Könyvekről mindenkinek

 Sándor Iván a kortárs magyar irodalom veteránja ( remélem, nem sértődik meg ezen a kitételen), már több, mint hatvan kötete jelent meg. Szakadékjátszma című regényének témája maga a fiatalság:milyen volt fiatalnak lenni, iskolába járni, szerelmesnek lenni a Kádár-rendszerben. Szó nincs felszínes nosztalgiáról:pontosan a küzdelmekről, a szürkeség elleni szellemi harcról, az emberi viszonyok bonyolultságáról szól ez a regény. Ha szabad személyes megjegyzést tennem:bennem olyan személyes élmény-húrokat pengetett meg, hogy az szinte csodaszámba megy. Nekem is voltak tanáraim, akik különórákat tartottak, én is hallgattam filozófiát bilológiaszertárban ( Descartes bizonyára nagyon örült), szóval, olyan könyv ez, amely recenzensnek is megdobogtatta a szívét. Lásztra nincs benne semmi izgalom: Sándor Iván ellenáll a kísértésnek, hogy valami feszültségteljes,fordulatos történetben emlékezzék meg Magyarország 20.századi történelméről. Maga a háttér a feszültségteljes,a milliő.   A diákok, a teh

 Bakcsi György, amellett ,hogy kitűnő irodalomtörténész is volt,a magyar sakkfeladványszerzés egyik legnagyobb alakjaként írta be nevét a kultúrtörténetbe. En Passant felügyelő trilógiájának harmadik része, az En Passant felügyelő visszatér, a magyar sakk- könyvkiadás egyik legnagyszerűbb darabja. Irodalmi stílusú történetekbe ágyazva mutat be elképesztő sakkfeladványokat, melyeket nem könny megoldani, kezdő sakkozóként nem is érdemes rá vllalkozni. El kell érni legalább kb. 1800 Élőt, hogy az egyszeri játékos legalább a siker esélyével lásson hozzá a feladványok megoldásához.  Már a belső borítólapon sem akármilyen feladvány kínálja magát: egy rendkívül bonyolult, sokbábos állásban kell megmondani, egy lépéspár után hányféle állás lehetséges. Őszintén szólva, hozzá sem tudok kezdeni. De nem könnyű a 164. oldalon található feladvány sem:matt tizenegy lépésben úgy, hogy a hatodik sort teljesen elzárják sötét gyalogjai, világosnak pedig van egy huszárja, bástyája és futója. Nagyon nehéz.

 David Epstein könyvét mindenkinek el kellene olvasnia. Olyan, a köztudatban nagyon is élő és káros paradigmákat cáfol meg, melyek nagyon sok ember teljesítményét visszavetették.  A 21.század általánosan elterjedt gazdasági-társadalmi felfogása szerint az embernek minél inkább specializálódnia kell, mert mindenki csak egy szakterületen lehet jó, ráadásul ezt a spacializálódást minél korábban el kell kezdeni, akár már kisgyermekkorban. Epstein ezzel ellentétben a sokoldalúságot vallja követendő példának. Nézzük meg, hogy miért! A világ élsportlói között akadnak olyanok, mint Tiger woods, aki már csecsemő korában egy lábon egyensúlyozott, háromévesen pedig egy ttévéműsorban golfozott, tízévesen pedig már félprofi felnőtt játékosokat vett palira a helyi glofklubban. A sakkozók között is akadnak olyan személyiségek, mint a Polgár lányok, akik már gyermekkorukban felnőtt nagymestereket vertek meg, Polgár Judit pedig a világ legfiatalabb nagymestere lett. De- Epstein szerint- ez a ritkább. A

 Tudomásom szerint ez az első sakk-könyv, amiről ebben a blogban ajánlót írunk, úgyhogy üdvözlet minden sakkbarátnak! Mészáros András edző, pedagógus és nemzetközi mester kitűnő könyve, a Megnyitási hibák-sakkcsapdák, hivatalosan ugyan " sakkfejlesztő tankönyv", ennek ellenére mind a kezdő, mind a középhaladó, mind pedig a komoly, mesterszintű játékosok találnak benne hasznosakat,érdekességeket. Fiatalok edzéséhez pedig kiváló! Nézzük meg, miért!  1. Annak ellenére, hogy a téma anyaga és szakirodalma elég magas ( ha a 16.századtól kezdve számítjuk a komoly sakkot, akkor több százezer, sőt, több millió parti jöhet szóba), Mészáros András szerencsésen válogatott ebben az iszonyatosan nagy játszma-dzsungelben. Vannak klasszikus megnyitású partik is ( királycsel, olasz megnyitás), de a Megnyitási hibák-sakkcsapdák megmutatja, hogy a modern, 21.századi nagymesterek által játszott nyitásokban is akadnak buktatók. Kiemelném a 193.oldalon található Trink-Kocsis játszmát, ahol is söté

