Könyvekről mindenkinek

Divatos dolog ma az irodalomtudományban és úgy általában: az esztétikában, olvasatokról, értelmezésekről beszélni. Grecsó Krisztián:Vera című kitűnő könyvének- véleményem szerint- kétfajta olvasata lehetséges. Mindkét olvasat teljes mértékben lefedi a mű jelentéseit, éppen ettől válik izgalmassá, egyedivé ez az irodalmi élmény. Ha tehát ajánljuk ezt a regényt, úgy ajánljuk, hogy hozzátesszük:kétszer kell elolvasni a Verát. Egyszer az egyik, másszor a másik olvasat szerint.  Az első olvasatot/értelmezést úgy is nevezhetnénk: lélektani realista. Eszerint az olvasat szerint a történet tényleg az 1980-as években játszódik, Vera, Sári, Langaléta, Jozef és többiek tényleg szegedi általános iskolások, méghozzá az alsó-felső tagozat határán. Vera, Sári és Jozef szerelmi háromszöge tényleg diákszerelem, amelyben szerintem mindannyiunknak volt része, a tanítónéni tényleg szereti hivatását, anya és apa pedig valóban nem más, mint két, gyermeke váratlan viselkedésétől- finoman szólva is- zavarbajö

A Szegeden megjelenő folyóirat 2007.júniusi számának tartalmából: Maurits Ferenc verse az ötvenes évek világát eleveníti meg- Dobai Péter megjelenés előtt álló kötetéből ad ízelítőt- Részlet Grecsó Krisztián: Doktor Urak című regényéből- Latzkovics Miklós ironikus hangvételű kisprózája: Labada, a bokszoló ( Moldova György hatása erős- GBP), Turczi István egy Faludy Györggyel eltöltött délután emlékét villantja fel József Attila-tanulmányok: a költő Marxhoz, Hegelhez, Freudhoz való viszonyát elemzik- Választ kapunk arra a kérdésre: marxista volt-e József Attila?- Domokos Mátyás könyve Illyés és József Attila viszonyáról tisztázza a két költő-óriás viszonyát.