Könyvekről mindenkinek

 Krasznahorkai László:Az urgai fogoly című könyve a 20. század végi magyar irodalim emblematikus alkotása. Ebben a rövid könyvajánlóban bizonyos futó benyomásokat,reflexiókat rögzítek,melyek ihletését Krasznahorkai csodálatos könyve adta. Ezzel,legalábbis szívből remélrm,hogy így lesz,felkeltem az irodslombarátok érdeklödését Az urgai fogoly című könyv iránt. Zseniális írói húzás,hogy csak az utolsó fejezetből/novellából tudjuk meg,mit is jelent pontosan a cím.Addig csak gondolkodunk,töpre günk,még az is megfordul a fejünkben,hogy Urga nen is létezik,hogy beleestünk valami abszurd elbeszélésbe.Jólesik tudni,hogy végül mégsem. Az már túl sok lenne. Ha műfajilag kellene kategorizálni a regényt-a kategorizálás is az elme zártságának egyik alkotóeleme-akkor talán így:laza szerkezetű,novellaszerű fejezetekből álló ál-pikareszk regény. Bizonyos értelemben-ez a "bizonyos"itt azt jelenti:pszichológiai- mindannyian foglyok vagyunk, éljünk a világ bármely táján,korlátozott szabadságban...

 A magyar közönség igazából keveset tud a buddhizmusról. Talán a zen-ről hallott, talán az újabb amerikai irányzatok néhány képviselőjét már látta is, de átfogó ismeretekkel nem rendelkezik a témában. Ezt a hiányosságot pótolhatja Edward Conze:A buddhizmus rövid története című munkája.  Conze koncepciójának lényege, hogy párhuzamosan szól a buddhizmus tanairól, azok fejlődéséről, s a buddhizmusról, mint történelmi jelenségről. A koncepció gyakorlati megvalósítása remekül sikerült, az Olvasónak nincs hiányérzete sem a vallási- filozófiai, sem pedig a történelmi ábrázolást illetően.  Szerző a buddhizmus történetének négy korszakát különbözteti meg: - Kr.e.500-0. -0-Kr.u.500 - 500-1000. - 1000-1978. (Itt jegyezném meg zárójelben, hogy a keresztény időszámítás szerint nincs 0. A Kr.e.1. után Kr.u.1 következik.) Conze szerint a buddhizmus alapja az, hogy el akar törölni 3 rosszat: - az erőszakot -az ént - a halált Az én megszüntetését itt magyarra úgy fordíthatnánk, hogy az eg...