Könyvekről mindenkinek

 Sándor Iván a kortárs magyar irodalom veteránja ( remélem, nem sértődik meg ezen a kitételen), már több, mint hatvan kötete jelent meg. Szakadékjátszma című regényének témája maga a fiatalság:milyen volt fiatalnak lenni, iskolába járni, szerelmesnek lenni a Kádár-rendszerben. Szó nincs felszínes nosztalgiáról:pontosan a küzdelmekről, a szürkeség elleni szellemi harcról, az emberi viszonyok bonyolultságáról szól ez a regény. Ha szabad személyes megjegyzést tennem:bennem olyan személyes élmény-húrokat pengetett meg, hogy az szinte csodaszámba megy. Nekem is voltak tanáraim, akik különórákat tartottak, én is hallgattam filozófiát bilológiaszertárban ( Descartes bizonyára nagyon örült), szóval, olyan könyv ez, amely recenzensnek is megdobogtatta a szívét. Lásztra nincs benne semmi izgalom: Sándor Iván ellenáll a kísértésnek, hogy valami feszültségteljes,fordulatos történetben emlékezzék meg Magyarország 20.századi történelméről. Maga a háttér a feszültségteljes,a milliő.   A diákok, a teh

 A magyar történelem minden korszakában kulcsfontosságú volt a magyar-osztrák viszony. Magyarország és Ausztria egymáshoz fűződő kapcsolata a két ország történelmének egyik sarokpontját adta. Gecsényi Patrícia könyve- források közlése és elemzés útján- azt mutatja be, hogyan alakult a két ország viszonya hidegháború korszakában. A Határ/esetek című kitűnő könyvet minden történész, geográfus és politológus számára ajánljuk. Ebben a könyvajánlóban néhány észrevételt szeretnénk fűzni a műhöz- részben személyes emlékek, részben történeti ismereteim, részben pedig reflexiók alapján.  1. Ahogy a dokumetumokból kitetszik, 1945 után mindkét fél megkísérelte megmenteni a menthetőt:azokat a földbirtokokat, ingatlanokat, amelyek a háborús pusztítás után még megmaradtak. A szovjet félnek viszont az volt az érdeke, hgy minden maradjon úgy ,ahogy van- ezek a mindenféle " régi dolgok" csak zavarták a hódító Szovjetuniót befolyásának növelésében. Nem véletlen, hogy a korábbi, Magyarországon

 A magyar történettudomány egyik vezető alakjának válogatott írásait olvashatjuk ebben a kötetben. M. Kiss Sándor történelmi kutatásainak témája széleskörű, mind horizontálisan, mind vertikálisan átfogó. Szó esik ebben a kötetben Németh Lászlóról éppúgy, mint Nagy Imréről, Szent-Györgyi Alberttől Mindszenty Józsefig, a második világháborútól kezdve az 1956-os forradalom és szabadságharc történetén át a kádár-korszak elemzésééig. M. Kiss Sándor munkássága a teljes magyar huszadik századot felöleli. M.Kiss sándor minden írásában korrekt tudományos kutató marad, kerüli az irányzatosságot, nem az a célja, hogy valamilyen prekoncepciót igazoljon. A Szembesülés című könyv- a  konkrét szakmai eredményeken túl- ezáltal válik minden történész számára  fontossá, iránymutatóvá. Az alábbi könyvajánlóban néhány tanulmányról, publicisztikáról ejtünk szót- méltatlanul kevés részletességgel- hogy aztán a könyv olvastával minden a helyére kerüljön, világossá váljon.  Szent-Györgyi Albert 1940-41-es sze

