Sándor Iván:Szakadékjátszma
Sándor Iván a kortárs magyar irodalom veteránja ( remélem, nem sértődik meg ezen a kitételen), már több, mint hatvan kötete jelent meg. Szakadékjátszma című regényének témája maga a fiatalság:milyen volt fiatalnak lenni, iskolába járni, szerelmesnek lenni a Kádár-rendszerben. Szó nincs felszínes nosztalgiáról:pontosan a küzdelmekről, a szürkeség elleni szellemi harcról, az emberi viszonyok bonyolultságáról szól ez a regény. Ha szabad személyes megjegyzést tennem:bennem olyan személyes élmény-húrokat pengetett meg, hogy az szinte csodaszámba megy. Nekem is voltak tanáraim, akik különórákat tartottak, én is hallgattam filozófiát bilológiaszertárban ( Descartes bizonyára nagyon örült), szóval, olyan könyv ez, amely recenzensnek is megdobogtatta a szívét. Lásztra nincs benne semmi izgalom: Sándor Iván ellenáll a kísértésnek, hogy valami feszültségteljes,fordulatos történetben emlékezzék meg Magyarország 20.századi történelméről. Maga a háttér a feszültségteljes,a milliő. A diákok, a teh