Könyvekről mindenkinek

 Nagy történelmi idők nagy tanúja volt Kornis Pál. Katonatisztként tevékeny részese volt az 1945 után újjászülető,új eszmei alapokkal és megváltozott szervezettel müködő magyar honvédség(vagy ahogy akkoriban hívták:néphadsereg) megalakításának és vezetésének. A Tanúként jelentkezem című könyv emlékirat. Szubjektív,olykor elfogultságoktól sem mentes,történészek számára valóságos kincsesbánya. Kornis Pál szovjet hadifogságba esett a második világháború idején. Amikor a szovjet hadsereg a foglyok közül kereste a "a jövő embereit",egyetlen percre sem tétovázott:jelentkezett partizánharcosnak. Részt vett marxista tanfolyamokon,speciális kiképzéseken,melyeknek célja volt,hogy megtanítsa a jövő partizánjainak,hogyan támogassák a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveleteit. Kornis rendkívül őszinte ezen időkkel kapcsolatban:szól az általános érdektelenségről,azt a fajta partizánromantikát,mely az 1950-es-60-as évek emlékíróit jellemezte egykoron,Kornis teljesen mellőzi. Nem na

 Kévés György könyve egyszerre építészeti ismeretterjesztő munka, emlékirat, és igen jó történelmi könyv. Az Építészet kapitalizmusból a kommunizmusba és vissza című, szakmai és emberi önéletírás nyomon követi a magyar építészet 20.századbeli fejlődését,ám ezt beágyaza egy igencsak szomorú epizódokkal jellemezhető történelmi kontextusba. Megismerhetjük a Szerző gyermekkorát, családját,amely család igencsak elvhű, példamutató nevelést biztosított, egészen széthullásáig. Megtudhatjuk, hogyan élt Kévés György családja a második világháború után, hogyan jutott eszébe Szerzőnek, hogy építész legyen, s miért nem vették őt fel egyből a Műegyetemre ( elárulom:politikai okokból). Aztán, mikor a politikai akadályok elhárultak, Szerző bejuthatott a " Műszakira", remek tanáregyéniségek szegélyezték útját: Dr.Szendrői Jenő,  Dr.Csonka Pál, Dr.Major Máté, Dr.Weichinger Károly. Nagyszerű ötlet volt Szerző részéről, hogy külön fejezetet szentelt ezeknek a nagyszerű építészeknek, mára nyugodt

 Jurij Trifonov orosz író Máglyafény című könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Oroszország és a Szovjetunió 20.századi története iránt. Rendhagyó emlékirat ez,hiányos családi iratokból,elbeszélésekből,korabeli sajtóanyagokból írta meg Jurij Trifonov apja,Valentyin Trifonov élettörténetét.  Valentyin és Jevgenyij korán elveszítették édesapjukat. Már tizenévesen bekapcsolódtak a baloldali forradalmi mozgalomba. Az 1900-as évek elején röplapokat terjesztenek,verekednek a rivális csoportok tagjaival,tiszta szívükből gyűlölik a cári rendszert. Többször börtönbe zárják őket,brutális verésekben,kínzásokban van részük,de ez csak fokozza elszántságukat. Az 1905-ös forradalom bukása után szibériai számüzetésbe kerülnek,ahol találkoznak Szverdlovval,Sztálinnal is. Az 1917-es februári politikai változások után ismét Pétervárra kerülnek. Valentyin,az író apja a csendesebb,megfontoltabb,Jevgenyij a hevesebb természetű. A kommunista párt hierarchiájában Valentyin jut magasabbra:a Vörö