 Sokáig tanakodtam, vajon hol a helye a magyar irodalomban ennek a regénynek. Aztán ráébredtem az egyszerű válaszra: a legnagyobbak között. Akkor már csak az kérdés, hogy legnagyobbaknak hol van a helye... Ottlik Gézát általában az Iskola a határon című könyvéről ismerjük. Pedig a Hajnali háztetők szintén remekmű, csak valahogy kevesebb figyelem jutott rá. Ha egyetlen szóban akarnánk összefoglalni, miről is szól ez a mű, hát : a fiatalságról. Az emberi életrnek arról a korszakáról, melyben mindenki, aki embernek hívja magát, szerelmes, mindenki tanul, alkot, ábrándozik és néha még produkál is valamit. Amikor a mundenféle multságokról mennek haza a fiatalok, s mosolyognak rájuk a hajnali háztetők. Amikor elképzelni sem tudjuk, hogy a mi érzelmeink és gondolataink ne számítanának sokat a világrendszerben. a világot még nem ismerjük, de tapasztalataink már vannak, ezeket fogjuk az elkövetkező évtizedekben ( méghozzá kemény évtiezedekben) szépen egymásra rendezni, vagy legalábbis afféle él

A Dr.Zinner Tiborra emlékező kötet nagyon sok érdekes visszaemlékezést, tanulmányt tatalmaz. E rövid könyvajánlóban nem tudunk mindegyikről még említés szintjén sem szólni. Kiemeltem néhány fontosabb írást,olyanokat, melyek véleményem szerint meghatározóak, tudásformálóak akár a jövő generációk számára is. Remélem, kedvet kapnak majd a Kedves Látogatók arra, hogy kézbe vegyék ezt a nagyon tartalmas és nagyon igényes kiállítású könyvet.  A könyv első része Zinner Tiborról, a tudósról és a nagyszerű emberről tartalmaz visszaemlékezéseket kollégák, egykori évfolyamtársak, tanítványok részéről. Megtudjuk, hogyan került Zinner Tibor a Kossuth Lajos Tudományegyetem( azóta már Debreceni Egyetem) történelem-földrajz szakára ( s ahová abban az évben tizenöt főt vettek fel, és kétévente indult ez a szakpárosítás). Megismerkedünk fontosabb tanáraival, megtudjuk, kikkel kötött barátságot az évfolyamon, majd kezdetét veszi egy "szédítő"- nek tűnő, de sok kanyarral teli tudományos pályafut

 Nagy történelmi idők nagy tanúja volt Kornis Pál. Katonatisztként tevékeny részese volt az 1945 után újjászülető,új eszmei alapokkal és megváltozott szervezettel müködő magyar honvédség(vagy ahogy akkoriban hívták:néphadsereg) megalakításának és vezetésének. A Tanúként jelentkezem című könyv emlékirat. Szubjektív,olykor elfogultságoktól sem mentes,történészek számára valóságos kincsesbánya. Kornis Pál szovjet hadifogságba esett a második világháború idején. Amikor a szovjet hadsereg a foglyok közül kereste a "a jövő embereit",egyetlen percre sem tétovázott:jelentkezett partizánharcosnak. Részt vett marxista tanfolyamokon,speciális kiképzéseken,melyeknek célja volt,hogy megtanítsa a jövő partizánjainak,hogyan támogassák a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveleteit. Kornis rendkívül őszinte ezen időkkel kapcsolatban:szól az általános érdektelenségről,azt a fajta partizánromantikát,mely az 1950-es-60-as évek emlékíróit jellemezte egykoron,Kornis teljesen mellőzi. Nem na

 Borenich Péter korunk igen sokoldalú írója, újságírója , a rendszerváltás előtt valahogy mégsem kapta meg a megérdemelt figyelmet, elismeréseket- a rendszerváltás után tüntették ki Tolerancia-díjjal, 2006-ban pedig Aranytoll- díjjal. Hosszú mellőzöttségének oka lehetett, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban kifejtett tevékenységéért nagyon komoly rendőri eljárásnak vetették alá.  Hungária Expressz című könyve nem más, mint írott formában lejegyzett hangjáték ( vagy, ahogy a Szerző fogalmaz: hangszőttes), melyet a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki 1979-ben. Rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, ami esetünkben egyáltalán nem egyszerű, hiszen a mű lényege egyáltalán nem a cselekmény, hanem a szereplők által elmondott, sokszor tragikus mögöttes háttért sejtető emberi történetek.  Merthogy a Hungária Expressz utasainak sorsát át-meg átszövi a történelem. A nem éppen nyitottságáról híres Kádár-korszakban is voltak emberek (szerencsések? több pénzre vágyók?), akik nem Magya

