Könyvekről mindenkinek

 A közgazdaságtan történte-beleágyazva a múlt komplex történelmi valóságába? Vagy a 19-20.század története-a közgazdászok munkáin keresztül? Is-is.Sylvia Nasar kiváló könyvét így is, úgy is olvashatjuk. Egy mindenesetre biztos:hogy hasonló könyvet még nem írt senki. Nasar könyvéből megismerhetjük, hogyan viszonyultak az egyes korok vezető közgazdasági elméi ( pl. Smith, Malthus, Irving Fisher,Schumpeter,Keynes, Hayek és sokan mások) az adott évtizedek problémáihoz, milyen megoldási kísérleteket dolgoztak ki, s ezeket az ötleteket hogyan fogadta a politikai hatalom. A könyv elsősorban az angolszászokra irányítja figyelmét, de bőven terepet és szerepet kap benne az első világháború utáni Ausztria gazdasági- társadalmi helyzete. Egy 610 oldalas,kitűnő szakkönyvről igen nehéz olyan könyvajánlót írni, melyben a történet minden fontos szereplője megjelenik, és méltó szerepet kap. Nem is vállalkozhatom erre. Inkább kiemelném azokat a témákat, fejezeteket, melyekben mélyebben elmélyültem, ...

 A hagyományos értelemben vett, a világ egyetemein tanított közgazdaságtan általában matematikán alapul, s rövid-közép-és hosszútávú idősorokkal, grafikonokkal, táblázatokkal dolgozik, ezekből igyekszik következtetéseket levonni. Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász ennek a nagyszerű tudománynak egészen más paradigmáját javasolja: a narratív megközelítést. Shiller szerint a gazdasági döntések nemritkán hiedelmeken, társadalmi mítoszokon alapulnak, éppen ezért nagyon lényeges ezeknek a történeteknek, narratíváknak a tanulmányozása. Csak egyetlen példa a számtalanból, amit tétele igazolására felhoz: az 1929-es tőzsekrach, mely később nagy gazdasági világválság néven vonult be a történelemkönyvekbe, nem kis részben azon történetek miatt robbant ki, melyeket a középosztálybeli amerikai emberek meséltek:XY vett ilyen és olyan részvényt, ezeknek felment az árfolyama, XY pedig már új házat vagy autót is vett a nyereségből. Shiller szerint se szeri, se száma nem volt az ilyen tört...

Az infláció nem tartozik a közgazdászok kedvelt témái közé: valahogy olyan kellemetlen. Pedig minden országban, mely kapitalista vagy annak mondja magát, létezik ez a jelenség, legfeljebb keveset beszélünk róla. Főleg, ha alacsony... Erdős Tibor könyve pontosan azt teszi, amit egy kiváló szakkönyvnek tennie kell: egy adott jelenséget vesz szemügyre, a lehető legtöbb apsektusból. Megismerkedhetünk a különböző inflációs elméletekkel, a klasszikus infláció-elmélettel, a Keynes által megalkotott teóriával, megtudhatunk egy nagyon fontos dolgot: hogy az infláció önfenntartó folyamat. A Philips-görbéről a legtöbb, átlagos műveltséggel rendelkező Olvasónak fogalma sincs, Erdős Tibor művéből erről is pontos képet kapunk. Csakúgy, mint az infláció makrogazdasági következményeiről: az államháztartásra gyakorolt hatásáról, az adóbevételekre gyakorolt hatásáról, megtudhatjuk, hogyan hat az intenzív tőke- és hitelkihelyezés az inflációra. S ha már a hiteleknél tartunk: Erdős Tibor nem szűkíti...