Bejegyzések

didaktikus címkéjű bejegyzések megjelenítése

Tiffany Goodall: Kezdők szakácskönyve

A főzés az emberiség egyik egyetemes ügye, tekintettel arra, hogy mindenki eszik- valamit. Főzni pedig próbálunk, aztán úgyse sikerül. Vagy mégis?Tiffany Goodall könyve az abszolút kezdőket tanítja mindennapi létfenntartásra. Fotók segítségével, lépésről lépésre követhetjük egy-egy adott étel elkészültét, még egy tizenöt éves kamasz is nyomon tudja követni az egyes fázisokat. A Kezdők szakácskönyvében alapvető ételek szerepelnek, semmi molekuláris gasztronómia, semmi konyha-egyveleg, csak a nyers, mindennapi valóság. Palacsinta, omlett, csokitorta, baconbe tekert csirke, ilyesmik. Ez tehát tényleg a kezdőknek szól, pl. elvált férfiaknak. Az már más kérdés, hogy ennyire egyszerű ételek elkészítéséhez szükség van-e ilyen bonyolult fotókra, kell-e az egészet ilyen szinten túlmagyarázni. Főzéshez-sütéshez már jobban értő Olvasók túlzottan didaktikusnak fogják találni ezt a könyvet. De nem baj. Nem nekik szól. Mi többiek, pedig figyeljünk oda a palacsintára, oda ne égjen! xxxxxxxxxxxxxx

Kádár Péter: Csupacsel

A hetvenes-nyolcvanas években éltük a magyar ifjúsági regény aranykorát. Kádár Péter: Csupacsel című könyve is méltó mementója ennek az aranykornak. A meglehetősen jópofa történet egy gyerekcsapatról szól, akik nyári vakáció ideje alatt kiszabadulnak Pestről, és vidéken megkezdik önfeledt gyermek-boldogságukat. Indián törzset alapítanak ( ennek neve lesz Csupacsel) és mindenféle hasznos tevékenységben segítenek a felnőtteknek. Hogy aztán a regény túlzottan is didaktikus, túlzottan is nevelni akar békére, alkotómunkára? Igen, ez így van. Bárcsak minden, manapság megjelent könyvnek ez lenne a legnagyobb baja...