 Számtalan,különböző színvonalú könyv jelent már meg az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlásról, illetve az azok keretébe illeszthető perekről. Szakolczay Attila kötete ezek közül az egyik legjobb. A Tóth Ilona és társai elleni per(eke)t elemzi, elképesztő pontossággal, úgy, hogy az Olvasó valoban tiszta képet kap arról, jogosan ítélték-e el Tóth Ilona orvostanhallgatót és vádlottá-társait különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért. E rövid könyvajánlóban pusztán a könyv főbb megállapításainak, gondolatainak egy részét soroljuk föl, ezzel próbálva kedvet csinálna az amúgy egyáltalán nem könnyű könyv olvasásához. Szakolczay Attila szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni perek mintegy flytatásai a sztálini-rákosi korszak pereinek: koncepciósak, nem a tényállás tisztázása a feladatuk, hanem a vádhatóság- valóságtól olykor igencsak elrugaszkodott- állításainak mindenáron való igazolása. Kádár nem akart a volt ávósokkal együtt dolgozni, van is olyan belü

 Magyar emigránsok a történelem nagy sorsfordulóival együtt érkeztek Amerikába. Az 19848-49-es forradalom és szabadságharc után, az 1890-es évek gazdasági válságának köszönhetően, majd az első világháború és az azt követő forradalmak leverése után, a második világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc után is nagyon sok magyar ember telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban. Őrizték magyar nyelvüket, de természetesen többségük kitűnően magtanult angolul is.  Ha egy közösség a világ más táján gyűlik össze, nyelvük valamilyen szintű változáson megy keresztül. Bakó Elemér: Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról című könyvében azt vizsgálja, hogyan változott meg az amerikai magyarok nyelvhasználata azzal, hogy új nyelvi közegbe kerültek, más társadalmi- életmódbeli viszonyok irányítottk életüket. Bakó Elemér több, mint háromszáz interjút készített, melyet magnószalagon rögzített. Halála után felesége állította össze ezek alapján Az amerikai magyarok nyevének utatásár

 Tamási Áron (1897-1966) a huszadik századi magyar népi irodalom kiemelkedő alakja. Legtöbben az Ábel-trilógia szerzőjéként ismerjük, de nagyon sok remek regénnyel, novellával örvendeztette meg Olvasóit. A Szirom és Boly című posztumusz könyvét- hogy el ne nyelje a feledés- kifejezetten ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a magyar falu, a magyar falusi nép sorsa.  A könyv hangulata valahol előlegezi Rideg Sándor: Indul a bakterház c. művének milliőjét.Igazi kisemberek szerepelnek ebben a regényben, a föld munkásai. Tamási azonban nem valami mérföldes tragédiának láttatja az ő életüket, hanem felfedezi a csillogást, a humor lehetőségét ebben az irodalomban.A narrátor, egyben a főszereplő, Szirom Antal, avagy ahogy mindenki szólítja. Szirom tata,bukovinai székely családból származik, a dunántúli Baglyod községben él. Felesége halála után már nem akar egyedül gazdálkodni. Pedig ősei negyedízig visszamenőleg saját földjüket művelték. 1958. pünkösd havában Szirom úgy dönt, szakít ezzel az

