Könyvekről mindenkinek

 2018-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete konferenciát szervezett. A tanácskozás témája az volt,milyen lépéseket tesznek a kelet-ázsiai államok a környezeti problémák megoldására. A Salát Gergely-Szakáli Máté-Szász Réka szerkesztésében megjelent kitűnő könyv az ezen konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza.  Mindenekelőtt nagyon szeretnénk megdícsérni a kötet címválasztását. Érdeklődést keltő,azonkívül remekül kifejezi az ázsiai országok környezetpolitikájának sok esetben felemás,furcsa,olykor kényszerpályán mozgó jellegét.  Hiszen például Kína kényszerpályán van. Xi Jinping kínai vezető elkötelezett ugyan a Zöld Kína,a Gyönyörű Kína kialakításának irányába, csak hát több évtized lemaradását kell ledolgoznia. Ugyanígy kényszerpályán mozog Duterte,a Fülöp-szigetek elnöke is,mivel a szegénység nagy,a környezetszennyező ipar pedig munkahelyeket teremt.  M

 Mindannyian tudjuk,hogy Kelet-Ázsia országai az utóbbi évtizedekben szédületes gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Ám kevéssé ismerjük ezen államok kulturális tradícióit,történelmi tapasztalatait. A Salát Gergely és Szilágyi Zsolt által szerkesztett Kulturális hagyomány a modern Kelet-ázsiai államban című könyv hozzásegít bennünket ahhoz,hogy jobban lássuk a gazdasági fejlődés hátterét,kulturális és történelmi előzményeit illetve hatásait.  Megtudjuk,milyen nemzetépítési koncepciók születtek Kínában,s hogy miért akkora jelentőségű egy Konfuciusz-szobor felállítása Peking legnagyobb terén-majd onnan való gyors eltüntetése. Kissé meglepődhetünk azon,milyen erős még a kínai középosztály körében is a maoista hagyomány,az egyenlőség kultusza.Megismerkedünk a mitologikus Három Császárral és Öt császárral,köztük a híres-neves Tűz Császárával. Eric X.Li tanulmányát elemezve pedig átgondoljuk,hogyan is látja és láttatja saját országát a mai kínai elit. Az a kínai elit,melybe a 21.század els

 Nézzünk szembe a tényekkel: egy átlagos magyar fogyasztó vajon hány déligyümölcsöt ismer? Vegyük sorra:a mindenütt elterjedt banán, narancs, mandarin, esetleg még mandula, kiwi, ananász, mangó, meg még vagy kettő-három fajta.Ez összesen alig tíz, nagyjából ezeket lehet kapni egy zöldségesnél. Velich István és V. Nagy Judit:Déligyümölcsök című könyvéből kiderül, hogy több száz déligyümölcs létezik. Ebből a szerzőpáros kitűnő könyvében nyolcvanat mutatnak be, rövid leírással és szép nagy fényképpel.  Ez a könyv egy nagy utazás az Egyenlítőtől délre eső, illetve a meditarrán éghajlatú tájakon. Európa déli részén már vár bennünket a szamócafa, vagy a mostanság már nálunk is termesztett mandulafenyő, Kínában és a Fülöp-szigeteken a fehér húsú, muskotályos ízű licsi indiítja be a nyálelválasztást, Peru misztikus vidékein pedig a paradicsomfa kínálja furcsa gyümölcsét. Mi, innen, Közép-Európából, bizonyára rácsodálkoznánk a közép-amerikai bogyósjukka ízére, és ha már itt járunk, a nálunk ink