Könyvekről mindenkinek

 Böszörményi Gyula, a magyar ifjúsági regényírás ikonikus alakja, 2022-ben, tragikusan fiatalon elhunyt.Tizenéves fiatalok százezrei olvasták könyveit, a Gergő-történeteket, a Jonatán-sztorikat, és más alkotásait. Az elveszett történet recenzens szerint egyik legjobb könyve,, persze, hozzá kell tennünk, hogy mindez ízlés kérdése. Jöjjön egy rövid spoiler, s remlékezzünk a rendkívül termékeny és utolérhetelenül kreatív Szerzőre, Böszörményi Gyulára!  Az első részben már találkozunk a szori főszereplőjével, Galagonyával, a tizenhárom éves fiatal lánnyal, aki úgy érzi, túl unalmas az élete, kellene valami történet, izgalmas, ami feldobja az embert. Galagonya addig unatkozik unalmas életén, hogy elalszik. A történet tehát az álom világában játszódik. Nyakfacsar Eduárt, az ágyalapi kobold, megbízást kap főnökétől, hogy figyeljen valakit, egyetlen percre se tévessze szem elől, mert különben ki lesz csavarva a nyaka. Eduárd, mit tehet mást, eleget tesz a kérésnek. Galagonya nővére, Klemi, min

 Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel író elbeszéléskötetét a szinte kimeríthetetlen stílusbeli és tematikai változatosság jellemzi. Ebben a könyvajánlóban nincs módunk a könyvben szereplő mind a 19 elbeszélést részletesen ismertetni. Így aztán kiválasztottam néhányat a nagyon igényes,jól megformált "kínálatból". A Nyisd ki a szemed,halott vagy!című műben egy külsőre átlagos életet élő,középkorú lengyel hölgy igencsak belemerül egy krimibe. Egy kastély idős tulajdonosnőjét gyilkolják meg,a gyanúsítottak pedig egytől egyig krimiírók. Ez az elbeszélés illúziók és dezillúziók,szerepek és való élet ellentmondásairól szól. Meglepő befejezéssel,ahogy az már egy krimihez illik. Az alany c.elbeszélés főhőse Samborski,a divatos és befutott író. Egy nap arra ér haza,hogy a hasonmása be akar törni a lakásába. Ez a hasonmás aztán elfoglalja Samborski lakását,beül az íróasztala mögé,dolgozik helyette. A remek prózai alkotás a mai hatvanas nemzedék kiábrándultságáról,illúzióvesztéséről szól.

Ian Buruma nem kisebb feladatra vállalkozott könyvében, mint arra, hogy esszé-szerűen összefoglalja Japán 1853-1964. közötti történelmét. A vállalkozás jól sikerült, éppen ezért mindenkinek ajánljuk A modern Japán című könyvet, akit egy kicsit is érdekel a távol-keleti ország története, kultúrája. Megtudhatjuk, miért zárkózott be a koraújkori Japán, hogyan viszonyultak a keresztény ( többnyire holland) misszionáriusokhoz, s mi a különbség a tradicionális Kína és a szintén nem kevésbé tradicionális Japán államberendezkedése között. Buruma leszámol azzal a tévhittel, hogy a Meidzsi-reformok azonnal " nyugatiasra" állították volna át Japán társadalmát és politikumát: bizony, a tradíció még sokáig tartotta magát, nem volt ajánlatos túlzottan kötődni a Nyugathoz. Képet kapunk arról a folyamatról, melynek során Japán vezetésében túlsúlyba került a katonai elem, az állami fejlődés hajtóerejévé pedig az imperializmus vált. Részletesen olvashatunk Hirohito császár személyéről, s a

Steven Pinker amerikai pszichológus könyve magáról a nyelvről szól. Arról, melyet mindannyian beszélünk, melynek segítségével írásban kommunikálunk. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amit beszélünk, írunk, azt mindet tanultuk. Steven Pinker: A nyelvi ösztön című könyvének alapgondolata az, hogy a nyelv, mint készség, ösztönös és csak az emberre jellemző ( ezt sok pszichológus és nyelvész vitatja). Minden ember képes nyelvet használni, sőt, alkotni, ez nem kultúrafüggő. Hogy ez mennyire így van, azt számomra leginkább a nicaraguai gyerekek esete illusztrálja. Nicaraguában sokáig nem volt elfogadott jelnyelv a siketek számára. Hát, a tízéves kis siketek alkottak maguknak egyet. Tízéves gyerekek komplett nyelvet alkottak, szavakkal, mondatokkal! Pedig ők nem tanulták ezt sehonnan, nem voltak kulturális mintáik. Csak kommunikálni akartak egymással, és kész. De ami a legmegdöbbentőbb:amikor a tízévesek nagyobbak lettek, a következő tízéves generáció megint alkotott magának egy nyelvi

