Könyvekről mindenkinek

 John Grisham:Szegények ügyvédje című könyve nagyon komoly társadalmi-politikai mondanivalót hordoz. Az amerikai középosztály a " siker fiai", nem figyelnek oda kellőképpen a szegényekre, a hajléktalanokra, a más szempontból kiszolgáltatott emberekre. Így aztán nagy jövedelmi egyenlőtlenségek keletkeznek az amerikai társadalmon belül.  Egy nagyon rövid tartalmi összefoglaló ( ahogy ma divatosan mondják, spoiler) talán kedvet csninál majd ehhez a nagyszerű könyvhöz. A történet főhőse Michael Brock, igazi amerikai ügyvéd:anyagias, karrierista. Ahogy mi mondanánk, olyan "agresszív kismalac". Egy nagy jogi cégnél dolgozik,ahol dúsgazdag ügyfelek válópereit, polgári pereit, vagy egyszerűen csak üzleti ügyeit viszik, és nagyon jól keresnek. Luuséttermekben ebédelnek, méregdrága öltönyöket hordanak.Michael nagy álma, hogy főnökei bevegyék üzlettársnak.  Egy szép tavaszi reggelen azonban minden összeomlik. Michael a szokásos módon munkába indul, beér a hatalmas irodaépületb

 Mark Haddon könyve tipikusan az a könyv,amit mindig,mindenhol,ifjúsági és felnőtt korosztály számára szívből ajánlhatunk. A kutya különös esete az éjszakában bűnügyi történet köntösébe bújtatott,pszichológiai-társadalmi dráma. A történet főhőse és egyben elbeszélője Christopher Boone,tizenöt éves fiú. Asperger-szindrómás,ami az autizmus egyik enyhébb válfaja. Nehezen,sőt egyáltalán nem ért az emberi érzelmek nyelvén,idegesíti a sárga szín,a tömeg,ha elmozdítják a szobájának bútorait,nyilvános helyeken gyakran földhöz vágja magát,ilyenkor kezelhetetlenné válik. Speciális iskolába jár,matematikából zseni,több százezres együtthatójú egyenleteket old meg,mert az megnyugtatja. Azt tervezi,hogy leteszi matekból az emelt szintű érettségit.Ebben édesapja mindvégig támogatja. Egy nap Christopher észreveszi,hogy meggyilkolták a szomszéd kutyáját,Wellingtont. A felnőttek számára az áldozat csak egy kutya volt,de a fiú számára az állat élete ugyanolyan élet,mint az emberé. Elhatározza,hogy magánn

 A Tótékat annyian magyarázták már félre,hogy néhány alapvetést muszáj tenni ezzel a nagyszerű Örkény-darabbal kapcsolatosan.  A legfontosabb talán az,hogy a Tóték nem egyéni,nem személyes dráma. Örkény István tragikomédiája történelmi példázat,a magyar nép múltja és jelene egy groteszk történetben elbeszélve. Más írók patetikus hangvételű sorstragédiákat alkottak,addig Örkény görbe tükröt tart történelmünk elé,amelyben,hogy,hogy nem,de felismerhetjük önmagunkat. Második világháború?Lehetne az első is,de lehetne a Rákosi-korszak is. Utóbbi esetben az őrnagy lenne Rákosi Mátyás alteregója. Üldözési mániája van,nem bírja,ha áznéznek a válla felett. Kis termetű.Paranoiásan félti egészséget. Nagy munkabírású,élvezi a gépies,sehová sem vezető,nagyüzemies munkát,s másoktól is elvárja,hogy élvezzék azt.Mindemellett kitűnő manipulátor:azt állítja,Tóték hívták meg őt.  Kihasználja vendéglátóit,akárcsak a kommunista diktátor a saját népét. Feltétlen azonosulást kíván saját értékeivel,még azt sem

