Könyvekről mindenkinek

 Ewa Lach lengyel írónő a 20.századi irodalom egyik csodagyereke. 13 évesen írta első regényét, mely 1961-ben jelent meg! A Láthatatlan Expressz című elbeszélésgyűjtemény mind tematikájában, mind formájában különleges. Felnőttekről ír- gyermekszemmel. Azt örökíti meg, ahogy a gyermekek a felnőttek világát látják, próbálnak benne eligazodni, próbálják túlélni azokat a traumákat, melyeket a felnőttek okoznak. Az alábbi könyvajánlóban néhány- nem éppen vidám hangvételű elbeszélést ajánlanék ebből a nagyszerű könyvből. Az elbeszélések az 1945 utáni Lengyelországban játszódnak.  A Láthatatlan Expressz, azaz a címadó mű főhőse Fajankó, aki amolyan falu bolondja, s nincs, aki gondoskodjon róla, elárvult a háborúban. Olykor-olykor megszánja egy falusi asszony, s enni ad neki, de Fajankó valahogy mindig csinál valami butaságot, így aztán mindenhonnan kirúgják. Időnként a vasúti őr megengedi neki, hogy üdvözölje a vasárnapi vonatot, mely az áhított nagyváros, Varsó felé megy. Egyszer Fajankó vél

 Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legjobb novellistája. Az Aranyfonál és más elbeszélések válogatást tartalmaz a magyar próza egyik legnagyobb alakjának kisprózai munkásságából.  Van egy közhely Kosztolányival kapcsolatban: mégpedig az, hogy versei, novellái afféle halálhangulatú, spleen-es darabok, melyben a cselekmény végét mindig kitalálhatja az Olvasó: a főhős meghal. Ez a közhely csak részben igaz. Vannak ugyan Kosztolányi Dezsőnek olyasfajta művei, meyek a 20.század elejének spleen-életérzését tükrözik, ám " Desire" ugyanúgy az élet, a szeretet, az együttérzés, a humánum írója is. Hogy ez mennyire így van, azt szeretném illusztrálni ezzel a könyvajánlóval. A könyv számtalan kitűnő elbeszélése, novellája közül felidézném a kedvenceimet, azokat, melyek bizonyára maradandó nyomot hagynak majd bennem. A teljesség igénye nélkül, persze.  Tű. Olyan ez a novella, mint egy expresszionista dráma. Egy előkelő-polgári zsúron vagyunk, ahol is Vilma, az újdonsült feleség da

 Szakonyi Károly korunk irodalmi életének egyik legismertebb alakja, kitűnő író. Legtöbben színdarabjairól ismerik, melyeket az ország vezető színházai játszanak. Vendég a palotában című könyve kitűnő elbeszéléseket, novellákat tartalmaz. Fő témái: - Generációk egymás mellett élése, ellentéte - a huszadik századi magyar történelem a kisember szemszögéből - A szegénység, elhagyatottság a magyar társadalomban - Ember és környezete, ember a nagyvárosban és falun.  - Szerelem, házasság, kapcsolatok - Az élet apró örömei, bánatai - Nyomás, lelkiismeretfurdalás és az egyén erre adott reakciója - A kor furcsa, nehezen megmagyarázható eseményei Az alábbi könyvajánlóba kiválasztottam néhány érdekes novellát, ezekről szólnék most néhány mondatot. A szép hadnagyné. Voltaképpen a szerelem és a történelem kölcsönhatása a témája ennek a műnek. Lehet bármilyen gonosz a külső, történelmi kor ( pl. Rákosi-diktatúra), az emberek emberek maradnak, érzéseikkel, melyeket olykor évtizedekig őriznek. Az ötve

 A 21.században él és virágzik az irodalom! Hiába cikkeznek egyre többet arról, hogy egyre kevesebbet olvasunk ( ami, sajnos, igaz), a magyar irodalom számtalan remekművet termelt ki 2000 és 2017 között. Ezt bizonyítja a Bíró Gergely által szerkesztett A századelől novellái című kötet is.  Nagyon sokoldalú, tematikailag, műfajilag, stilisztikailag szinte minden lehetőséget kiaknázó novella- antológia ez: voltaképpen meta- antológia, hiszen a Magyar Napló által évente megjelentett novella-antológiákból válogatott Bíró Gergely, kiváló szerkesztői érzékkel. E rövid könyvajánlóban ( mely voltaképpen méltatlan is magához a műhöz, mely 650 oldalas, tehát magának az ajánlónak is illene több oldal terjedelmet kitennie- néhány remekművet kiemelek a sokból. Az Olvasó pedig, miután elolvasta A századelő novelláit, szintén kiválaszthatja a maga kedvenceit.  Nagyon egységes, kerek, humortól sem alkotás Ács Margit: Muki című elbeszélése. Egy idős hölgy utazik a villamoson, felrémlenek benne kislányk

