Könyvekről mindenkinek

 Történelmet írni sokféleképpen lehet. A történetírás történetéről nagyon vastag és bonyolult könyveket írtak már. A 21.században előtérbe kerülnek azok a történetírói irányzatok, melyek az egyes csoportok, közösségek, nemzetek globális kapcsolatait elemzik, kitörnek az endogén történelemszemlélet fogságából, s a história exogén személetét próbálják elterjeszteni. A Laczó-Vadas-Varga szerkesztőhármas Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig című könyv kitűnően sikerült, professzionális megvalósítása ennek a koncepciónak. Remek szakemberek tollából születtek olyan esszék, melyek újat hoznak, más paradigmán keresztül értelmezik a magyar történelmet. Megtudjuk, hogyan keletkezett a Kárpát-medence és az azzal nem egyenlő Pannon-medence. Képet kapunk arról, miért az Alföld lett Európa neolitizációjának központja, s hogy őshonosak vagy Keletről érkezettek voltak-e azok a növények vagy állatok, melyek segítették őseinket az újfajta életmód megvalósításában. Feleleveníthetjük ...

 A magyar könyvkiadás eléggé kevés,Bizánc történetéről szóló monográfiával örvendeztette meg az Olvasókat-igaz,ennek részben oka a nem éppen egetverő olvasói érdeklődés is. Ilyenkor merül fel a klasszikus kérdés:mi volt előbb,a tyúk vagy a tojás? Mindenesetre Georg Ostrogorsky:A bizánci állam története című műve megjelent-igaz,az eredetihez képest három évtized késéssel,s az érdeklődőt remekül eligazítja tárgyában,márpedig minden történetírói teljesiþmény mércéje ez. Annak ellenére,hogy Ostrogorsky munkája nem tartalmazza a legújabb szakirodalmat,remek bevezető mindazoknak,akik a Kelet-Római Birodalom vagy a Bizánci Birodalom történelmében kívánnak tájékozódni. Az első fejezetben Georg Ostrogorsky felvázolja a bizantinológia történetét,fontosabb alkotásait,kutatóit,iskoláit. Az első komolyabb bizantinológusnak Hieronýmus Wolfot tartja. Számomra meglepetésként szolgált,milyen komoly bizantinológiai kutatások folytak a Napkirály,azaz XIV.Lajos udvarában-bár,ha a mindkét kultúrára jel...

Pontius Pilatusról száz ember közül kilencvenkilenc csak annyit tud, hogy az ő utasítására végezték ki a rómaiak Jézust. De mit tudhatunk Pilatusról, mint történelmi személyről? Ki volt ő valójában? Erre a kérdésre kapunk választ Grüll Tibor ókortörténész könyvéből. Képet kapunk a Közel-kelet Jézus-korabeli politikai viszonyairól. Megismerjük a Római Birodalom neves személyiségeit: Augustust, a meglehetősen nehéz természetű Tiberiust, a helytartóként a birodalmat irányító Seianust. Az alcím- Egy karrier története- már sugallja Szerző azon véleményét, miszerint Pilatus római hivatalnok volt, Jézus keresztre feszíttetése tehát nem indulatból, nem gyűlöletből, inkább politikai megfeleléskényszerből ered. Megtudhatjuk, valóban akkora botrányt okozott-e a zsidók körében a hadijelvények Jeruzsálemben történő bemutatása. Szó esik arról a vádról is ,amit már annyi sok történész hangoztatott Pilatussal kapcsolatban: hogy tudniillik antiszemita, illetve antijudaista volt. A nagy perrel, Jézu...

Klaniczay Gábor szintézisjellegű művében, Az uralkodók szentsége a középkorban című könyvben,  az uralkodói szentkultusz középkori történetét és jellegét vizsgálja. Természetesen az ókori előzményekkel kezdi, megvizsgálja, miképpen hatottak bizonyos ószövetségi előzmények, valamint a Római Birodalom császárkultusza a középkori szentkultuszra. Elkülöníti egymástól az Isten-király és a szent király fogalmát és attribútumait. Részletesen foglalkozik Szent Olafnak, a talán legnagyobb középkori skandináv uralkodónak kultuszával, valamint beható részletességgel elemzi Beda Venerabilis angol krónikáját, a középkori angol história talán legtöbbet idézett forrását. Klaniczay Gábor szerint Nagy Károly frank király majd császár kultusza fordulatot hozott a középkor szellemi életében. Nagyon erős volt a frank hatás Kelet-Európában, ezt bizonyítja, hogy Szent Vencel kultuszára igen erősen hatott a Meroving-kori frank királyság szentkultusza. Szent Imre legendájában a 12.századi királyeszmény ...

Karl Heussi egyháztörténetről szóló kézikönyvét tankönyvként használják nagyon sok teológiai főiskolán. Éppen ezért ajánlás vagy bírálat helyett csak felsoroljuk a fontosabb témákat, fejezetcímeket! - Az egyháztörténetírás története - Az egyház a pogány római birodalomban, a korai katolikus egyház kiépülése - A római birodalmi egyház, Constantinustól Theodosiusig, illetve Nagy Theodosiustól az 5. század végéig. - A katolikus germán tartományi egyházrendszer idején( itt, azt gondolom, túlzás "germán tartományi egyházrendszerről beszélni, minden germán germán nép, amely egyáltalán felvette a kereszténységet, önálló egyházrendszert alakított ki, valamint a pápaság hatalma sem volt ekkoriban még szilárd, sőt...) - A pápás egyház felemelkedése és aranykora, a cluny reformmozgalom - Az előreformáció és a reneszánsz - Reformáció és ellenreformáció - A felvilágosodás - A romantikától az első világháborúig ( Célszerűbb lett volna művészeti korstílus helyett konkrét évszámot, időhatárt me...

A szintetizáló történetírás mesterműve Pierre Riché : Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton című könyve. Látszik, hogy a francia Szerző szakavatott történész módszerességével nyúlt az anyaghoz, irdatlan mennyiségű szakirodalmon átrágva magát. Persze, azért a prekoncepció sem hiányzik...Az európai történeti köztudat úgy tartja, hogy a Római birodalom bukása után elkövetkezett a barbár Nyugat korszaka, ahol is vérszomjas germán törzsek uralkodói emberkoponyából készült ivókupákból itták az asztali áldást. Pierre Riché úgy döntött, bebizonyítja mindennek ellenkezőjét. Azt, hogy a 6-8.századi Nyugat valójában egy sajátos, utánozhatatlan keresztény civilizációval rendelkező egység volt. Ez a bizonyítás időnként sikerül, időnként zátonyra fut a tényeken. Mindenesetre az tény, hogy nagyon érdekes történelmi könyv kerekedett ki ebből a bizonyítási kísérletből, melyben a szerzetes eszményképről éppúgy olvashatunk, mint az európai kultúrát nemcsak érintő, de jelentősen befolyásoló bizánci hatás...