 Egyszer egy tanárom azt mondta:ha nyugat-európai ember szeretne ismerkedni a magyar irodalommal, ezzel kezdje. Kosztolányi Dezső Pacsirtájával. Ez a könyv mára oly nagy klasszikussá, kötelező olvasmánnyá lett, hogy felesleges lenne részletesen elemezni, megtették ezt már mások, szakavatottak. Ebben a rövid ajánlóban egyetlengy elemzési szempontot szeretnék kiemelni, ez pedig a regény időkezelése és időszemlélete.  A Pacsirtában háromféle idő-aszinkronitás jelenik meg. 1. Múlt-jelen-jövő. Vajkayék a múltban élnek, mint ahogy egész Sárszeg valahol megrekedt a 19.század közepén. A technika és az épített környezet folyamatosan változott, az emberi lelkek nem. A férfi még mindig attól férfi, hogy sokat iszik, az asszony erényes, a válás még közbeszéd tárgya, az ügyesen kézimunkázó lánynak még mindig becsülete van.Vajkay teljesen a múltban él, nemesi családok címereivel foglalkozik. A helyi politikai elit negyvennyolcas. Csakhogy közben az idő rohan, de Sárszegen valahogy ezt nem veszik ész

 Madeline Miller görög mitológiai környezetben játszódó regénye- véleményem szerint- a 21.század eddig eltelt évtizedeinek egyik legjobb könyve. Jómagam kötelező olvasmánnyá tenném a középiskolában.  A történet főhőse, Kirké, a meglehetősen vérmes természetű és olykor kegyetlen Heliosz napisten lánya, nimfa. Ám a családban ő az utolsó, már ami a megbecsültséget illeti. Testvérei csúfolják, apja szerint semmire sem jó, anyja nem szereti a rikácsoló hangját, egyszóval, a családon belüli elvetettség-érzés tipikus példájával állunk szemben ( ez egyébként a 21.században is gyakori jelenség). Csoda, hogy Kirké vigasztalásra vágyik, és beleszeret egy halandó, szintén elvetettség-érzéssel küszködő hajóskapitányba? Még nincs tudatában varászséerejének, de átváltoztatja Glakukoszt, a hajóst, aki azonban ezek után nem őt, hanem Szküllát választja feleségül. Kirké bosszúból átváltoztatja Szküllát szörnyeteggé, aki tengeri hajósokra vadászik.  Ám a görög istenek világában nem nézik jó szemmel, ha e

Herczeg Ferenc, a sokáig elátkozott író, az újonnan elfogadott és sok vitát kiváltó NAT szerint kötelező olvasmány lett. Könyvajánljó portálunk ebből az alkalomból áttekinti a Herczeg-életmű legfontosabb darabjait. A Magdaléna két élete korát jóval megelőzően modern regény. Egy történet-kétféleképpen megírva, két befejezéssel. Egy idős, gyermektelen hölgynek két ifjú rokona van. Az egyik okos, de nem élelmes, a másik élelmes, de könnyelműségre hajlamos. Gyerekek még mindketten. A hölgy végül az okos, de nem éppen élelmes, kissé stréber Videczky gyereket választja. A történet egy generációval később folytatódik. Már a Videczky gyerek fia is felnőtt és micsoda különc felnőtt! Otthon üldögél szépen berendezett polgárházában, és a tökéletes gyilkosság elkövetéséről ábrándozik. Nem érdekből szeretne ölni, hanem azért, hogy fölényét bizonyítsa. Ekkor megjelenik háza küszöbén a szomszédban lakó egyedülálló hölgy, bizonyos Csákó Magdaléna. És innen kezdődik a kétféle történet: az első válto

Mivel Herczeg Ferenc: Pro Libertate! című könyve az új NAT értelmében, kötelező olvasmány, nem szeretnénk elvenni a diákok kedvét attól a nagyszerű élménytől, hogy felfedezzék önmaguknak ezt a nagyszerű történelmi regényt. Inkább csak rövid összefoglalót adnánk, hogy aztán minden nebuló otthon elvégezze a feladat rá eső részét... A mű műfaja történelmi regény, Rákóczi Ferenc fejedelem életét és a Rákóczi-szabadságharcot  mutatja be, Rákóczi életén keresztül. Életrajz és korrajz. Az első fejezetekben a fejedelem gyermekkorával ismerkedünk meg. Anyja, Zrínyi Ilona, teljesen belehabarodik második férjébe, Thököly Imrébe, kissé el is hanyagolja első házasságából származó fiát. Thököly nem szereti mostohafiát, át is akarja adni a töröknek, túsznak, de az utolsó pillanatban meggondolja magát. A bécsi udvar mindeközben azon munkálkodik, hogy leválasszák Rákóczit családjától, Bécsbe hozzák, az Erdélyi Fejedelemség trónjára pedig Habsburgot ültessenek. Rákóczit végül bécsi kolostorban iskolá