 Margaret Atwood a világ egyik legismertebb írója, gyakorlatilag minden neves nemzetközi irodalmi díjat elnyert már (a Nobelen kívül). Többszörös Man Booker-díjas, ezt nem sokan mondhatják el magukról. Mestere a költészetnek ,a regényírásnak, s most a Rendbomlás című kötetében a magyar Olvasó számára is bizonyítja: a novellának is. Ez a könyv kimagasló alkotás, mindenkinek ajánljuk, aki bármilyen módon és mértékben is, de szereti a nemes, komoly irodalmat. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlök, hanem egyszerűen elmondom erről a könyvről, Margaret Atwood kiváló alkotásáról, személyes benyomásaimat. Miért szép?- teszem fel a kérdést önmagamnak, mint az egykor híres-hírhedt esztétikai szöveggyűjtemény alkotói.  Íme, a válaszok!  1. A mai Olvasó számára, sajnos,nagyon aktuálissá vált a könyv címe- persze, nem ez a fajta aktualitás a legfontosabb egy irodalmi novellagyűjtemény esetében, de azért rátesz egy lapáttal az élményre. Ma, a 21.században, mindannyian a rendbomlás állapotá

Először 1927-ben olvashattak az angolul értők Miss Marple-történetet Agatha Christie tollából. A talpraesett hölgy, aki látszatra pont ugyanolyan volt, mint az angliai eldugott falvak vénkisasszonyai, rendszeresen lefőzte a rendőrséget- merthogy akárhová ment, mindenhol csak gyilkosságba ütközött.   Mivel a Krimi Králynője már nincs köztünk, fekértek 12 menő bestsellerírót, írjanak ők is egy Miss Marple- történetet, a maguk stílusában. A karakter nem váltzohat, a történeteket viszont a 20.század bármelyik évtizedére helyezhetik. Zseniális történetek születtek. ebben a könyvajánlóban kiemelnék a jók közül a legjobbakat, erről írnék afféle spoilert. Miután pedig ezeket elolvasták,fel lehet keresni valamelyik internetes áruházat és rendelni... Lucy Foley:Bűnök kis helyeken. Miss Marple éppen Prudence nevű, kissé konzervatív életvitelű és gondolkodású barátnőjénél tartózkodik, és arról vitatkoznak, eldugott kis angol falvakban történik-e gonoszság. Miss Marple szerint igen- nagy tapasztala

 Dragomán György, szokásához híven, kitűnő könyvet írt, irodalmi szakácskönyvet,ez bizony ritkaság a magyar irodalomban,mert errefelé félünk a műnemi-műfaji-stílusbeli keveredéstől, azt hisszük, hogyha A finom és B is finom, akkor AB vagy A+B már csak undorító lehet. Valahogy ezt nevelték belénk. Irodalmunk is ilyen: egyöntetű.Az író már a mű elején tudatosítja Kedves Olvasóiban, hogy milyen könyvet vett vagy kölcsönzött a könyvtárból. Az ilyen laza szerkezetű,vegyes műfajú és hangvételű könyveket még nehezen szokja a magyar, pedig igencsak ízletes,aromás módja ez az irodalomnak. Az Adjuk meg a módját! olvasása közben rengeteg dolog jutott eszembe, ebben a könyvajánlóban ezek közül osztanék meg néhányat a Kedves Látogatókkal. Íme! 1. Nagyon nehéz olyan dolgokról írni, melyek a közelünkben vannak. Az emberi fantázia úgy lett hajdan megalkotva, hogy induljon ki abból a tesből, melybe záratott, aztán szárnyaljon, hidaljon át kontinenseket, járja be a kontinenst, az egész Földet, az Univer

 George Sava ( 1903-1996) Londonban magánpraxist folytató sebészorvos volt. Csengettek című könyve az 1930-as évek nagy orvosi sztorijaiból ad közre néhányat, persze, hogy autentikus legyen, mindegyiknek Sava doktor a főhőse. Megannyi megható emberi történet,félreértéseken alapuló humor, orvosi kudarcok és sikerek, új eljárások és bevált módszerek adaptálva a 20.század harmincas éveinek világához- 19 történet, realista módon leírva. A Csengettek című könyv olvastatja magát, ha egyszer elkezdtük, nincs az a pénz, amiért letennénk. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány történetet kiemelünk a sokból, reflektálunk ezekre, hogy így faragjunk kedvet az olvasáshoz. Irodalomtörénetileg annyit érdemes mondani, hogy az 1930-as években kezdett megjelenni a brit könyvpiacon az orvosi bestseller. Sava könyve is az lett, ám igen magas színvonalú és nagyon életszerű, tekintve, hogy praktizáló orvos eseteiből állt össze.  A Meghasadt a szíve, némileg spoileres című novella főhőse öt olasz, akik egyszerr

