Bejegyzések

Illyés Gyula címkéjű bejegyzések megjelenítése

Tasi József:József Attila könyvtára és más tanulmányok

 Tasi József könyve új, eddig még fel nem használt dokumentumok alapján is vizsgálja meg József Attila költészetének néhány aspektusát illetve életrajzának az irodalomtörténet által eddig nem kellő alapossággal kutatott kérdését. Leginkább irodalommal hivatásszerűen foglalkozók, egyetemi oktatók és hallgatók,magyartanárok számára ajánljuk ezt a könyvet. Néhány, számomra fontosnak tartott tényt, adalékot emelnék ki a könyvből, remélhetőleg rávezetvén ezzel a Kedves Látogatót a könyv alapos áttunulmányozására.  Tasi József könyvének bevezető-címadó tanulmánya részletesen, címekre lebontva elemzi József Attila könyvtárát. Számomra már elsőre feltűnt, milyen kevés ebben a könyvtárban a valódi történetírói munka. Míg rengeteg marxista könyvet találunk az olvasmányok között, igazi történetírói munkát alig. Ez valahol elővetíti- megmagyarázza József Attila társadalomról való gondolkodásának egyoldalúságát. Akad a könyvtárban Max Weber, aztán egy Magyarország 1927. évi parával és kereskedelmév

Csontos János:Para.Hódolat a magyar költészetnek

 Csontos János a közelmúltban hagyott itt bennünket. Nagyon hiányzik a magyar irodalmi életből. Mindig volt a verseiben valami meglepő,valami olyan,amit a legtöbb költő nem vesz észre,csak ő. Az irodalmon túli extra,az minden írásművében ott volt. Hiányzik a lendülete,szellemi és fizikai dinamizmusa (ha emlékeim nem csalnak,8 vagy 9 folyóiratot alapított,illetve szerkesztett).  Para. Hódolat a magyar költészetnek című könyvével kapcsolatban nem az a kérdés,hogy miért,vagy hogy a parafrázis egyenrangú-e a teljesen eredeti költészettel. Csak azt kérdezhetjük magunktól:hogyan képes ezt valaki ilyen magas szinten művelni?Hogyan képes valaki ennyire jól felérezni Balassi Bálintot,Csokonai Vitéz Mihályt,Petőfi Sándort,József Attilát,Nagy Lászlót,Pilinszky Jánost és a magyar költészet többi gigantikus óriását? És magáról a parafrázis művészetéről is kérdezhetünk:mi a célja?Biztos,hogy pusztán a szórakoztatás?Kell ezekbe az újragondolt versekbe humor?Vagy éppen az a cél,hogy a 19.századi költő

Petri György:A szabadság hagyománya

 Alcím:A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélget Kisbali László és Mink András. Különös könyv ez. Nagyon szeretem,amikor költők értelmezik más költők verseit. Petri György és beszélgetőtársai arra vállalkoztak,hogy beszélgetve elemzik újra a magyar költészet legnagyobb politikai verseit. Ezek az elemző-beszélgetések alkotják A szabadság hagyománya című könyv gerincét. Előtte azonban három kitűnő irodalmár,Keresztury Tibor,Nádasdy Ádám és Radnóti Sándor beszélgetnek Petri György közéleti költészetéről. A diskurzus végső summázata az lehet,hogy Petri költészetében igen nagy súlyt kap a politika,mégsem közelíthető meg az életmű ebből az irányból. Petri mindig is elutasította,hogy értelmiségi véleményvezér legyen. Ő elmondta a saját meglátását társadalmi,közéleti kérdésekről,de nem igyekezett ebben a témában tanítóvá válni. Nem gyűjtött követőket. A Petri által értelmezett versek-sőt,nyugodtan lehet az "újraértelmezett"szót használni-esetében,mintegy el

