Bejegyzések

polgár címkéjű bejegyzések megjelenítése

Térey János: Őszi hadjárat

 Térey János a modern magyar líra és dráma meghatározó alkotója- azért nem írom, hogy " volt", mert művein keresztül átsugárzik az ő egyénisége,sajátos világlátása. Őszi hadjárat című kötete 1985-2015. között keletkezett műveiből szerkeszt és válogat. Egy ennyire monumentális költői produktum esetében mindenképpen illene szólni a kötetszerkesztés- és felépítés sajátosságairól, e rövid könyvajánló azonban nem nyújt erre elegendő teret. Inkább azt a módsszer választom, hogy kiválasztom a számomra leginkább érdekes, engem legjobban megragadó verseket, és azokról szólok, néhány prózai mondat erejéig. Remélem, ez segíti a Kedves Látogatót az orientálásban.  A ház a könyvben. Ez a vers az én értelmezésem szerint a Nyugat-hagyomány újraértelmezése. Felmerül a kérdés: miért kell a Nyugat-hagyományt egyáltaán újraértelmezni? Szerintem azért, mert csak eltelt azóta száz év, és a 21.század Olvasójának mást mondanak Kosztolányi, Babits,Tóth Árpád vagy éppen Móricz Zsigmond művei, mint eg

Báttaszéki Lajos:Fővárosi zsánerképek

Humor, humor és humor- szerintem a magyar a világ egyik leghumorosabb nemzete, még ha olykor ez a humor kissé keserű, mondhatnám: fekete is. Báttaszéki Lajos ( könyvét a Kortárs Kiadó adta ki újra) elképesztően humoros úriember volt, politikus, üzletember, hivatásos csavargó, kávéházi semmittevő- ebből már kitalálhatjuk, hogy a 19.század Magyarországán élt, a kibontakozó kapitalizmus időszakában. A Fővárosi zsánerképek az 1867.év Pest-Budájának gyilkos karakterrajza. Karikatúrák, rövid szövegek. A főúrnak olyan slendrián a képe, mint akit az egész világ nem érdekel. A nőcsábásznak olyan a szeme, mint egy macska: igazi ragadozó. a polgár pocakos, hájas arcú, még nem tudja eldönteni, hogy németesen vagy magyar módra öltözködjön. Az arisztokrata hölgy olyan affektált, mint valami francia divatregényben, de csak módjával, nehogy felejtsék: ő magyar. A könyvet minden budapestinek csak ajánlhatjuk, remek. Karácsonyi ajándéknak is kiváló. Azon viszont gondolkozzunk el, kérem: nem lehet, h

Grendel Lajos: Áttételek

Grendel Lajos mára az egyik legjobb magyar íróvá érett, szlovákiai és összmagyar íróvá. Sajnos, 2018.decembere óta nincs közöttünk. Persze, a kiemelkedő pályafutás lehetősége már 1985-ben fennforgott, amikor is, még az átkosban, csehszlovák-magyar koprodukcióban, megjelent az Áttételek című könyv, és az Olvasók azt találgatták, vajon ez egy rákos beteg ember gyógyulásáról ,vagy egy rákos beteg ember haláláról szól, esetleg kirándulás valami értelmiségi környezetbe, ahol is egyik baj jön a másik után, és ezáltal az átlagembernek, aki amúgy mindig remek diagnoszta, eszébe jut az áttétel szó. Áttét, áttétel, áttételesen. Ritkán használt, de azért súlyos jelentéstartalmú szavak. Polgári közegbe csak hellyel-közzel valók. Mindenki, aki konvencionális történetre hangolta magát, meg lehetett lepve. Az Áttételek ugyanis a múltról szól, magáról a történelemről. Ahol is háborúk döntenek romba városokat, emlékek siklanak ki-be a szívekben, és mindig valamit visszavárunk. Megölik Hédi nénit,

Ürügy- Edward Rutherfurd:New York. A város, ahol az álmok születnek

Manapság egyre kevesebben olvasnak várostörténetet. A városok polgárainak többségét nem érdekli, hogy a 17.században hányan laktak a főutcán, vagy hogy XY szobrászművész anyósa tagja volt-e a Szabadelvű Pártnak, vagy csak szeretett volna az lenni, de nem vették fel. A történeti valóság vesztett vonzerejéből, kicsit meg kell spékelni fiction elemekkel, hátha így... Így igen! Edward Rutherfurd nagyszerű könyvet alkotott, egy család történetébe álcázva mutatja be New York történetét, a várost, ahol az álmok születnek, valamint ezen keresztül az USA históriáját, vaskos könyvben. Ára ellenére sikerkönyvvé lett, mert, mint tudjuk, a történeti valóság vesztett vonzerejéből, de azért... Azért így is kíváncsiak vagyunk a gyarmatosító angolokra és hollandokra, a függetlenségi háborúra, a 19. század nagy amerikai felemelkedésére, a prosperitásra ( legalább nekik sikerült...), a nagy válságra, de birizgálja a csőrünket a hatvanas évek nagy generációja, akik füstöltek mint az állat, szívtak, ige

Márai Sándor: Hallgatni akartam

A jelenleg releváns történészi szemlélet szerint a magyarországi polgári társadalom 1945 után, a kommunizmusnak köszönhetően hullott szét. Márai Sándor: Hallgatni akartam című könyve hitelesen cáfolja ezt a nézetet. Márai szerint a magyar polgári társadalom széthullása 1938-ban az Anschlussal, Ausztriának a hitleri Németország általi elfoglalásával kezdődik. Ekkor ugyanis, mikor a nácik a szomszédaink lettek, a tömeg, a jellegtelen középszer megérezte, hogy keresnivalója van, mégpedig a zsidóság rovására.Ez a folyamat végig folytatódott, sőt, egyre erősödött az egész második világháborún át, hogy aztán 1945 után érje el csúcspontját.Véleményem szerint a polgári társadalom bomlása már jóval előbb, a numerus clausussal kezdődött. Márai szerint két politikus volt ebben az időszakban meghatározó. Az egyik Bárdossy László, a polgári műveltségű, majd németbaráttá lett miniszterelnök, illetve Bethlen István, az erdélyi arisztokrata. A Hallgatni akartam című könyv minden magyar történész é