Mielőtt elkezdtem ennek a könyvajánlónak az írását, két dolgot megfogadtam: 1. Először is gratulálni szeretnék Orbán János Dénesnek a 2023.évi Kossuth-díjához.Minden kommentár nélkül, ez egy megérdemelt díj. Jó könyvek, remek szerkesztői munkák ( egy interjúban 110, ha jól emlékszem), úgyhogy jó helyen van az a díj. 2.Azért sem fogom OJD-nek rövidíteni! Veszélyes dolog mozaikszavakat alkotni, mármint Magyarhonban. Mert van ám az, hogy megszokunk egy mozaikszót, aztán pár év múlva megszokhatunk egy másikat.A megszokás lesz úr, miinden évben mást kell megszokni. Veszélyes.    A Vajda Albert ismét csütörtököt mond című könyv alcíme igen izgalmas, bár nem éppen barokkos:-próz-. Ebből az alcímből (, no meg a borítón látható festményről, Juhos Sándor bravúrjáról) már sejtettem, hogy nem egy Veres Peti bácsi- féle hiperrealista irodalmi kísérlettel van dolgom. Vagy éppen a szárnyaló, sokféle stílusbravúrt felvonultató irodalom "A realista" irodalom? Csak olyan van? Az irracionalitás

 Szóval, miért is tetszik nekem Cserna-Szabó András:Fél négy/fél hét/ Félelem és reszketés Nagyhályogon című könyve? Leírnék itt néhány okot, elemzési szempontot, ha úgy tetszik, de az igazi ok az, hogy nagyon jót szórakoztam rajta. Ez persze önmagában kevés mert a Kedves Látogató esetleg megtalálná kérdezni azt, hogy jó, jó, de miért szórakoztál olyan jót rajta, ember? Leginkább erre lennék kíváncsi!  Hát, ha már ennyire kíváncsi, ami nehezen érthető,felelném, akkor az alábbi szebbbnél szebb, kívánatosabbnál kívánatosabb okokat, szempontokat sorolnám fel: 1. Címet adni tudni kell. Cserna-Szabó, no meg, gondolom, a Szerkesztő, igencsak magas, mondhatnám:művészi szintre fejlesztették a címadást, mint az irodalmi projektek fontos részműveletét. Néhány gyöngyszem a sokból:A megfejthetetlen Csepregi-vetületek; A 78-as Moszkvics;A legnagyobb szentesi barokk metafizikus költő; Felsőpárti Pandász és hasonlók. És feledjük magának a könyvnek a címét, mely akkor magára vonja a figyelmet, ha az i

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való

 Krúdy kisregénye irodalomtörténeti "leg": A kb. 45 oldalas mű 1922-ben jelent meg először, a Pegazus kiadábáan, önálló kötetként. Aztán 1957- ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó novella-válogatást közölt Krúdytól, jó vastagot, s ebbe beválogatta az Őszi versenyeket is. A 45 oldallas művet a novellák közé sorolták, így Krúdy Gyula műve joggal pályázhat a "világ leghosszabb novellája" címre. Ha esetleg tényleg volna ilyen cím az irodalom sokarcú világában, jelezni fogjuk!  A történet főhőse (tulajdonképpeni főhőse) a 19.századvégi Budapest, amelyet egy Ben nevű elbocsátott zsoké ( hiszen lezajlottak az őszi versenyek...) mélabús világi életén keresztül ismerünk meg. Megismerkedünk a garniszállók világával, ahová a portás csak akkor engedi be Bent, amennyiben az kellően szórakoztató történetet ad elő a lóverseny világáról. Bennek nincs egy krajcárja sem, napközben a hontalanok között üldögél a padon, sóvárgó tekintettel nézi a csillogó kirakatokat, meg az előkelőkkel szágu

