Könyvekről mindenkinek

Technikatörténészek, valamint gépjárművekkel foglalkozó szakemberek számára lehet érdekes Farkas Tamás kitűnő könyve. A ma Olvasója azt a kérdést teszi fel: milyennek gondolták a jövő autóját, hogyan képzelték el a közlekedés jövőjét a mű megjelenésének idején, azaz 1977-ben? Nagyon vázlatosan az alábbi választ adhatjuk erre, Farkas Tamás könyve nyomán. - Nagyobb hangsúlyt kap a rendszerszemlélet, a gépjármű, mint technikai eszköz, a gépjármű, mint a társadalom része, a sofőr, valamint a közlekedés egésze. Divatos, bár eléggé elcsépelt szóval, A jövő autója című könyv holisztikus szemléletű, ebben eltér a korban megjelent, hasonló témájú könyvektől.  - Farkas Tamás- ha burkoltan is, és főként a záró fejezetekben- megemlíti a Nyugat-Európában ekkoriban divatos tudományágat, a jövőkutatást is. Ezt a tudományt a Kádár-korszakban meglehetősen alábecsülték. Így függ össze a politikai rendszer és technikával, gépjárművekkel foglalkozó könyv. -   Mindenképpen törekedni kell a nagyobb közleked

 Jókai Annának ez a regénye valahogy nem lett "irodalmi bestseller". Pedig remekmű, csakhát a magyar irodalomban annyi remekmű akad, hogy előfordul: egyikük-másikuk elsikkad a nagy kavalkádban. Szeretném, ha a közönség újra megismerné Jókai Annának ezt a könyvét. A köyvajánlóban inkább a máben észlelhető folyamatokról szeretnék írni, mintsem a cselekményről, mert nem utóbbi a lényeg. Elbeszélő próza ez, de minden egyes mondathoz, szóhoz, tartozik valami lírai reflexió. Ha pedig nem, akkor az Olvasó talál hozzá.  Regényünk a Kádár-korszak Magyarországán játszódik, de azon belül gyakoriak az időbeli ugrások, ebből következően a térbeli ugrások is. A stílus közel áll a mágikus realizmushoz. A főhős bizonyos Törtel nevű író, aki már nagyon régen nem írt semmi jelentőset, viszont valamelyik nap tizenkét percet szerepelt a tévében, ebből aztán megismerte őt az ország apraja-nagyja ( irodalom és televíziózás a magyar társadalomban). A nemlineáris történetmesélés által megismerjük Tö

 A Kádár-korszak ( 1957-1989) Magyarország történelmében a motorizáció idszaka is volt. Egyre több és több családnak, magánszemélynek lett autója, motorja, nőtt a buszjáratok és a közlekedő vonatok száma. A növekvő forgalom pedig növelte a balesetek számát is. A könyvkiadás is reagált erre a jelenségre, s 1977-ben, Moldován Tamás szerkesztésében, megjelentette a Gyilkosság vagy baleset című könyvet, Magyarország első közelekedési baleseteket feldolgozó riportkönyvét. Nagyon tragikus történeteke sorakoznak itt egymás után, spoiler helyett kiválogattunk néhány különlegesebbet.  Az elmaradt randevú című történet főhőse egy, a társadalomba nehezen beilleszkedő fiatalember, aki randizni készül. Csakhogy a lány nem jön el a megbeszélt időpontra, utólag a rendőröknek elmondja, valami nem tetszett neki a srácban...Az amúgy villanyszerelőként dolgozó fiatalember rendkívül csalóddott, így hát betér a kocsmába. Miután jó nagy teret engedett csalódottságának, Sátoraljaújhely kellős közepén ellop e

 A Világirodalom legszebb elbeszélései az ókortól a XX.századig című antológia III.kötetében a huszadik század legismertebb és legjobb európai és amerikai, valamint ( Fukazava Hicsiro személyében) japán írói kaptak helyet. Hemingway, Camus, Krleza, Faulkner, Fitzgerald és más kitűnőségek történeteit olvashatjuk e könyv lapjain. Spoiler most az lesz, hogy recenzens kiválogatta kedvenceit, hogy ezzel csináljon kedvet a könyv olvasásához.  Franz Kafka:Egy falusi orvos című elbeszélése az orvosok örök problémájával foglalkozik:hogyan rekessze ki praxisa során saját életét,érzelmeit,hogyan koncentráljon kizárólag a betegre? Történetünk orvosa szerelmes a saját cselédjébe,akibe azonban a lovászfiú is bele van esve. A doktort marja a féltékenység. Ráadásul megdöglött a kedvenc lova-a 20.század elején a ló nagyon fontos közlekedési eszköz is,főképp az alpesi hegyi falvakban.  Albert Camus:A vendég. A történet a 20.század közepén játszódik, Algériában. A háború még nem robbant ki, de a levegő m

