Könyvekről mindenkinek

Roberto Bolano könyvének címe metaforikus: Chile, a Pinochet-rezsim rémuralma alatt vergődő, ojbb sorsra érdemes latin-amerikai ország maga az Éjszaka: az emberi élet nem szent, a családok széthulltak, az egyének pedig próbálják maguk megtalálni a túléléshez szükséges szellemi és fizikai megoldásokat. A könyv főhőse, Sebastian Urrutia Lacroix atya maga is talál ilyen megoldást: alkalmazkodást a mindenkori elnyomó politikai rendszerhez. Ez az alárendelődés olykor bizarr formákat is ölthet, például akkor ,mikor Pinochet tábornok az atyától kér útmutatást a marxizmusra vonatkozólag. Lacroix atya sorsa jól példázza a katolicizmus huszadik századi fejlődését ( hanyatlását): a politika mindig arra törekedett ,hogy függetlenítse magát a kereszténységtől. Így hát maga alá gyűrte azt. Roberto Bolano különös regénye nem könnyű olvasmány. Egyes szám első személyben elmesélt történetről van szó, monológról, mely azonban nem lineáris történetmondás: kesze-kusza kígyó módjára átölel mindent, ami

Aki azt várja, hogy, na itt egy jó kis botránykönyv, az csalódni fog. Tony Coffey: Katolikus voltam című könyvében nincs szó pápák magánéletéről, a szexuális dolgok is csak érintőlegesen kerülnek szóba, egyszóval: nem bulvár. Nem is keresztényellenes, sőt. Coffey nagyon pontosan, bibliai alapelvek alapján, mutat rá a katolicizmus tévedéseire, hibáira, olykor szándékos hazugságaira. A katolikus egyház, a Szerző szerint, már azzal is bűnt követ el, hogy nem egyedül a Bibliát, hanem a tradíciókat is figyelembe veszi vallásgyakorlata során. Hibázik akkor, mikor Máriát Jézussal egyenrangúvá nyilvánítja, hibázik, mikor a cölibátust erőlteti, hibázik, mikor elutasítja a Szent Szellem-keresztséget, és elutasítja azt a tételt, miszerint Jézus áldozata egyszeri és örökkévaló volt. Coffey könyve meglehetősen pontosan, ám mindvégig megértően fogalmaz. Nem az egyszerű hívők ellen irányul, hanem az egyházi vezetésen ( Coffey szerint a pápai hatalomnak sincs bibliai eredete) kéri számon a katolikus e