Ugye, milyen unalmas tud lenne az a sok iskolai kötelező olvasmány? Az íróik meg olyanok, mintha aranyszoborból születtek volna: mind hibátlanok, csupa bölcseket beszélek, magánéletük pedig oly példás, akár egy protestáns lelkészé. Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, rendhagyó nézőpontból láttatja a magyar irodalmat. Nem revizionista irodalomtörténet-írásról van szó, inkább csak arról, hogy a tankönyvek élettelen szavai megtelnek hússal, megtelnek vérrel. Tudták, hogy Balassi Bálint hírhedt volt a nőkkel való bánásmódja miatt? Hogy Babits Mihálynak, a glorifikált költőfejedelemnek a rímei olykor csikorognak, mondatai pedig magyartalanok? Hogy Móricz Zsigmond attól félt, nehogy olvassák a műveit a magyar falvakban, mert észreveszik, hogy badarság? Hogy Ady Endre saját maga mitizálta önmagát? Hogy József Attila Franciaországban csatlakozott egy meglehetősen szélsőséges politikai csoporthoz? Még ha tudtunk is ezekről: nem kapcsoltuk össze ezeket a tényeket az életművel. Életrajz és műe

Valahogy a lengyel irodalom sohasem vált Magyarországon népszerűvé. Pedig érdemes lenne a lengyel írókat többször fordítani és kiadni. Henryk Worcellről én például semmit sem tudtam, egészen addig, amíg teljesen véletlenül, könyvtári leselejtezés következtében, kezembe nem került A világ legnehezebb nyelve című gyönyörű, elgondolkodtató könyve. A cím metaforikus: a világ legnehezebb nyelve lehet a lengyel nyelv is, de átvitt értelemben jelentheti a tolerancia, a nemzetek közötti béke nyelvét. A történet a második világháborút követően játszódik, igen mozgalmas történelmi időszakban. Lengyelország határait módosították, ezért sok német  és lengyel volt kénytelen hazát változtatni ,magyarul: menekülni. Egy ilyen menekültekkel teli falu életét mutatja be Worcell könyve, egy művelt lengyel parasztember szemével, egyes szám első személyben elbeszélve, novellaszerű fejezetekben, mely novellák azonban mégis egységes történeti keretbe helyezhetők. Worcell azt vizsgálja, hogyan hatott a nyom

Turczi István fiatalkori regénye először 1987-ben jelent meg, azóta már a harmadik kiadás is piacra került. Valahogy, úgy érzem, ez a könyv mégsem kapta meg a neki méltán járó kritikai és közönségvisszhangot. Pedig nagyszerű olvasmányélmény, különösen azok számára, akik jártak vagy éppen most járnak egyetemre. A Mennyei egyetem ( az ELTE) voltaképpen egy gyűjtőhely, ahová az ország minden részéből érkeznek fiatalok, hogy megvalósítsák álmaikat. Mennyi különböző karakter! A vidéki fiú, a csajozós macsó, a jó tanár, a rossz tanár, a félős, az okos, a buta- Turczi István mindet-mindet remekül, sok humorral, empátiával ábrázolja. A sok nyelvi játék, leleményesség mögött tehát egy kész kis magyar szociológia rejlik. Íme, ezek voltak a nyolcvanas évek magyar fiataljai, tanárai, csajok és srácok, felnőni vágyók és örök gyerekek. Szerintem ezt a könyvet jobban út kellene ültetni legalábbis az irodalmi köztudatba, például úgy, hogy a mai egyetemek modern irodalmi kurzusain, kötelező irodalomn