Szép versek,1973

 Atyavilág,micsoda névsor!A teljesség igénye nélkül:Ágh István,Bella István,Csoóri Sándor,Hajnal Anna,Illyés Gyula,Juhász Ferenc,Nagy László,Rákos Sándor,Somlyó György,Weöres Sándor...Ebbe a válogatásba már egyáltalán bekerülni is óriási dolog volt. Egy ilyen könyvajánlóban nincs mód arra,hogy valamennyi remekművet kielemezzük. Önkényesen kiválasztottunk hát néhányat a remekművek közül,s egy-egy mondattal ajánljuk őket Látogatóink figyelmébe. Benjámin László:A költészet változásairól. Mindössze 4 sor,mégis nagyon sokat mond arról,miképpen látja egy alkotó az irodalmat. Benjámin a költészet témáinak,képeinek eliparosodása,el-technicizálódása ellen emel szót. Kert kontra művi tárgy... Csoóri Sándor:Számonkérés. Hiába őrzi meg gyökereit,az anyaföld ízét az ember,az öregedéssel,a világ változásainak követésével mégiscsak elveszti azt. Ez a vers egyébként ma,a 21.században is nagyon aktuális. Kalász László:Fáradtan mint. Az Isten képére teremtett ember olykor megfárad,fizikuma legyengül,gon

Illyés Gyula:Két férfi

 Illyés Gyula:Két férfi c.műve először a Csillag irodalmi folyóiratban jelent meg,folytatásokban. Ezután megjelent filmregény,filmnovella,majd könyv formájában is. Nem is szólva arról,hogy e mű alapján készült a Feltámadott a tenger című film,amely nemcsak a magyar történelmet,de Illyés Gyula művét is meghamisítja. Tipikus Rákosi-korszakbeli szocreál alkotás.  Illyés Gyula művét tehát 5 különböző formában is megismerte a magyar közönség,ami a magyar irodalomban rekord.   Illyés Gyula 1948 végére nagyon nehéz helyzetbe került. Ő nem volt híve a sztálinizmusnak,nem szerette Rákosi Mátyást sem. A Rákosi-korszak kultúrpolitikája,Révai József vezetésével,szerette volna megnyerni a nagy írót. Nyomást gyakoroltak rá,folyton támadták,műveit cenzúrázták. Illyés szeretett volna válaszolni a bírálatokra,de úgy,hogy ne cenzúrázzák ki. Megírta hát a Két férfit,5 különböző változatban. A mű az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt játszódik. A két férfi nem más,mint Petőfi Sándor és Bem

Illyés Gyuláné:József Attila utolsó hónapjairól

Amikor Illyés Gyula feleségül vette Kozmutza Flórát, a nemsokkal azelőtt tragikus körülmények között elhunyt költő, József Attila szerelmét, nagyon sokan megharagudtak rá. Voltak, akik újságokból kivágott szavakból állítottak neki össze fenyegető levelet ( "József Attila gyilkosa!"), mások egyszerűen csak nem álltak szóba vele. Illyés Gyuláné azért írta meg József Attila utolsó hónapjairól szóló könyvét, mert tisztázni akarta férjét és saját magát. A mű naplószerű, személyes hangvételű. Ami az Olvasó számára világossá válik: - József Attila nem volt olyan pszichés állapotban, hogy feleségül vegye Flórát. Akarta, persze, hogy akarta, de állandó rohamai nem tették alkalmassá a férji hivatásra. - Flóra már előtte is ismerte Illyést, nem arról van tehát szó, hogy a költő öngyilkossága után Illyés lecsapott a szabad prédára. - Flóra szerette József Attilát, de ez a szeretet inkább csak a betegnek szólt, semmint az embernek, a férfinak. Flóra segíteni akart Magyarország legnag

Kiss Gáborné: Versközelben

Azoknak a pályakezdő magyartanároknak, akiknek gondoz okoz a diákok és versek összehangolása, feltétel nélkül ajánlom Kiss Gáborné: Versközelben című könyvét. Az irodalom, és azon belül a költészet tanítása manapság nemzeti ügy- a fogyasztói társadalom ellenében megszülető, józan és tradicionális kultúra megalkotásának alappillére. Nem mindegy, hogyan, milyen szakmai munícióval felvértezve látunk neki az irodalomtanítás sokszor nem könnyű munkájának. Kiss Gáborné elkötelezett irodalmár és elkötelezett pedagógus. Ritka kombináció, de erre van szükség. Persze, a Versközelben közel harminc éve jelent meg, azóta változtak a tankönyvek és változtak a diákok. Nem hiszem, hogy egy 21. századi, computereken szocializált emberkéhez közel állna a finnek nemzeti eposza, a Kalevela, mint ahogy Illyés Gyula: Munka a munkával című költeménye sem szerepel már a tananyagban. Balassi Bálint: Borivóknak való című versét pedig nem kellene iskolásoknak tanítani, mert nem nekik való. Ott vannak viszont