 Nagyon nagy szükség lenne manapság is efféle antológiákra. Jó a világirodalom legnagyobb alkotóit tudni egy- pontosabban három- könyvben.Az Európa Könyvkiadó 1977-ben jelentete meg A világirodalom legszebb elbeszélései című háromkötetes válogatását, Domokos János szerkesztésében. A II. kötet darabjai között olyan Szerzők szerepelnek, mint Anatole France, Gustave Falubert, Guy de Maupassant, H.G. Wells, William.Somerset Maugham, Thomas Mann, Móricz Zsigmond, Jck London és még sokan mások. Rövid spoiler céljából kiválasztottam néhány darabot ebből a nagyon gazdag terméből, és ezeket ajánlom most az Olvasó figyelmébe. Guy de Maupassant írása, a Gömböc, a 19.századi európai irodalom egyik csúcsminőségű darabja, gyémántja. A porosz-francia háború idején, 1870-1871-ben egy kis, polgárokból álló társaság utazik ki a franciak isvárosból, nem akarnaqk ott lenni, mikor bevonulnak a poroszok. Velük tart Gömböc, a város egyik rosszhírű örömlánya is. Estére aztán a tiszteletreméltó polgárok megéhe

Mielőtt betöltenénk eredeti küldetésünket, azaz ajánlanánk ezt a remek kis könyvet, egy apró kis kritikát engedejenek meg. Nem értem, mire jó az, hogy egy jelentős képzőművész életrajzi könyvébe fekete-fehér fotók kerülnek festménykeről. Hogyan lehet egy festményt fekete-fehérben egyáltalán értelmezni? Megértem én, hogy a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának nem volt túl sok pénze, de azért...Mindenesetre most úgy ajánljuk ezt a könyvet, hogy kötet végén található, színesben közölt festményekről írunk néhány- remélhetőleg figyelemfelkető- mondatot.  Késő őszi táj. A kép uralkodó színe a barna, és annak számtalan árnyalata. Még az égről lenyúló felhők is barnák. Nekem a barna dombokról-hegyekről egy barna takaró jutott eszembe. Valószínűleg nem véletlen az asszociáció. A táj olyan, mint paplan ,amely alatt békésen szunyókál egy ember. Pontosabban: az emberi közösség, amely ebben a tájban él. Ősz. Kétféle hatást ismerhetünk fel Luzsicza Lajos ezen képén. A háttérben magasodó hegyek, az

 Konrád György:A városalapító című könyve 1977-ben, tehát még a Kádár-korszak "java időszakában" jelent meg. A regény tiltakozás a kommunista diktatúra elszemélytelenítő, technokrata, ugyanakkor mélységesen tehetetlen rendszere ellen.  A mű főhőse, egyben narrátora, egy várostervező mérnök ( itt az első metafora: a város itt jelenti egész Magyarországot, sőt, az egész szocialista Kelet-Közép-Európát). Szakmailag sikeres, nemrég valósította meg egyik nagy projektjét. Mégsem boldog. Úgy érzi, testben és lélekben öregszik, együtt öregszik szűkebb szülőhazájával, a várossal, az országgal, a Kárpát-medencével. Konrád ezzel azt fejezi ki, hogy a Kádár-korszak szocializmusa idejétmúlt. Már azt is nehezen találja az alapító( metaforikusan: az irányító, azaz a kor gazdasági-társadalmi elitje), hogy voltaképpen mit alapított/irányított, mint ahogy az 1970-es évekre definiálhatatlanná vált a szocializmus fogalma. Az a gazdasági-politikai-társadalmi fogalomrendszer, amelyben az elit gond