 Vészi Endre novellái ,regényei, hangjátékai sajátos világot teremtenek. A művek hősei alsó középosztálybeli emberek: a paprikáskrumplit majszoló kis trafikosné, a munkásszálláson évtizedek óta lakó kőműves, a folyton rettegő melós, a nemrég megözvegyült hivatalnok, és más, efféle karakterek. Fenn tudják ugyan tartani jelenlegi társadalmi helyzetüket, de az előrelépésre semmi esélyük. A Tériszony című könyv novellákat, egy hosszabb elbeszélést és egy rádiójátékot tartalmaz. Néhányról írok itt, ebben a könyvajánlóban, hogy kedvet "faragjak" a könyv elolvasásához.  Nem tudom, ki volt biztoos benne, de Vészi Endre írta az Angi Vera című elbeszélést ( kisregényt?), melyből Gábor Pál rendezett elképesztő sikerű kultfilmet, jómagam is többször láttam a tévében. Az irodalmi mű Angi Verája, rettentően bizonytalan, lelkiismeretfurdalása van amiatt, hogy viszonyt folytat André tanárral, de a mű végére- Traján Piroska hathatós özreműködésével- megérti, hogy a rendszer a totális alkalmaz

 Véleményem szerint a 21.század Európájának irodalmi műfaja a novella ( illetve az elbeszélés, a magyar irodalmi köznyelv olykor szinonímaként használja a kettőt, hibásan). Az emberek rohannak mindnfelé, kevés idejük marad az olvasásra- az íróknak pedig az írásra. A rövidpróza ebben a helyzetben ideális:kifejező, markáns, olykor meghökkentő történetekkel lehet megragadni manapság az Olvasó figyelmét.Ezt teszi Horváth M.András is kitűnő, Kávészünet című kötetében. 52 novella található a könyvben, minden hétre egy. Formailag és tartalmilag a legváltozatosabb írások, mindenfajta ízlésű és érdeklődésű ember számára. Spoiler vagy tudálékos irodalmiaskodó elemzés helyett kiválasztottam a kedvenceimet a kötetből, és ezekről szólnék néhány szót.  A Zongorista:egyszerűen elképesztő, ez a volt a könyvben szereplő novellák közül,amit hatszor is elolvastam. A mű magáról az alkotásról szól, arról a menekülésekkel és egybelvadásokkal terhes folyamatról, amely által egy tehetséges ember próbálja felé

 Lucia Berlin (1936-2004) az újabb amerikai irodalom egyik legnagyobb felfedezettje, igazi nagy művét csak halála után, posztumusz adták ki. Hihetetlenül gazdag életanyagot dolgoz fel novelláiban, elbeszéléseiben. Volt bejrónő, takarítónő, de kkpróbálhatta magát tanárként is. Az így szerzett élettapasztalat mind ott van műveiben, ráadésul sok humorral fűszerezve. A rendkívül gazdag termésből kiválogattam néhányat,ezekről beszélnék, hátha kedvet csinálok a könyv olvasásához.  Véleményem szerint a kötet legjobb darabja a Dr.H.A. Moynihan. Ebben a történetben egy kislány rosszul  teljesít az iskolában, ezért az egész nyári vakációt nagyapjánál, a kissé lökött fogorvosnál tölti. Tulajdonképpen asszisztensi feladatot lát el. Teafiltereket dugdos a betegek szájába, mivel " főnöke" szerint a tampon olyan puhány dolog. A rendelő várójában nincsenek újságok, mert a lapozással járó elviselhetetlen zaj idegesíti a doktor urat. A doki laborjában minden szerszám rozsdás, takarítva valamik

 Jókai Mórt a kulturális köztudat elsősorban regényíróként tartja számon. Kevesebben tudják,hogy a "nagy mesemondó"kiváló elbeszéléseket,novellákat is írt. Ezekből tett közre kitűnő válogatást a Populart Kiadó Diák-és Házikönyvtár sorozata. Nézzünk meg egy párat ezekből az elbeszélésekből!A Nepean-sziget egy kalandos történet,fűszerezve némi romantikus miszticizmussal,ami rendkívül egyedivé teszi a művet. Ez a sziget afféle száműzetési hely,rettenetes bűnök (pl.apagyilkosság,kannibalizmus) elkövetői kerülnek ide,no meg azok,akiket a kormányzó el akar tüntetni. A szigeten az amúgy sem egészséges lelkületű emberek teljesen elállatiasodnak. Egy este fiatal lányt hoznak ide csónakkal. A lánynak hamar akad pártfogója,de visszanyerheti-e szabadságát az,akitől minden hatalom meg akar szabadulni?Külön ajánlom az Olvasó figyelmébe a dzsungel növényzetének rendkívül alapos,ugyanakkor élettel teli leírását.  Különös,hosszú címe van a következő elbeszélésnek:Hol leszünk két év múlva?avag