A könyv alcíme: Magyarország 1990-2005.  Nagyon fontos a magyar politikatudománynak a Lányi András által szerkesztett könyv. Mi, magyarok, mindig is hajlottukn arra, hogy a politikát pusztán érdekek is ideológiák konfrontációs terepének tartsuk. A Politika pszichológiai tükörben című kötet bebizonyítja- amit már amúgy is tudunk, vagy tudnunk kellene- hogy a politika elsősorban: lélektan. A politikusnak személyiséggé kell válnia, túl kell lépnie a pártok és ideológiák tengerén. A könyv legfőbb mondanivalója  az, hogy eddig- legalábbis a könyv megjelenéséig- ez a túllépés nem sikerült. A volt tanácselnök frusztrált, ha demokráciáról kell beszélnie. A miniszter nincs tisztában azzal, mi az információ, szabad-e a hallgatóságot alu- vagy éppen túlinformálni. A pártelnüök a közönséget cikizi a tévés vitában, míg vetélytársa szépen elmagyarázza álláspontját, ezzel megnyeri a vitát- majd nagyképűen nyilatkozik a legyőzött ellenfélről. A politika fogyasztói nincsenek tisztában saját pártpref

Furcsán mozog ez a mai idő. Alexa Károly irodalomtörténész Életünk és irodalmunk című recenzió-kötete 2006-ban jelent meg ( a könyv címe véleményem szerint az ÉS-sel beszélget), ám, sajnos, azóta az itt recenzált alkotók jelentős része eltávozott közülünk. Úgyhogy Alexa Károly könyve irodalomtörténeti könyv lett- az irodalomtörténet nagy szerencséjére. Mert Alexa Károly remek elemző. Éppúgy érzi, éppúgy magáévá teszi Spiró György könyvét, mint Nagy Gáspár kötetét. Az nem számít, hogy mivel ért egyet és mivel nem, nem ez élvez prirotást. Hanem a szakmaiság és erkölcsiség korunkban ritkán látható, szimpatikus összefonódása. Alexa Károly számára egyedüli mérce a szakmai színvonal és a művek erkölcsi háttere. Nem a recenzált könyvek szerzőinek politikai hovatartozása, nem a mindenkori irodalmi kánon még-mindenkoribb és egyre gyorsuló átalakulása, hanem a leírt szó, a tartalom, a mondanivaló az egyetlen kritérium. Az már más kérdés, hogy Alexa Károlynak van politikai meggyőződése, de ez n

A Motomix egy rendkívül érdekes, színvonalas magyar nyelvű motoros folyóirat. A 2006.augusztusi szám tartalmából: Súlyosan megsérültek magyar salakmotorosok Pünkösd hétvégéjén, egyikük a verseny utáni hazaúton súlyos autóbalesetet szenvedett- Vida Tibi cikksorozatában ezúttal a fékrendszerekről olvashatunk- Poszter: Triumph Daytona- Motoros kirándulás az Őrségben, szállás biopanzióban- Új modellt mutatott be a Triumph gyár: a Daytona típust. Nagyon részletes és szakszerű cikk olvasható az új modellről, külön keretes írásban részletes technikai adatokkal- Olasz motorújdonság: Moto Guzzi Griso 1100- Egy különleges robogó: Aprila SR50 Factory Nagyon izgalmas, okos, professzionális kivitelű újság. Tudomásom szerint már megszűnt, de lehet, hogy tévedek.

Puskás Attila könyve, A Teremtés teológiája, azért nagyon fontos olvasmány, mert napjainkban mindennél erősebben aktivizálták magukat azok a szellemi erők, melyek a világ létrejöttét kizárólag materiális okokkal igyekeznek magyarázni- szerintük sikerrel. A 21. század első évtizedeiben a materializmus jelenti a legnagyobb veszélyt a keresztény egyházakra, a keresztény gondolkodásra- és a Bibliára. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan könyv ( és persze: minden Szerző, minden Kiadó), melyek felvállalják, hogy megjelentetnek a világ isteni eredetéről szóló munkákat. Ugyanakkor Puskás Attila könyve sok tekintetben felvet olyan kérdéseket, melyekre első olvasás után nehéz választ kapni. Most, amikor minél szélesebb rétegek számára ajánlom A Teremtés teológiáját, rendhagyó módon ezeket a bennem igen markánsan megfogalmazódó kérdéseket, hirtelen születő vélemény- kezdeményeket veszem sorra ( szám szerint kettőt), remélve, hogy a diszkusszív hangnem- amely részemről mindig elismerést takar- ke