 Bereményi Géza könyvet írt saját gyermekkoráról. Persze, felvetődhet a kérdés:eléggé releváns téma ez manapság? A Magyar Copperfield című könyv egyértelmű választ ad a kérdésre:igen, releváns. Mert amilyen gyermekora volt a Gézának, s ahogy ezt megírja, az minden igényes Olvasó figyelmét leköti, még közel 600 oldalas terjedelemben is.  Miért is válik olyan érdekessé Bereményi Géza gyermekkora nekünk, kései " idegeneknek"? Több okból is. Először is: Bereményi az 1950-es években volt gyermek, kíváncsi vagyok, hogyan élték meg ezt az időszakot abban a piacozó, kispolgári-kereskedő társadalomban, amelyben Géza gyermekként próbált helyet találni.Talán nem ér bennünket váratlanul a válasz: " Rákosi az égben lebegett". A nagypolitika változásai csak szőrmentén jutottak el ebbe a furcsa, átlagosnak cseppet sem mondható mikrovilágba. Legalábbis így érezték akkoriban. A mai, szabadságba/szabadosságba beleszületett Olvasó viszont már eléggé darabosnak, túlszabályozottnak talá

 Révész Gy.István a 20.századi magyar irodalom sokoldalú alakja volt. Írt színpadi műveket,rádiójátékot,tanulmányokat,és rengeteg krimit, ezek egy részét álnéven. Nem tartozott a kommunista rendszer ellenzékéhez,elfogadta a Kádár-rezsimet,mint politikai realitást. Az izgága bébi című könyve 1970-ben jelent meg. Ez az az időszak,amikor minden második könyv a tudomány forradalmáról,az atomról,az űrutazásról meg efféle témákról szólt. Révész Gy.is sikeresen ragadta meg az Olvasók ezirányú kíváncsiságát. Az izgága bébi ugyanis egy tudományos felfedezés története. Spoiler,ígérem,rövid lesz...Az 1960-as évek Budapestjén járunk. Két ifjú kutató egy hordozható Geiger-Müller számlálót vinne egy nemzetközi kiállításra. Egy presszóban,meglepetésükre,a radioaktív sugárzást jelző műszer bejelez. Talán el is könyvelnék pillanatnyi üzemzavarnak az egészet,ha pár hét múlva egy fiatal lányt nem vinnének kórházba sugárfertőzés tüneteivel. A regény két idősíkban játszódik. A másik idősík az 1956-os forra

 A Niki című kisregény 1956-ban jelent meg,s Magyarországon az év egyik könyvszenzációjává lett. Meghozta a nemzetközi sikert is a Szerzőnek,igaz,nem úgy,nem olyan formában,ahogy azt Déry Tibor talán gondolta... Mivel a Niki tartalma,cselekménye,a spoiler,ahogy divatos idegen szóval mondják,rengeteg helyen megtalálható,én ezt most mellőzném. Azt gondolom,ezt a könyvet mindenki el tudja olvasni,168 kis oldal,közérthető nyelvezettel,izgalmas cselekménnyel,úgyhogy mindenkinek ajánlható. Történet-összefoglalás helyett inkább bizonyos elemzési-értelmezési szempontot vetnék fel,amelyeken minden Olvasónak érdemes eltöprengenie. A történet látszólag egy kutyáról szól,akit gazdái-kényszerűségből-Pestre hoznak,de nem tud alkalmazkodni,és a szekrény alatt csendben elpusztul. A figyelmes Olvasó azonnal észreveszi az ötvenes évek,a Rákosi-rendszer bírálatát is. Ezzel kapcsolatban bennem az a kérdés merül fel:honnan lehetett abban biztos Déry Tibor,hogy már eljött az ideje Rákosi bírálatának?Déryt,u