 Hogyan lesz egy nő a szovjet Vörös Hadseregben mesterlövész? Kiderül Ljudmilla Pavlicsenko emlékirataiból, mely magyarul most jelent meg, és a második világháború történetének nélkülözhetetlen történelmi forrásmunkája- természetesen kellő távolságtartással és óvatossággal illik felhasználni.  A halál asszonya című könyvből megtudhatjuk, miért érez késztetést egy tizenéves lány arra, hogy lövöldözzön. Megismerhetjük a korabeli szovjet életet, a tizenhárom éves kora óta az ipari termelésben dolgozó lányt, aki a korabeli háborús felkészítőkön már felhívja magára a figyelmet kiváló lövészetével. Amikor aztán Németország megtámadja a Szovjetuniót, Ljudmilla azonnal jelentkezik a hadseregbe.  Ahol is az idős, tapasztalt tisztek először csak szanitécnek akarják beosztani. Csak lassan, hónapok múltán engedik fegyverközelbe- de innen aztán szinte egyenes az út. Odessza és Szevasztopol védelmében tűnik ki, van, hogy egymaga lemészárol tucatnyi nácit. A vezetés is felfigyel rá, és a Szovjetunió

Remek történelmi könyv, jó stílusban megalkotott, őszinte emlékirat. Alexander Stenbock- Fermor: Germánia alulnézetben című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik a hitleri Németország történetére kíváncsiak. Stenbock-Fermor balti német főnemesi családba születik, az első világháború és a szovjet megszállás elől Németországba menekülnek, egy darabig élvezik a weimari demokráciát, aztán jön a barna diktatúra, és minden összeomlik. Szerző, aki ígéretesen induló fiatal író, egyszerre kikerül a pikszisből, az SA üldözi, illegalitásban él az országon belül, aztán egyszer letartóztatják és internálják. Szabadulása után ellenállási mozgalmat szervez, majd a háború után polgármester lesz. A történeti értékén túl erénye a könyvnek, hogy feltűnnek benne a kor német szellemi óriásai: Brecht, Toller és mások. Nem szenzációhajhász, hanem szenzációsan jó könyv. Kossuth Könyvkiadó, 1977. www.kossuth.hu

Mindenkinek joga van egy történelmi eseményt tetszése szerint látni. Mégis, azt mondom: bármilyen indokkal is írta az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcról szóló emlékiratait a kiváló erdélyi jogászprofesszor Dósa Elek, az ,amit ő a történelemmel tesz, már egyenesen bűn. Annyira egyoldalúan láttatja a marosszéki eseményeket, szinte el sem hisszük, hogy ezt a könyvet magyar ember írta. Szerző szerint az egész forradalom hiba volt, olyan hibás döntések sorozata, mely a magyarság ellen ingerelte a románságot, Kossuth szájhős volt, a székelyek loptak és raboltak, az agyagfalvi nemzetgyűlés felborította Erdély békéjét, Csány kormánybiztos pökhendi volt- bezzeg a cári csapatok, azok aztán megtestesült jóság és szelídség...Szóval, a politikai opportunizmus tipikus példája ez az emlékirat, ennek ellenére nem haszontalan dolog átolvasni. Mert jó példája az árulásnak, a sértettségnek. Jó tudni, hogy így: nem szabad. Sajtó alá rendezte: Somogyi Gréta Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budap

Károlyi Mihály személye a mai napig vita tárgyát képezi. Van, aki nemzetárulónak tartja, akad, aki szerint nem volt más választása, mint 1919-ben átadni a hatalmat Kun Béláéknak. Emlékiratait olvasván, Károlyi Mihályról az a véleményem, hogy egyszerűen gyenge volt. Nem számolt kellően a realitásokkal, nem tudta, mire képesek a kommunisták, őszirózsás forradalma pedig nem neki köszönhetően lett forradalom. Károlyinak nem lett volna szabad a gyakorlati politika útjára lépnie. Nem volt reálpolitikus. Hite volt erős, valami ködös utópisztikus társadalomképpel rendelkezett ( nem véletlen: első komoly olvasmánya a Nagy Francia Enciklopédia című könyv), szóval, hite volt, de számtalan illúziója is. Ezért nem sorolhatjuk őt a magyar történelem kiemelkedő személyiségei közé. A könyv ma már könyvesbolti forgalomban nem kapható, legkönnyebben antikváriumokban érhető el.