Bejegyzések

kísértethistória címkéjű bejegyzések megjelenítése

Paul Kanut Schäfer:Halott vagy, angyalom

 Paul Kanut Schäfer német író ( 1922-2016) a szórakoztató bestseller-műfajok szinte mindegyikében jártas volt. Halott vagy, angyalom című könyve magában foglalja a kísértethistória, a klasszikus krimi, és a kalandregény stílusjegyeit, ráadásul megjelennek benne a posztmodernre jellemző írói technikkák,tendenciák is. Szokásunk szerint egy rövid spoilerrel szeretnék kedvet és hangulatot teremteni ehhez a nagyon érdekes könyvhöz.  A fiktív cselekmény helyszíne egy angliai falu, bizonyos Auburn, mely nem tartozik az iparosítás nagy nyertesei közé, megmaradt mezőgazdasági- és egyben igen szegény- településnek. Idő: a 19.század vége. A Cashman család a környék leggazdagabb vállalkozó családja, apuka, az eső generációs milliomos kissé faragatlan ficckó, de azért rendes embernek tartják. Vasútépítéssel, bányászattal foglalkoznak cégei, igencsak eredményesen. Cashmannak van egy lánya, Emilie, aki- legalábbis apuka szemében- óriási hibát követ el:beleszeret egy nevenincs költőbe, Sidney Keirbe.

Krúdy Gyula:Kék láng

 Krúdy Gyula egyedülálló alakja a magyar irodalomnak.Olyan mennyiségben gyártotta a regényeket, elbeszéléseket, cikkeket, hogy az utókor, a szakavatott irodalomtörténészek is alig tudják utólag összeszedni e hatalmas életmű darabjait. A Kék láng című kisregénynek is majdnem a feledés lett a sorsa:ponyvaregényként jelent meg, s az akkori kiadó ( nem tudni, milyen megfontolásból), azt írta a címlapra alcímként, hogy Öt elbeszélés). Csakhogy nem elbeszélések voltak e kis könyvben, hanem a Kék láng című kisregény. Nagon rövid spoilerrel igyekszünk kedvet kreálni az olvasáshoz.  A narrátor maga Krúdy, aki nosztalgiával emlékszik vissza ifjú újságíróként töltött éveire. Egy Linhossek nevű különc szerkesztővel üldögéltek egy presszóban- az öregúr a fiatal Krúdy példaképe volt- amikor a szekrszetőségi szolga egy levéllel lépett oda hozzájuk.A nagy mulatozásban Krúdy eltette a levelet- egy sztori volt benne, s mintha az öreg szerkesztő megérzett volna valamit, óvta a fiatal zsurnalisztát a szor

Sárközy Bence(szerk.):Düledék palota.Klasszikus rémtörténetek

 Hol is van a rémtörténetek,kísértethistóriák helye az irodalom fejlődéstörténetében? Azt gondolom, a műfak elsősorban angolszász területeken volt népszerű a 19-20.század folyamán, ám ezekben az országokban elsöprő sikert aratott. A rémregényírók a legjobban kereső bestseller- alkotók voltak. A legnagyobb szépírók is beleártották magukat a műfajba, nem csak a várható anyagi haszon, hanem az érdekesség, izgalom miatt is. Sárközy Bence szerkesztésében megjelent Düledék palota című kötet a 18-20.század legjobb angol kísértethistóriáiból válogat. E könyvajánlóban a kötetben szereplő elbeszélések közül ajánlunk figyelmükbe néhányat.  Anna Laetitia Aikin:Sir Bernard című művéből kiemelt töredék valószíműleg az egyik alsó angol kísértethistória. Sr Bernard lovaglás közben eltéved, egy mocsár partjára érkezik. A telihold süt, út viszont sehol. Ebben a reménytelen helyzetben Sir Bernard harangzúgást hall, követi a hangot, amely elvezeti őt egy elképesztően lerobbant kastélyig. A kastélyban csod