 A nemzetközi bűnügyi irodalom szakirodalma általában két típusú krimit különböztet meg: egyszer az angol típusú, logikai, Agatha Christie nevével fémjelzett regénytípust, ezt hívják klasszikus kriminek is. A másik a Raymond Chandler-féle, vagy más néven amerikai, kemény, akciódús bűnügyi regény. T.O.Teas:Gyilkosság négy lépésben című könyve a két krimitípus előnyeit egyesíti, sőt, még egy kis humorral is fűszerezi.  Spoiler jön, aki nem szereti, ugorjon a bekezdés végére! A történet Franciaországban játszódik, valamikor az 1980-as éves elején. Lelac felügyelőt és csoportját egy társasházban történt robbanáshoz riasztják, ám kiderül, hogy az egyik lakásban két halott is van, közülük az egyik híres matematikaprofesszor, aki egy zseniális sakkprogramon dolgozott. Az Ultimate programot, kísérletképpen, benevezték a következő héten rendezett sakkcsapat-VB-re is, hogy megvizsgálják, valóban képes-e megverni igazi nagymestereket.Az egyik francia nagymester viccesen öngyilkossággal fenyegetőz

 Ha hamisítatlan huszadik századi életérzésre vágyik, ha szeretne visszamenni néhány évtizedet a történelemben, olvasson Moldovát! Nála jobb irodalmi krónikása a Kádár-korszak Magyarországának nincs. Rövid, könnyen olvasható szatirikus történetekkel szórakoztat- s gondolkodtat el, méghozzá alaposan.Kicsit prózaibban:a zenében ma ezt a magatartást hívják retrónak.  Megtudhatjuk, honnan szerzett a korábbi Moldova- könyvekből már ismert Zölderdő elvtárs a vadászni kívánó és rendkívül adakozó kedvű nyugati turista kedvéért egy igazi medvét, s hogyan is végződött a rendhagyó vadászat. Ellátogatunk  a téren sakkozó öregurak és kevésbé urak világába, s megtudhatjuk, hány forintot s hogyan nyert tőlük egy mozijegyre vágyó fiatal. Megismerhetjük annak a kislánynak a sorsát, aki egyidős volt a Szabadsággal, és az újságírók még a börtönben sem hagyták békén. Belekóstolhatunk a szocialista üzleti matematikába, avagy kiszámolhatjuk, miért jobb üzlet a készpénznél a tíz pár papucs. Ott lehetünk a sp

A dámajátékot a sakkozók alaposan lenézik, pedig az orosz dáma ( 12-12 báb,ahol a gyalog visszafelé is üthet és a teljes átlót bemozoghatja) van olyan bonyolult, mint a sakk. Szentgyörgyi József : Dámaiskola című könyvének futó átnézése alapján azt monthatom: a dámajátékban sokkal több a reális veszély, mint a sakkban, jobban kell koncentrálni már az elején.  A megnyitási változatok ismerete is kevesebbet jelent, mint a sakkban. Ennek ellenére azt mondom: bár jó játék, nem könnyű játék ez a dáma, mégis, a sakk sokkalta összetettebb, nehezebb jól megtanulni. A térlátás fejlesztésére viszont ideális, és kombinációk pedig elképesztőek. Csak az a török ütés ne lenne... Móra Könyvkiadó, 1987.

Mi jut eszünkbe arról,hogy Uganda? Nekem a következők: AIDS, trópusok, szegénység, polgárháborúk, Idi Amin Dada, kábszer. 2005.óta Uganda nevét már nemcsak az újságok hírrovatának legmélyén olvashatjuk. A kilencéves sakkozó, csodagyerek, Phiona Mutesi részt vett a sakkolimpián az ugandai női csapat tagjaként, s nem is játszott rosszul. Tim Crothers: Katwe királynője című könyve Mutesi felemelkedésének csodálatos regénye. Egy kislány, aki a legmélyebb nyomorból jön, eljut a csúcsra. De tényleg a legmélyéről jött. Katwe Uganda fővárosának talán legszörnyűbb nyomornegyede. Rengeteg gyerek a családban, mélyszegénység, gyakori éhezés, AIDS, kolera, ebola. Szenvedéssel teli gyermekkor. Aztán jött egy keresztény misszionárius, Robert Katende, a fociedzés után a gyerekeknek sakk-foglalkozást tartott. Innen indult Mutesi káprázatos pályafutása. Tim Crothers méltó krónikása ennek a fájdalmakkal teli egyéni sorsnak, könyve érdekfeszítő, letehetetlen, egyhuzamban végigolvassa az ember. Igazi