 Darvas József a 20.század baloldali népi íróinak egyike volt. Nagyon komoly szerepet játszott az irodalmi életben,volt a Magyar Írószövetség elnöke is. Irodalomtörténeti helyéről,megítéléséről még jó darabig folytatódik a polémia. Részeg eső című műve először regény alakban jelent meg,de annyira erősek a benne szereplő jellemek,és a mű belső témája is annyira közérdeklődésre tartott számot,hogy megkérték:készítse el a színpadi változatot. Darvas meg is tette ezt,úgyhogy a Részeg eső leginkább színmű formájában vált ismertté,később aztán megjelent a Mai magyar drámák c.könyvben is.  A színmű egy barátság alakulásán keresztül mutatja be a huszadik század sorsfordító történelmi eseményeit. Szóláth Béla és Balla Géza egy Völgyes nevű községből származnak,a darab Balla Géza temetésével kezdődik,aki öngyilkos lesz. Emlékeken keresztül tudjuk meg,milyen események és lelki folyamatok vezettek idáig. A második világháború idején Szóláth és Balla együtt küzdenek a németek ellen,a hátország elle

 Régi adósságát rója le könyvajánló blogunk azzal,hogy bemutatja és tiszta szívvel ajánlja Fáy Ferenc,Kanadában élt magyar emigráns költő köteteit. A Törlesztő ének című könyv 1963-ban jelent meg,és olyan irodalmi nagyságok tetszését is elnyerte,mint Márai Sándor vagy Határ Győző. A cím arra utal,hogy mindannyiunknak van törlesztenivalója Isten, a szülei,a hazája és még sokmindenki felé. Az életünk voltaképpen egy adósság törlesztése. Fáy Ferenc könyvében rendkívül nagy hangsúlyt kap az emlékezés mint emberi-poétai aktus. A Falusi búcsú lendületes képalkotása a költő gyermekkorát idézi,csakúgy,mint a Régi nyár,béresekkel című vers. Pillanatképet rögzít-milyen rímeléssel,milyen erős belső dinamikával!-az Apám,míg a Nagyanyám című,12 soros elégia elképesztő nyugalmat,belső békét áraszt. Ám,hogy az emlékezés torzzá,groteszkké is válhat,és sokszor az emlékezőnek okozhat kellemetlen meglepetéseket,arról a kötet nyitóverse,a Hazafelé tanúskodik. A szép emlékek eltorzulnak, a tájat,a házakat

 Ágh István első kötete,a Szabad-e énekelni (sic!) 1965-ben jelent meg. Újszerűsége abban állt,hogy a könyvben szereplő versek nagy része formailag a népi kultúra jegyében fogant,Ágh Istvántól mégis távol áll és állt a népiség eszményítése,pláne miszticizálása. A költő éppenhogy a magyar falu,a magyar vidék hanyatlását,az urbánus életforma ellentmondásokkal övezett terjeszkedését mutatja be.  A Zsúfolt vonatok című versben az elhagyott anyák gyermekei,anyjuk csomagjával,robognak a város felé( talán önlétének meghatározását is elrejtette ebben a versben a költő). Az Emlék,álom című ál-tájleíró versben a tehenek eltűnnek a füstben. Az Utószó című versben a városról hazalátogató férfit penészes ablaktáblák,nyomorukat őrző buta ebek fogadják. A Temető című költeményben a temetőt elhagyja Isten,a maďárfészkekben pedig télen férgek laknak. A Gyógyító című panaszos önvallomásban pedig rozsdás szerszámokról,éhesen nyöszörgő disznókról,elkóborolt fiakról olvadhatunk. Sorolhatnánk a kötetből az

 Ágh István Elvarázsolt ének című könyve 2017-ben jelent meg először,a Nap Kiadó gondozásában. A kötet egészéről azt mondhatjuk,hogy rendkívül sokat foglalkozik az öregséggel,az elmúlással,a halállal. Teszi ezt azonban oly sokféle szögből és módon,hogy nekünk,akik még az élet vizében úszunk,ha már nem is lubickolva,szóvsl nekünk is hasznos és érdekes is lehet. A könyvben található verseket a Költő öt ciklusra osztotta. A Későn virrad című ciklus versei a halálról,elmúlásról,emlékezésről szólnak. Általában 6-10 strófából álló,páros rímelésű versek ezek. Az Elvált özvegység a szeretett kedvesre emlékezik,a különösen felkavaró Véglegessé vált a sorrend a család elhunytjait veszi számba. A Valóságos látszat egy mentőautó szirénázásából bontja ki a szituációt. Az Édentől keletre ciklus versei a köz ügyeivel foglalkoznak,úgy,hogy a történelmet,a politikát,a generációk közötti ellentéteket a személyes sors indigóján itatják át. A költemények formája itt már szabadabb,a sorok egészen hosszúak,

