyi kurzusán kötelezővé tenném. Véleményem szerint az ebben a témában hazánkban megjelent könyvek között ez a legjobb. Megtudhatjuk, miért van szüksége egy tudományos karrier előtt álló embernek a folyamatos publikálásra, tanácsot kapunk arra nézve, hol és mit közöljünk, mi is az az Impact Factor, hogyan védjük ki azt, hogy szellemi javainkkal mások visszaéljenek, miképpen alakultak át a könyvtárak a 20.század utolsó évtizedétől, milyen rövidítéseket, táblázatokat használjunk egy közleményben. Nagyon professzionális az egész könyv, látszik, hogy Szerzője " benne van" a dolgok sűrűjében, nem pusztán elméleti ismereteket ad át. Számomra a legértékesebb fejezet a nyelvi kérdésekről szóló. Ha ezt elolvassuk, nemcsak azon gondolk

Nagyon azt gondolom, rám férne a világirodalom újraolvasása. Az ókortól kezdve.Annyi könyvet olvas az ember az egyetemen, meg amúgy is, hogy mire a végére ér, elfelejti az elejét. Így aztán nekifogok újra a "komoly" világirodalomnak, a tényleg klasszikus könyveknek. Kivel is kezdhetném, ha nem a nagy öreggel, Homérosszal, a középiskolások rémével. A könyvtárból kivettem az Iliászt, nekifogtam olvasni. Az Iliász első énekében már ott van minden, ami emberi érzelem: harag, szánalom, irgalom, szeretet. Agamemnón és Akhilleusz haragja az ember örökös választási kényszerét fejezi ki. Lebilincselők a metaforák, költői eszközök is.Leginkább az a szövegrész indított meg, amikor is Akhilleusz könyörög édesanyjának, Thetisz tengeristennőnek. De humor is van ám e sorokban: Zeusz " két nő közé" kerül. Az istenek pedig nevetnek Héphaisztoszon. Persze, történeti értéke sem csekély az Iliásznak. Nagyon fontos forrás az archaikus kori görög társadalmat, életmódot illetően.