Könyvekről mindenkinek

 Romsics Ignác,a jelenkor egyik legkiválóbb magyar történetírója Clio bűvöletében című könyvében méltó emléket állít az elődöknek és kisebb részben a kortársaknak. A magyar történetírás már maga is történelem,illetve:a magyar történetírást át-meg átszövi a történelem. Megismerhetjük a 16.századi úttöróket,Brodaricsot,Szamosközyt,sőt,a Biblia fordítóját,Károli Gáspárt,amint egyik írásában Isten büntetésének írja le a törököt. Látjuk a koraújkor jezsuitáit,más papjait,amint a nulláról indulva gyűjtik össze hatalmas kötetekben az addig senki áltál figyelemre sem méltatott okleveleket,emlékiratokat. Látjuk a reformkori nagyokat,a nemzeti ábrándokat kergető Horváth Istvánt,a sokkal szakszerűbb Horváth Mihályt,s nem tudjuk,mit érezzünk azon tényt ismerve,hogy a ragyogó tehetségű,de radikális forradalmi szemléletű,sokszor irracionális Vasvári Pál elhunyt az erdélyi harcokban.  Bevallom,jómagam nem az elejétől kezdtem olvasni Romsics Ignác könyvét. Hanem Hómanra és Szekfűre voltam kíváncsi. A

 Benedek Marcell,a legendás magyar író,Benedek Elek fia,csodálatos könyvvel ajándékozta meg Olvasóit. 1962-ben újra fellapozta gyermekkori naplóit,újraolvasta őket,a felnőtt szemével. Hozzátette mindazt a történelmi és személyes tapasztalatot,amit a 20.század bőven szolgáltatott minden fiának. Ezáltal egyfajta személyes történelemkönyv született,olyan Szerző tollából,aki nem egy esetben igencsak közel volt a politikai élet sűrűjéhez is.  Látjuk magunk előtt az 1890-es évek kisdiákját,amint dícséretet kap az iskolában,amire aztán apja nevét írják. Megérezzük annak a varázsát,mikor a tizenéves Marcell ismerkedik apja könyvtárának darabjaival. Fellelkesülünk vele együtt,amikor Cyrano szabadság szeretetete átjárja ennek az ifjú embernek testét-lelkét-szellemét. Átérezzük a kisfiú első találkozásait a latin nyelvvel,francia nyelvvel. Ott vagyunk az első irodalmi próbálkozásoknál,először csak az iskolaújság részére,aztán már nyilvános pályázatokra is-milyen csodálatos lehetett,amikor osztály

A Magyar Tudományos Akadémia 1825-2002.közötti tagjairól szóló könyv 1. kötete az A-H kezdőbetűjű tudósok életrajzát tartalmazza.  Nagyon szépen és korrektül összeállított tematikus lexikon. Rövid, ámde adatgazdag tudós-életrajzok ( amelyekből kiderül, hogy bővelkedtünk polihisztorokban), ezek nyelvezete érhető, tehát, én, aki nem természettudományos képzettségű vagyok, megértem, miért kapott ez meg az ilyen és ilyen díjakat. A főbb művek és az adott tudósról szóló szakirodalom, valamint az akadémiai székfoglaló témája illetve annak időpontja. Fizikusok, írók, közgazdászok, villamosmérnökök, történészek,jogászok, csillagászok ( egyikük, Fényi Gyula, jezsuita szerzetes: egyáltalán, feltűnő, hogy míg a materi-publicisták dühödten állítják, hogy vallás és tudomány nem egyeztethető össze, addig sok akadémikusunk őszinte hívő volt, sőt, magas egyházi tisztségeket töltött be), farmakológusok. építőmérnökök, geológusok. Olyan nevek, mint Angyal Dávid, Bay Zoltán, Hirschler Ignác, a vitatott

Glatz Ferenc történetírói tevékenysége során, még a rendszerváltás előtt foglalkozni kezdett az általa csak " csapat"-nak nevezett konzervatív reformerek ( Klebelsberg,Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal) tevékenységével. A Konzervatív reform című könyv Burucs Kornélia nagyszerű, példamutató szerkesztésében újraközli azokat az írásokat, melyek akkoriban és azóta Glatz Ferenc tollából az öt nagyról- és persze korukról, életüknek idő- és térbeli közegéről, megjelentek. A vaskos tanulmánykötetet persze nehéz végigolvasni, de két dolgot már az első sort megelőzően érdemes leszögezni: 1. Ez itt nem átpolitizált tucat-történetírás. Glatz Ferenc soha nem kereste valamely politikai erő kegyeit, historikusként mindig független maradt. Hóman Bálint tevékenységének értékelésekor is látszik ez: Glatz Ferenc szerint Hóman ( bár sokat szenvedett a második világháború után), szélsőjobboldali politikai tevékenységével alaposan hozzájárult Magyarország tönkretételéhez. 2. Minden tanulmány tár