Izsák Lajos professzor könyvében nem kisebbre vállalkozott, minthogy összefoglalja Magyarország 1944 és 1990.közötti történelmét. A téma hatalmas, a rendszerváltások közötti időszakról hatalmas forrásanyag és történeti irodalom ( jobb-rosszabb minőségben) halmozódott fel. Nehéz 200 oldalban összefoglalni a témát- de Izsák Lajos sikerrel vette az akadályt. A könyv szakmailag legérdekesebb része kétségtelenül a szovjet megszállást és a koalíciós időket bemutató fejezet. Megtudhatjuk, milyen veszteségeket szenvedett el Magyarország a második világháborúban, hogyan alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, milyen gyakorlat szerint delegáltak képviselőket a pártok, s hogy milyen szerepet játszott hazánk 1945 utáni történetében a SZEB. Portrészerűen megismerkedünk a főbb történelmi alakokkal ( Teleki Géza, Dálnoki Miklós Béla, Vorosilov, Kovács Béla, Nagy Ferenc, az MKP vezető négyesfogata), s alapos leírást olvashatunk a pártok egymás közti vitájáról- különösen az a pont fájó, ami a Kereszt

A Galambos István és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a magyar történelem tragikus időszakával ismerteti meg az Olvasót. Bár a történeti köztudatban az él, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után, a Kádár-konszolidáció idején a falvak népével jól bántak, a kötetből kiderül, hogy ez nem igaz. Az 1958-1962.közötti időszak a falusi téeszek újraalakításának időszaka. (1953-ban, a Nagy Imre-kormányprogram bejelentésekor, sok termelőszövetkezet feloszlott, vagy egyszerűen a parasztok kiléptek). S '56 után, az újra megszilárduló kommunista hatalom idején, a tsz-újjáalakítás eszközei ugyanazok voltak, mint a Rákosi-korszakban: erőszak, zsarolás, adóztatás, a rokonok hátrányos helyzetbe hozása, gyakran elbocsátása. Az életmód megnehezítése ( pl. csak a téesztagoknak jár ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer, óvoda...) Kitűnő tanulmányokat olvashatunk a magyarországi gyapottermelés ál-sikereiről és valódi kudarcairól, megtudhatjuk, hogyan védekeztek a Jás

És nem lett világháború? Hurrá. Serfőző László és Sterl István arra vállalkozott, hogy fiatalok számára röviden összefoglalja a második világháborút követő időszak- azaz a hidegháború- fontosabb nemzetközi eseményeit. Ez a történelmi összefoglalás igencsak marxistára sikerült, meg a kor marxista átlagtörténetírásához képest is igencsak ultrabalos. Amerika mindvégig atomháborút akar. A Szovjetunió és a béketábor viszont egyáltalán nem akar atomháborút. A vietnami háborút az USA agressziója robbantotta ki. A vietnamiak kizárólag áldozatok, az amcsik pedig hódító imperialisták. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy Magyarországon 1956-ban győzzön az ellenforradalom. A Szovjetunió és Nyikita Hruscsov bölcsessége mentette meg a világot a kubai rakétaválság alatt a világháborútól. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy a gonosz csehszlovák reformerek- akik valójában imperialisták- átvegyék 1968-ban a hatalmat. Carter gonosz, Reagan nem különben. A lengyelországi eseményekben a reakci