Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Személyes márkaépítés introvertáltként Dr.László Móni könyve sok ember számára adhatja vissza reményt. Van ugyanis egy olyan közfelfogás a magyar ( és tegyük hozzá:az európai-amerikai) társadalmakban, hogy az boldogul a világban, aki remekül megtalálja másokkal hangot, folyamatosan- és jól- kommunikál, szereti őt a környezete,stb. Tehát, mondjuk ki: extravertált ( a könyvhöz hasonlóan használjuk itt mi is az " a" betűs alakot). De mi lesz akkor az introvertáltakkal? A közfelfogás szerint a " csendeseknek". a " visszahúzódóknak" csak a másodhegedűs szerepe marad, vezető állásban eleve ne is reménykedjenek, hiszen ott " jól kell tudni bánni az emberekkel", tudni kell érvényesítetani magadat stb. Ez a közfelfogás, amit sajnos, egyes üzleti tanácsadók csak felerősítenek.  László Móni: Titkos hírnév című könyve egyetlenegy dologról szól: hogy mindez nem igaz.  Nem igaz, mert az introvertált és extravertált között pusztán csak annyi a k

 A könyv alcíme:Örökül kapott traumák és feldolgozásuk A mű szerzői:Dr. Balogh Klára, Dr. Bárdos Katalin, Békési Tímea, Dr. Hardy Júlia, Dr. Koltai Mária, Korbuly Ágnes, Tóth Borbála A pszichoanalízis művelői ( hívei?) már régóta foglalkoznak a generációkon átívelő személyiségbeli torzulások, traumák kérdésével. Már a 20.század elején, Freud, majd Jung is leírta, hogy vannak olyan pszichológiai jelenségek, melyek leginkább múltbéli eseményekkel magyarázhatók. A százd közepén aztán- és ebben óriási szerepe volt Szondi Lipótnak, Böszörményi- Nagy Ivánnak, Ábrahám Miklósnak, Török Máriának és sok más magyar kutatónak, művésznek, valósággal felvirágzott a transzgenerációs pszichoanalitikai módszer. A terápia során immár nemcsak a páciens élethelyzetét térképezték fel alaposan, hanem a szülők, nagyszülők, sők, dédszülők életét is. Nagyon sok mai magyar kutató is foglalkozik transzgenerációs terápiával- pontosabban szólva: érvényesíti terápiái során a transzgenerációs személetet is. Közülük

A Hetek 2017. évi 28. száma sokat foglalkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával. A magyar maistream média, becsületére legyen mondva, nem az agyonhallgatás fegyverét választotta, inkább csak a magára izélt baloldal nyöszörgött komikusan, savanyú a szőlő- alapon. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy eljött hozzánk Izrael miniszterelnöke, maga is világpolitikai fókuszban álló személy, s világpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral. Nem négy kiló cseresznyéről, nem tíz magyar fiatal jeruzsálemi tanulmányútjáról folyt a szó, hanem olyan dolgokról, ami a nemzetközi tévécsatornákon is vezető hír. Mr. Netanjahu tehát, ellentétben az EU-val, partnernek tekintette a mi magyar miniszterelnökünket ahhoz, hogy világpolitikáról csevegjen vele. Ennél nagyobb erkölcsi elismerésre egy politikusnak nincs is szüksége. Ez ennek a látogatásnak a történelmi jelentősége.