Könyvekről mindenkinek

 Az Amatőr Költők és Írók szövetsége 1995-ben jelentette meg A magunk keservén című antológiáját, saját költségen, mivel érdembeli szponzort nem találtak. A kötetben közölt versek, kiisprózák színvonala vegyes színvonalú. ám- amint ez az alábbi könyvajánlóból talán kiderül- akadnak olyan mávek is, melyek " komolyabb" irodalmi folyóiratban is megjelenhettek volna.  Meddig amatőr egy költő, egy író? Amíg megjelenik az első önálló kötete? Amíg nem kap valamilyen irodalmi díjat? Amíg nem dönt úgy, hogy polgári foglalkozását félretéve, kizárólag az irodalomból él meg? Amíg be nem választják valamilyen művészeti csoportba, körbe, szövetségbe? Magyarországon eléggé elmosódott a határ amatőr és profi író között, legtöbben csak valamilyen civil értelmiségi állás mellett írnak. Így tehát- bizonyos értelemben, persze- minden magyar író, költő egy kicsit amatőr. Ennek ellenére- mint már említettem, a Halmos Sándor szerkesztette kötetben több olyan vers is akad, mely " megüti a mércé

 Joann Chaney: A holtodig című thrillere műfaja egyik különlegessége. A Szerző folyamatosan arra készteti az Olvasót, hogy gondolkodjon:milyen megoldások jöhetnek szóba a rejtély megoldásaképpen. Aztán az Olvasó gondolkodik, és a végén egy teljesen váratlan megoldást kap. A holtodig igazi meglepetés-regény, a végén az Olvasó a honlokára csap: hogyhogy ez nem jutott eszembe?! Pedig nem jutott. az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoiler közlésével igyekszünk kedvet teremzteni az olvasáshoz.  A történet 1995-ben illetve 2018-ban játszódik.Matthew Evans igazi sikeres férfi, menő cégértékesítő, maga a megtestesült amerikai álom.Csak a házastársi hűséggel akadnak gondjai, konkrétan: szeretőt tart. Jenice, a felesége, akinek amúgy is elege van az egész házasságból,észrevesz különböző jeleket:idegen parfüm illata a párnán, ottfelejtett szőke hajszál, pedig senki sem szőke a családban. Az asszony egy este megfigyeli férjét, házuktól pár száz méterre az autóban figyeli a házat. Erőfeszítése nem

 Nagyon nagy szükség van ilyen könyvekre. Egészséges és alapos történelmi tudás-és tegyük hozzá:tudat- nélkül ugyanis lehetetlen megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak. Tóth Dóra szerkesztő és Bera Károly illusztrátor kitűnő könyve,A magyar történelem nagy alakjai,abszolúte alkalmas arra,hogy felkeltse az ifjúság érdeklődését a magyar múlt iránt. Felnőttek számára pedig jó alkalmat kínál a korábban megszerzett,azóta elfeledett ismeretek felidézésére. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet?Mindenkinek! Ajánljuk azért,mert politikamentes történetírással találkozhatunk benne. Az I.István királyról szóló fejezetből is hiányzik a máshol megszokott pátosz-szerencsére. A 19.századi hőseink bemutatásakor sem kényszerül választásra az Olvasó,hogy akkor most Széchenyi vagy Kossuth. Mindkettejüknek megvan a maga történelmi érdeme. Azért a 20.századból Horthyn és Nagy Imrén kívül másokat is "beválogattam volna a csapatba",de nyilván terjedelmi korlátok is közrejátszottak. Egyáltalán:nem je

 Földes György kitűnő könyve arról szól,hogyan reagáltak az MSZMP vezetői és szakértői a magyar gazdaság egyik legnagyobb,a történelmünkben Kádár-korszaknak nevezett évtizedeket meghatározó problémájára:az eladósodásra. Amint az Az eladósodás politikatörténete 1957-1986.című könyvből kiderül,az MSZMP vezetése egyáltalán nem volt közgazdasági dilettánsok csapata. Magyarország vezetői nagyon is tisztában voltak azzal,hová vezet a hitelek tötlesztése hitelből. De nem láttak más megoldást... Merthogy az 1957-et követő néhány évben minden rendben volt. Kádár János és kormánya jelentős külföldi segítséget kapott,ráadásul a világgazdasági folyamatok is kedvezően alakultak. Magyarország vezetése felvázolta az életszínvonal-növekedés politikáját,ebből nem tudtak és nem akartak engedni jottányit sem. Márpedig az 1960-as évektől ehhez gazdasági modernizáció kellett,ehhez pedig dollár kellett. Megindult hazánk eladósodása a Nyugat felé. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus egyik célja éppen az volt

 A történelem legtöbbünk számára azoknak a tényeknek, folyamatoknak, személyeknek kusza halmazát- hálózatát jelenti, melyet egyfajta konszenzus alapján az iskolai tankönyvekben szerepelnek, és amelyet több-kevesebb lelkesedéssel megtanulunk. Edward H. Carr: Mi a történelem? című könyvében megkérdőjelezi ezt az álláspontot.  Carr szerint a történelmi tények nem állandók, sőt, maguk is alkotások, konstrukciók, melyeket történészek, úkságírók, politikusok és szakértők teremtenek meg. Az, hogy valamilyen tény történelmi tény-e, pusztán értelmezés kérdése. A történettudomány nem objektív, hiszen hipotéziseket állít fel, ezeket pedig megpróbálja más tényekkel összevetni. Különösen abban az esetben igaz ez, amikor egy történelmi eseményről egyetlen írott forrás áll rendelkezésünkre.  Carr szerint a történelmet nem csak történész vizsgálhatja, a szakembernek viszont vizsgálnia kell. A brit szerző nagyon nagy teret szentel könyvében a történész szerepének. Arra a következtetésre jut, hogy a tör

Garaczi László Egy lemur vallomásai című trilógiája az ezredforduló egyik legnagyobb könyvsikere volt, agyonolvastuk, röhögtünk rajta, de azért óvatosan kritizáltuk is, szóval, a Mintha élnél könyvvel kezdődő sorozat elérte azt, amit papíralapú kulturális terméknek csak ritkán sikerül: beszéltek róla. Minek is köszönhető ez a mai napig tartó, sokszor zajos siker? Megpróbálom összeszedni pontról pontra, aztán meglátjuk, mi maradt ki... 1. Garaczi szerény önfeltárulkozása. Annyit mond el magáról, főképpen gyermek-és ifjúkoráról, hogy érdekes legyen. Nem nagyképűsködik, nem szenteskedik, de nem is veszi fel a rosszfiúpózt. Arányosan vagány. 2. Elképesztő nyelvi humor. Ez az a bizonyos nyelvi humor, amit Magyarországon a Holló Színház hozott divatba ( említés is történik róluk a könyvben, igaz,csak egyszer, de elég az...). A cselekvő sokszor keveredik a cselekménnyel, illetve a cselekvés tárgyával. Ettől olyan angolos lesz a humor. A nyelv amúgy is szintekre, rétegekre bontott, s minden r