 Galsai Pongrác a 20.század második felének egyik legismertebb magyar írója volt. Az olvasóközönség leginkább novelláiból,tárcáiból ismerhette őt. Záróra a Darlingban című,novellafüzér-szerű regényével Galsai nevettetni akar. A könyv minden mondatából árad a jókedv,a humor. A mű hősei pedig nem mások,mint a Szerző kollégái:a történelemben csak Kádár-korszaknak nevezett három évtized mindinkább szabadabbá váló légkörében alkotó és nevető és nevettető költők,írók,kitalált alakok rengetege. Ebben könyvajánlóban egyfajta humor-spoilert adok,törpe válogatást a könyv rengeteg poénjából. De előtte magyarázzuk meg a címet: a Darling,az egy irodalmi kávéház,még a második világháború utáni évekből. Metaforikusan pedig jelentheti egész Magyarországot. Nekem a kedvenc poénom az,mikor is a legendás költő,Csorba Győző vezetésével egy kis,irodalmárokból álló társaság felmegy a Szerző lakására,és fél óráig nem szólal meg. Csakhogy a potenciális áldozat észreveszi,hogy miféle viccnek készül áldozatul e

 Claire Kenneth Kölcsey Kende Kláraként született Budapesten. A történelem úgy alakult, hogy amerikai emigrációba kényszerült. Bár Magyarországon is jelentek meg kisregényei, novellái, igazi bestseller-íróvá Amerikában vált. Ott született Panoptikum című könyve is, amely egy kisregényt és 11 novellát tartalmaz. Nagyon könnyed, olvasmányos stílusú művek- ugyanakkor nem felszínesek. Kenneth nagyon érti, hogyan kell beférkőzni az Olvasó szívébe.  Rövid spoilerekkel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A Panoptikum című kisregény főhőse Judith, az emigrációban élő, magyar származású grófnő. Már idősödik, de azért még jó karban van. Elhatározza, hogy egy hétre vendégül látja élete három legnagyobb szerelmét. A három férfi el is forgadja a meghívást. Iván katona volt, ludovikás, magas, fess fiatalember, ám a második világháborúban, a Don-kanyarnál megsebesült, soha többé nem volt igazi férfi. Akkoriban már tervezgették Judithtal a házasságot, ám a férfi annyira szégyellte betegségét, h

 Kézenfekvő lenne, ha úgy kezdenénk ezt a könyvajánlót:"Grecsó Krisztián népiség-értelmezése..."de esetünkben ez nem lenne helyes. A Valami népi ugyanis pont arról szól, hogy ebben a furcsa világban, amit irodalomnak hívnak, nincs külön " népi", "népies" meg "urbánus", hanem ebben az országban egyféle nép van, amely áll tízmillió különös-különleges emberből. És ez az ország valójában világok együttese, mely áll falusi patakpartokból, titkokat őrző temetőkből, kontrollálatlan gyerekekkel teli iskolákból, égető érzést okozó onkológiából. Közös a sorsunk, s mint ahogy G.K. "nagytudású elbeszélő" is tudja, vannak találkozási pontok. Bizony vannak.  Novellás- és elbeszéléskötetek ajánlóját úgy szoktuk írni, hogy néhány remekművet kiemelünk a sokból. A Valami népi esetében ez nem biztos, hogy üdvözítő módszer, mert a történetek összefüggnek, előfordul, hogy egymás utáni novellák valójában összefüggő történetet alkotnak, illetve olyanra is aka

 Agatha Christie-től a Krimi Királynőjének képzeletbeli koronáját már senki nem veheti el. Történetei ma is frissek, elevenek, akár elvisznek bennünket egy másik, talán már soha vissza nem térő világba. A Szerelmi bűnügyek című könyve korábban máshol már közölt novellákból, elbeszélésekből készült válogatás. Néhány mű bevezető-jellegű cselekményvázlatát ismertetem, úgy, hogy azoknak se vegyem el a kedvét, akik el kívánják olvasni a könyvet, kíváncsiak a megoldásra.  A treff király című novella hamisítatlan Poirot-történet. Egy híres táncosnő holtan talál egy dúsgazdag üzletembert, és úgy megijed, hogy átszalad a szomszédba, az Oglander családhoz. Akik éppen bridzseznek. Legalábbis ez a rendőrségi sztori. Poirot, a belga mesterdetektív szerint azonban a dolgok nem egészen így történtek.Aki szeretné kitalálni, ki a gyilkos ,alaposan olvassa át azt a néhány sort, amikor Poirot és Hastings a fényképeket nézegeti. Helené arca. Ez egy Mr.Stterthwaite és Mr. Quin-történet, ebből máris követke