Heuréka-élményem volt Anti Saar észt írónő könyvének elolvasása után: íme, megtaláltam a huszonegyedik század talán legjobb gyermekkönyvét! Kötelező olvasmánnyá kellen tenni a világ minden iskolájában. Az Így mennek a dolgok nálunk korszakos alkotás, az észt írónő eddigi legjobbja. Hogy miért is mondom ezt? Egyrészt azért, mert egy olyan stílus- és hangulati elem uralja a könyvet, amit, mi, magyarok,sokszor oly szerencsétlenül alkalmazunk: az irónia. Itt mindenben van egy kis fanyar gúny: a családi élet mindennap tevékenységeiben, az olvasásban, a kirándulásban, a szülő munkájában, ott van valami magasról nevető, valami önmagukat kifigurázó. mégsem sértő, senkire nézve. Felnőttként is jólesik olvasni ezt a könyvet. A másik, ami miatt korszakosnak érzem Anti Saar könyvét, az a szellemisége. Manapság a gyermekirodalom ( vagy inkább fogalmazzunk úgy:gyermekkönyvek)- főként az angolszász ihletésű- általában hagyományellenes. Mintha kifejezetten a trendinek tartott szingliéletre készíten

Az Úri muri kötelező olvasmány a középiskolákban, időtlen idők óta. A diákok viszont kevéssé szeretik- ismeretlen számukra az közeg, ahol a történet játszódik. Ezzel a kis könyvajánlóval Nekik szeretnénk segíteni, abban bízva, hogy egyre több és több fiatal veszi kézbe Móricz Zsigmond egyik legjobb, ha nem a legjobb-könyvét. Az Úri muri ( a muri szó nagyjából annyit jelent: mulatság, buli) története egy alföldi kisvárosban játszódik. Ebben az időben a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája volt a polgárosodni vágyó, de arra képtelen dzsentri-illetve nemesi rétegek egyre kilátástalanabb helyzete. A földbirtokos lét már a múlt volt, egyre kevésbé lehetett megélni belőle ( mind a dualizmus idején, mind az 1930-as években tömegestől adósodtak el a magyar birtokosok), más lehetőség viszont nem volt. Nem volt kitörési lehetőség, s ez nagyon kemény reakciókban mutatkozott meg: alkoholizmus, depresszió, öngyilkosság. Az Úri muri ennek a kilátástalan helyzetben élő társadalmi rétegnek

Szabó Magda huszadik századi milliőben bonyolódó lélektani regénye a magyar prózairodalom igazi állócsillaga. A történet egy családról szól, ahol is a szülők is élik a maguk életét, meg az immár felnőtt lány is éli a maga életét. Iza, a lány, modern, sikeres ,míg a szülők tradicionális világszemléletűek. Az apa rákos beteg lesz, néhány hónap méltósággal viselt szenvedés után meghal. A lány tovább akar lépni, de az anyát fogságban tartja a múlt: nem tud, nem is akar elszakadni szeretett férje emlékétől. Azért Pilátus a könyv címe, mert azokról az emberekről és azoknak az embereknek szól, akik felismerték az igazságot, és mégis a hamis utat járják. Első megjelenése idején hatalmas visszhangot váltott ki a könyv, mert a legtöbb Olvasó azt a kérdést tette fel magának: kinek van itt igaza? Holott, ha mélyebben olvastak és gondolkodtak volna, eljutottak volna Szabó Magda igazságáig. Hogy itt, Magyarországon, mindig, mindenkinek igaza van. Hogy itt, Magyarországon, soha, senkinek nem lehet

Dékány Kálmán a Kádár-korszak irodalmi derékhadához tartozott, könyvei valószínűleg soha nem válnak kötelező olvasmánnyá a középiskolákban, ugyanakkor néhány figyelemreméltó alkotást hagyott az utókorra. Ezek közé tartozik a Vakítás című gyűjteményes kötet, melyben hat kisregénye olvasható a Szerzőnek. A könyvben szereplő kisregényeket a főszereplő, Halász Dénes személye köti össze. Dékány főhőse sorsán keresztül kívánja bemutatni a huszadik század magyar történelmét. Ez eléggé ambiciózus vállalkozás, de akad három mű, melyben Dékány jól megoldja ezt a feladatot. Az Ábránd című kisregény, a könyv "nyitódarabja" az ártatlan fiatalságról szól: középiskola, szerelem, iskolai ezmegaz. Ám a véres valóság már ide, a gimnázium falai közé is behatol: Hitler Harmadik Birodalma már bekebelezte Ausztriát, a bécsi zsidóknak már tilos leülni a padokra, a záró történelmi esemény pedig 1939.szeptember 1, Lengyelország megtámadása. Mit számít már, ki lesz az önképzőkör elnöke! A következő