Herta Müller német írónő: Szívjószág című könyve voltaképpen két történet: egy fiatal, egyetemista lány felnőtté válásának története, és egy egyetemistákból álló négyes kommunizmus elleni tiltakozásának története. Adina, pechjére, a kommunista NDK-ban él, mindenki megfigyel mindenkit, állandóan rettegni kell a titkosszolgálattól. Egy ízben Adina barátnője holttestét találja a szobában. Vajon őt is a Stasi ölette meg? Nem tudni. Három fiú azonban potenciális ellenzékit lát Adinában, elhalmozzák tiltott könyvekkel, lemezekkel, megtanítják konspirálni. A helyzet fonákja ott van, s ezért tartom a Szívjószágot zseniális regénynek, hogy Adinának nincs túl nagy kedve mártírrá válni. Ő nem arra van elhivatva, hogy politikai értelemben vett hőssé váljon. Ő csak szeretne békés, szabad életet élni, sakkozni a nagypapával, amíg lehet, rendezni a szülőkkel való kapcsolatát, aztán diploma után valahol elhelyezkedni,valamiféle karriert csinálni, családot alapítani. Kétségkívül izgalmas számára a f

Magyarországon a sakk a 19.században lett igazán népszerű játék, nem utolsósorban a kiváló zeneszerzőnek, Erkel Ferencnek köszönhetően. 2018.júliusában a MEK-re (Magyar Elektronikus Könyvtár) felkerült a 18000. kötet, Akantisz és Rozsnyay sakk- kézikönyve, valamikor a 19. századból. Teljesen kezdőknek szól, alaplépéseket tanít, néhány elemi kombináció, többnyire király elleni közvetlen támadás, mindezek után pedig megnyitási változatok végtelen özöne, nem biztos, hogy egy kezdőt ez ilyen mélységben érdekel. A könyv kétségtelenül a kultúrtörténeti érdekesség, hasznosabb lett volna egy újabb tankönyvet feltenni. Ez a mű teljesen a 19. század ízlését tükrözi: tele van királycsellel, abból is futócsellel, illetve a királyhuszárcsel 3-g5-ös változataival. Egyértelműen támadó szellemű sakkra tanítja az Olvasót. Nem baj, ilyen is kell. Itt találod a nemzeti könyvtár linkjét: oszk.hu

Bár a címlapon elhelyezett meztelen hölgy kissé provokatív, a folyóirat tartalma nagyon is értékes, és a dizájn sem akármilyen, messze felülmúlja a tíz évvel ezelőtt megszokottat. A közölt cikkek közül leginkább az Operaház premierjéről szóló kritika/ajánlás ragadta meg leginkább a fantáziámat, valahogy így kell írni színpadi bemutatóról: mértéktartóan, arányosan, nem agyondicsérve, mégis, felkeltve az érdeklődést. Akit a film- és színháztörténet érdekel, bizonyára szívesen fogadják Kővári Orsolya Lugosi Béláról szóló írását, aki nemcsak Drakula volt, hanem komoly színművész is- de azért a világélvonalba, legalábbis utóbbi kategóriába sohasem tartozott. Annak külön örülök, hogy sakkfeladvány is került a lapba, ugyanis az utóbbi időben valóságos sakk-ellenes hadjárat bontakozott ki a lapok hasábjain, mondván: pókerezni érdekesebb. A sakkban van valami klasszikus, valami modernül nemes, olyasvalami, ami más játékokból, így a számítógépes tűzijátékokból is, hiányzik. A póker is felszínes

Amikor egy kezdő sakkozó elindul a mesterré fejlődés rögös útján, edzői először a klasszikus nyílt megnyitásokat tanítják meg neki. Épp ezért kell minden kezdő sakkozónak átnézni Paul Keres könyvét, mert rengeteget tanulhat belőle a klasszikus nyílt megnyitásokról. Azt ugyan furcsának taláom, hogy pont a ritkán játszott hármas huszárjátékkal kezdi, dehát minden megnyitáselméleti szakkönyvnek megvan a maga belső logikája. Ami igazán izgalmas: Az olasz megnyitás Möller-támadását Keres játszhatónak tartja, bár egyenlőnek hozza a belőle kialakuló középjátékot. A kettőshuszárban világos halovány előnye kimutatható, ám a skót megnyitás ( Kaszparov még csak ezután jön!) Szerző szerint inkább sötétre előnyös, csakúgy, mint a Königsgambit, azaz a királycsel. Ami a legmeglepőbb: a dán cselben elég sok világosra előnyös változat akad. Érdemes kipróbálni, persze, inkább csak gyengébb ellenfél ellenében.