Bejegyzések

koncepciós per címkéjű bejegyzések megjelenítése

Franz Kafka:A per

 Franz Kafka a huszadik századi világirodalom meghatározó egyénisége,a groteszk próza modern kori legnagyobb müvelője-meggyőződésem,hogy nélküle nem lett volna Örkény,de még angol humor sem. Kafka műveinek hatása,kisugárzása óriási,gyakorlatilag minden nép kultúrájára hatással volt. A per című regénye 1914-ben,az első világháború kitörésekor keletkezett,de könyv alakban csak jó tíz évvel később adták ki Németországban. E rövid könyvajánlóban egy elemzésekkel,reflexióktól sem mentes spoilert közlünk erről,a napjainkra már klasszikussá lett könyvről.  A történet főhőse Joseph K.,hivatalnok,akinek első pillantásra mindene megvan:jól fizető és biztos állása,családja. Csakhogy Joseph K.-nak van még valamije:állandó szorongása. Fél attól,hogy mindezt elveszíti. Fél attól,hogy nem jó férj,hogy nem eléggé jó apa. Félti az állását. S mindezen félelmekhez társul még állandó,torz módon erotikus sóvárgás. A legkülönbözőbb helyeken és alkalmakkor indul be erotikus fantáziája,amely a legelképesztőbb

Szakolczay Attila:Gyilkosság különös kegyetlenséggel.A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata

 Számtalan,különböző színvonalú könyv jelent már meg az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlásról, illetve az azok keretébe illeszthető perekről. Szakolczay Attila kötete ezek közül az egyik legjobb. A Tóth Ilona és társai elleni per(eke)t elemzi, elképesztő pontossággal, úgy, hogy az Olvasó valoban tiszta képet kap arról, jogosan ítélték-e el Tóth Ilona orvostanhallgatót és vádlottá-társait különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért. E rövid könyvajánlóban pusztán a könyv főbb megállapításainak, gondolatainak egy részét soroljuk föl, ezzel próbálva kedvet csinálna az amúgy egyáltalán nem könnyű könyv olvasásához. Szakolczay Attila szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni perek mintegy flytatásai a sztálini-rákosi korszak pereinek: koncepciósak, nem a tényállás tisztázása a feladatuk, hanem a vádhatóság- valóságtól olykor igencsak elrugaszkodott- állításainak mindenáron való igazolása. Kádár nem akart a volt ávósokkal együtt dolgozni, van is olyan belü

Osvaldo Soriano:Nem lesz többé gyötrelem,sem feledés

 Kevés ennél szebb cím létezik a kortárs irodalomban. A "Nem lesz többé gyötrelem, sem feledés" Carlos Gardel egyik versének zárósora. Remekül előlegezi meg a regény hangulatát,cselekményét. Osvaldo Soriano argentín író Nem lesz többé gyötrelem,sem feledés című könyvében szülőhazájába vezet bennünket.Az időpont valamikor 1973 vagy '74. Argentínában Perón elnök van hatalmon,de az a konszenzus,amely a népet az elnök mellé állította,megtörni látszik. Felnőtt egy új nemzedék,amelynek tagjai Buenos Aires valamelyik egyetemén tanultak,peronistáknak vallják magukat,valójában inkább baloldali anarchistáknak nevezhetnénk őket. Ezek a forrófejű,hataloméhes ifjak pedig ki akarják rakni a pártból a 40+nemzedéket. Céljaik érdekében a koncepciós perektől illetve az erőszaktól sem riadnak vissza,utóbbit kifejezetten élvezik is. Egy képzeletbeli argentín falu rendőrnyomozója don Ignacio. Lelkes peronista,a politikai "bűnözőkkel" szemben igen keményen jár el. Csakhogy egy szép n

Krausz Tamás: A Szovjetunió története

Szokásunktól eltérően ez most nem könyvajánló lesz. Inkább kritika.  Krausz Tamás történész nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy 220 oldalban áttekinti ezt a agyon szerteágazó, bőséges forrásanyaggal rendelkező témát. Szerző azt a megoldást választotta könyvében, hogy a fő folyamatokat domborítja ki. A Szovjetunió története így hát nyolc fejezetre tagolódik. Az elsőben a cári orosz rendszerről olvashatunk alapos elemzést. Krausz kiemeli a gazdasági-társadalmi elmaradottságot- valahogy az az érzése az Olvasónak, hogy egy ilyen országban nem következhetett más, csak forradalom. A második fejezet magáról az orosz forradalomról szól. Krausz nem törekszik mítoszrombolásra, azt azért érdemes lett volna hangsúlyozni, hogy a szovjetek messze nem demokratikus szervezetek voltak- legalábbis a mi fogalmaink szerint nem voltak azok- hanem a hatalomra törő bolsevik csoport ugródeszkái. Leninről szólva elfelejti megemlíteni a terrort, melyben Lenin is szerepet játszott- nemcsak a fehérek. A kö