 Ed McBain a huszadik századi amerikai bűnügyi irodalom egyik legnépszerűbb alkotója. Hőse,Steve Carella nyomozó,igazi nagyvárosi zsaru. A McBain-krimik pedig azért lettek igazi bestsellerek,mert ötvözik az amerikai,"kemény"típusú krimit a klasszikus angol,logikán és következtetésen alapuló bűnügyi történettel. A heccelődő című krimi azzal indul,hogy kiskereskedők tesznek panaszt a rendőrségen amiatt,mert valaki telefonon fenyegeti őket:ha április 30-ig nem hagyják el a boltot,megölik őket. A zsaruk kezdetben rossz viccnek gondolják az egészet,ám rájönnek,hogy talán többről van szó. A kis üzletek szomszédságában ugyanis minden esetben bankok és komoly ékszerüzletek találhatók. A nyomozók arra következtetnek,hogy az egyik üzletből akarnak alagutat fúrni valamelyik bank felé. De melyik az igazi célpont? Közben Carella nyomozó gyilkossági ügyet kap. Egy hatvanhat éves,majdnem teljesen meztelen férfit közvetlen közelről,sörétes puskával lelőnek. A férfi lábán olyan cipő van,amit

 Minden kalandregények klasszikusa, felfedező generációk kedvenc olvasmánya Kenneth Roberts könyve, az Északnyugati átjáró. Amerikában számtalan kiadást élt meg, de lefordították legalább 200 másik nyelvre is. Tizenévesek százezrei ábrándoztak arról, hogy ők lesznek koruk Langdon Towne-jai, és elindulnak a világban, és felfedezik a nagy titkot, a tájat, ahol addig még senki sem járt. Az Olvasók maguk is földrajzi felfedezőkké váltak.  Az Északnyugati átjáró azért lehetett évtizedeken keresztül ennyire sikeres, mert Roberts sikeresen ágyazza be a hagyományos regénytípusokat ( történelmi, lélektani, kaland, pikareszk, stb.) egyetlen történetbe, méghozzá egy igencsak feszültségekkel és izgalmakkal teli történetbe. A sztori az amerikai történelem egyik legkegyetlenebb időszakában, 18.században játszódik. A főhős a már említett Langdon Dowe, aki apja üzlettársáról kapta különös nevét. A fiatalember nagyon szeret rajzolni, ezt a tevékenységet konzervatív üzletember apja alapból marhaságnak t

 Henry Slesar (1927-2002) az USA-ban nagyon népszerű író volt. Írt krimit,thrillert,sci-fit sőt,még dark fantasy-könyveket is. A szürke flanellköpeny című regénye igazi krimi,keményebb,mint a klasszikus angol fajta,de azért nem éri el egy Chandler-regény keménységét. A színvonalát viszont igen.  A főhős,Dave,egy nagy reklámügynökségnél dolgozik. Egyik nap új megbizatást kap megbetegedett kollégája helyett. Egy már futó bébiételkampány folytatását kell megterveznie. Csakhogy Dave,mikor átnézi az aktákat,egy meglehetősen érdekes mondatra bukkan:125 ezer dollár,A.G. A fiatalembert meglepi a felfedezés,nyomozni kezd. Ezután felgyorsulnak az események. Dave rosszul lesz az irodájában,és arra gyanakszik,valaki megmérgezte. Meggyilkolnak egy táncosnőt,aki nemrégen járt az irodájukban,monogramja pedig A.G. Egy bűnügyi riporter pedig többet tud,mint amennyit elmond. Ráadásul,ha ez még nem lenne elég,kiderül,hogy a bébiétel-kampányban szereplő gyerekkel valami nincs rendben. Slesar krimijében a

Sri Auribindo (1872-1850) a 19. század egyik nagy szellemi-vallási integrátora volt, küldetésének tekintette, hogy összekapcsolja az indiai jóga ( ahogy ő mindig írta:Yoga) három útját: a szeretet, a tudás és a munka jógáját. Mint az Bases of Yoga című könyvéből kiderül, Sri Auribindo a jógát teljes egészében szellemi tevékenységnek fogta fel, még a munka jógája is inkább valamiféle önmagunkon és környezetünkön való szellemi munkát jelent, semmint tényleges fizikai tevékenységet. Úgyhogy ez az 1977-ben megjelent könyv nem ajánlható az unatkozó háziasszonyoknak, fogyni vágyóknak, ajánlható viszont az angolul jól tudó, önmagát kereső, feladatot remélő európai embernek. xxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is! mediaszemle.blogspot.com